Befejezte tisztújító kongresszusát az MSZP, az online platformon bonyolított tanácskozásra az összes, 298 küldött közül 267 regisztrált, és 261 adott le érvényes szavazatot. A két társelnök-jelölt (Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan) elnökségi listáját 225 ember támogatta, 36 ember nem szerette – azaz az új elnökséget 86 százalékos aránnyal emelték pajzsra. (A választmány elnöki posztjára aspiráló Hiller István ezt az arányt is megugrotta, 243 voksa azt jelzi: a küldöttek 93 százaléka akarta őt.)
Kunhalmi Ágnes erősen köszönte a küldötteknek, hogy az MSZP első női társelnöke lehet. És rögtön deklarálta, hogy megválasztásuk azt jelzi: egységes a 31 éves párt, és stabil, megbízható tárgyalópartnere lesz az együttműködésre készülő ellenzéknek. Aztán a társelnök múltat idézett, mondván: Magyarország akkor hozta az utolsó – meghatározó – jó döntést, amikor MSZP-s politikusok vezetésével belépett az Európai Unióba. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor ezt a döntést, és az Uniót övező közbizalmat próbálja roncsolni.
De bármekkora is az EU elfogadottsága azt világosan látni kell, hogy az EU nem fogja megmenteni Orbán Viktortól Magyarországot, ezt csak a honi demokratikus kormányváltásra készülő erők tehetik meg. A frissen megválasztott társelnöknek viszont volt egy jó híre, mégpedig az, hogy az EU-t Magyarország mentheti meg: mégpedig úgy, hogy megszabadítja Orbán Viktortól.
Így az európai közösség könnyebben menedzselhetné azt a folyamatot, amit sokan válságként azonosítanak, holott egy erőteljes átalakulás – aminek során az EU zölddé és szolidárissá válik. Ahogy – hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes – az MSZP is szeretné, nem életlen, hogy idehaza ez a párt javasolta először az egységes uniós minimálbért, illetve az azonos színvonalat biztosító európai egészségügyi ellátást.
De bárhogy is csikorognak az EU fogaskerekei az átalakulás folyamatában, a közösség még mindig rengeteget segít, az uniós források nélkül a NER oligarchiái által lerabolt közpénzekből számtalan fejlesztés nem valósulhatna meg, mondta az első női társelnök.
A három pillér
Magyarország helyzetét sokan, sokféleképp látják, de egy dolog biztos: a Fidesz eltüntette a köztársaságot, és ma Magyarországon önkényuralom van! Az MSZP feladata, hogy az új többség megteremtésével segítsen felszámolni ezt – összegezte a következő évek teendőjét Tóth Bertalan, miután az MSZP kongresszusa társelnökké választotta. Szerinte ma a hatalom a félelemre, az igazságtalanságra és a rombolásra épül – mert milyen világ az, ahol az emberek lassan egymás között sem mernek őszintén beszélni és a rendőrség hajnalban bárkit elvihet egy Facebook-bejegyzés miatt? Hogy a félelem eltűnjön, mutatott rá Tóth Bertalan, nemcsak az elvek szintjén, de a mindennapokban is helyre kell állítani a jogállamot – és az MSZP azt akarja, hogy ez legyen az együttműködő ellenzék közös programjának első pillére.
A második pillérnek az igazságtalanságok megszüntetését szánja a párt, amelyik egy olyan országot szeretne, ahol nem éhezik ötszázezer, és ahol mindenki hozzájut az egészségügyi ellátáshoz (mert most több százezer ember nem tud hova fordulni, ha baj van). Persze az sem fordulhat elő egy igazságosan működő országban, hogy több mint egymillió nyugdíjas havi járandósága van a megélhetési küszöb alatt, és ezeknek az idős embereknek rendre el kell dönteniük, hogy gyógyszert vesznek vagy élelmiszert.
Az MSZP társelnöke szerint egyértelmű, hogy megélhetési és szociális válság felé sodródik az ország, és bele is süllyed, ha nincs kormányváltás.
A hatalom lételeme a rombolás, az ellenzék harmadik pillérének így az építkezésnek kell lennie. Mert Tóth Bertalan szerint az elfogadhatatlan, hogy a holdudvar tagjai természetvédelmi területeket sajátítanak ki, gyarmatosítják a Balatont és a természetes vizeket.
Olyan világot akarunk építeni, ahol szabadság van, jogbiztonság van, ahol a tanulás és a gyógyulás nem luxus, ahol az emberek odafigyelnek egymásra és van szolidaritás, összegzett az MSZP társelnöke.
Most egy lista
Emlékeztetőül: a két év tartott tisztújításon még sokkal szorosabb volt a verseny (akkor a társelnöki szisztéma még nem játszott) Tóth Bertalan a szavazatok 54 százalékát begyűjtve előzte be az elnökségért folytatott küzdelemben Mesterházy Attilát. (A vetélkedés hozadékaként akkor a Mesterházyt támogató Szakács Lászlót elnökhelyettessé, Szanyi Tibort pedig alelnökké emelte a kongresszus. (Előbbi Baranya megyei elnöke is volt az MSZP-nek, az országos tisztújítást megelőző helyi megmérettetésen csak a megyei küldöttek mintegy negyede szavazott újrázására, így Baranyának új elnöke van. Szanyi pedig azóta kilépett az MSZP-ből.)
Idén a zárt listás szavazás kompromisszumokra/ellensúlyozásra nem adott lehetőséget, ugyanis a jelölő bizottság a fokozódó járványhelyzetre tekintettel úgy döntött: online kongresszusra van szükség. A voksolás egyszerűsítése érdekében a grémium arra jutott, hogy egy szavazással kell dönteni a mintegy 15 elnökségi tagról.
Mesterházy Attila úgy ítélte meg, ez a szisztéma hátrányosan érinti, így elállt a jelöltségtől (azaz nem adott le listát), illetve más indulók pedig nem szabályos lajstromot nyújtottak be. Ennek következtében a küldöttek Tóth és Kunhalmi társelnök-jelöltekről és csapatukról szavaztak. (A zárt listás szavazás nem ritkaság a párt történetében, legutóbb az európai parlamenti képviselőjelölti listáról vagy számos esetben a megyei névsorokról is így döntött a kongresszus.) Mesterházy viszont többek között azzal indokolta visszalépését, hogy korábban a kongresszuson soha nem alkalmazták ezt a módszert. A szavazati arányokból mindenesetre nem úgy tűnik, hogy sok lett volna a protestszavazat, még akkor sem lett volna érdemi változás, ha Pest megye (lásd: keretes íráunkat) jelen van.
