Előfizetés

Rejtett kamerák, eldugott felvételek a miskolci városházán

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.09.21. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A közel négymillió forintért beszerzett eszközök olyan minőségűek voltak, hogy segítségükkel a teremben zajló minden beszélgetést hallani lehetett.
Az adatvédelmi hatósághoz fordult, s egy feljelentést is előkészített a miskolci polgármesteri hivatal, miután egy bejáráson kiderült: a közgyűlési ülések és egyéb rendezvények helyszínéül szolgáló teremben olyan kamerák és mikrofonok találhatók, amelyek nem részei a közvetítő rendszernek. Úgy tudjuk, a feljelentéssel megvárják az adatvédelmi hatóság állásfoglalását.   Az ügy belső vizsgálata során megállapították, hogy Kriza Ákos korábbi fideszes polgármester kérésére, Alakszai Zoltán akkori kabinetvezető – későbbi jegyző, ma pedig már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal első embere – engedélyével 2016. augusztusában egy robotkamerát, két térmikrofont és a hozzájuk tartozó vezérlőegységet szereltek fel az ülésteremben. A közel négymillió forintért beszerzett eszközök olyan minőségűek voltak, hogy segítségükkel a teremben zajló minden beszélgetést hallani lehetett, vagyis akár a képviselők, vagy az ülésre meghívottak egymás közötti magánjellegű beszélgetéseit is. Kiderült, hogy a rendszer független a közgyűlés üléseit egyébként rögzítő és közvetítő felszereléstől: ez például a zárt üléseken lekapcsol, de a felfedezett kamera és a mikrofonok tovább működhettek. A vezérlő egység nem tárolta a felvételeket, azokat külső, ismeretlen tárhelyre menthették le. Mivel a robotkamera és a térmikrofonok működése aggályos, ezért a jelenlegi városvezetés azok leszerelésére adott utasítást, bár ez is plusz költséget jelent – olvasható a városháza ezzel kapcsolatos közleményében. Hollósy András KDNP-s önkormányzati képviselő, szóvivő korábban azt nyilatkozta, a rendszer csakis a jegyzőkönyvek elkészítését segítette. Barta György a Velünk a város képviselője a Népszava kérdésére cáfolta a helyi Fidesz szóvivőjének a boon.hu hírportálon megjelent álláspontját, miszerint minden képviselő tudott a kamerák létezéséről, arról ugyanis senkit sem tájékoztattak a felszereléskor, hogy ez a rögzítési rendszer a többitől eltérően működik, és máshová küldi a felvételeket. Ráadásul a rögzített anyagot máig nem találják, s arról sincs tudomásuk, hogy ki vagy milyen szervezet kezeli most azokat. Amikor a fideszes képviselőket kérdezték arról, mit tudnak a felvételek sorsáról, azt válaszolták, hogy semmit.  Megkérdeztük Alakszai Zoltánt – aki jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elnöke – , hogy jogszerűnek tartja-e az eszközök felszerelését. - A mai napig a miskolci önkormányzat semmilyen konkrét incidenst nem jelzett ebben az ügyben a kormányhivatal felé, amely szakmai választ vagy intézkedést igényelne - válaszolta. A "szakmai tisztánlátás" kedvéért hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság korábban már megállapította: nyilvános ülésen bárki az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, a képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen – nem jogellenes – célra felhasználhatja.

Nem éri meg, de folytatják a tesztelést

D. A.
Publikálás dátuma
2020.09.21. 06:20

Fotó: CRYPTOGRAPHER
A 19.500 forintos maximált árból csak akkor lehet kihozni a vizsgálatot nullszaldóra, ha naponta legalább százat végeznek belőle.
Bár a szolgáltatók jellemzően majd csak a hét elején akarnak beszélni arról, hogy a hatósági ár elrettentette-e őket PCR-teszteléstől, van aki már elhatározta, hogy folytatja. Ám még ő, dr. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) igazgatója sem nevezi ezt józan üzleti döntésnek. A magánegészségügyi intézmény vezetője is úgy számol, hogy a 19.500 forintos maximált árból csak akkor lehet kihozni a vizsgálatot nullszaldóra, ha naponta legalább százat végeznek belőle. Ennek ellenére megtartja ezt a szolgáltatást. Azzal érvel e mellett, hogy szerinte „kiemelt társadalmi érdek a járvány elleni védekezésben a szűrés”, és azt akarja, hogy ennek megfelelő szerepet vállaljon az intézménye. Sőt a lehetőségeiket a puszta szűrésnél többre is ki kívánják használni. Az intézet igazgatója úgy látja, mivel folyamatosan növekszik a betegek száma, a covid-ellátásra kijelölt intézmények már most is csak nagyon szigorú logisztika mellett képesek ellátni a feladataikat. A BEK azzal kívánja segíteni a mentőszolgálat és ezen kórházak munkáját, hogy esetlegesen már a betegség korai klinikai stádiumában segít nemcsak a pozitivitás kimutatásában, de a klinikai diagnózis bizonyításában is. Így a lerövidített betegutakkal az igazán rászorulók gyorsabban juthatnak el a szükséges ellátásukig. A szűréseket ennek érdekében leválasztják az egyéb szolgáltatásokról és mind a PCR- (vírust kimutató), mind a már lezajlott fertőzést igazoló tesztelést egy külön épületben működtetik. Ha a vírusdiagnosztikára érkezőnél (az előszűrés ellenére) felmerül a gyanú, hogy a páciens esetleg beteg, vagy komolyabb tünetei lennének, ott helyben meg is tudják majd tetőtől talpig vizsgálni. Szükség esetén tüdőröntgenre is lesz lehetőség ebben az épületben. Egyidejűleg elindították a koronavírus-betegségen átesettek rehabilitációs programját is. “A gyakran hosszas intenzív ellátás után hazakerülő betegek rehabilitációja egyértelműen gyorsítható, ha megfelelő szakszemélyzet és célirányos belgyógyászati-kardiológiai támogatás áll a sokszervi érintettséggel gyógyult betegek rendelkezésére” mondta Varga Péter Pál. A rehabilitációs programnak kardiológusok, mozgásszervi és légzésspecialisták mellett pszichológusok és dietetikusok is aktív közreműködői. 

Az EP kicselezné a tagállamokat

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.21. 06:00

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Az Európai Parlament alapjogokért felelős bizottsága is leteszi a garast az uniós támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő rendelet elfogadása mellett. A Michal Šimečka szlovák liberális EP-képviselő által készített jelentésről hétfőn és kedden szavaz a szaktestület. A lapunk birtokába jutott kompromisszumos szövegtervezetben a mértékadó frakciók többek között azt javasolják, hogy az előkészületben álló jogszabály mondja ki: az EU alapvető értékeinek megsértése maga után vonja a pénzügyi transzferek visszavonását. Véleményük szerint a brüsszeli kifizetések csökkentéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről szóló szankciókat úgynevezett fordított minőségi többséggel kell jóváhagyni a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában. Ez azt jelentené, hogy az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi büntetőintézkedéseket csak a tagállamok többségének a szavazatával lehessen megtorpedózni - a rendes minősített szavazás során a tagállamok többségnek kell átengednie egy javaslatot. Másként nem biztosítható a jogállami feltételrendszer hatékony működése, vélik a szerzők. Szerintük biztosítani kell azt is, hogy a szankciók nem sújtják a közösségi támogatások végső kedvezményezettjeit, köztük a civil szervezeteket. A szakbizottság elé kerülő szöveg beterjesztői hangsúlyozzák: az Európai Uniónak nincsenek megfelelő eszközei a demokrácia, az alapjogok és a jogállam megsértésének, illetve a demokratikus visszarendeződésnek a kezelésére. Ezért egy olyan mechanizmus létrehozását kezdeményezik, amely lehetővé teszi, hogy az alapértékeket megszegő kormányokat az évente közzétett jogállamisági jelentés alapján és az abban lefektetett ajánlásoknak megfelelően felelősségre vonják kötelezettségszegési eljárás, 7. cikkely szerinti eljárás, illetve költségvetési szankciók formájában. A 27 tagállamra kiterjedő első ilyen értékelést szeptember 30-ikán fogadja el az Európai Bizottság. A szerzők azt is javasolják, hogy az Európai jövőjéről szóló konferencián vizsgálják felül a jogállamiság megsértése miatt indítható 7. cikkelyes eljárásnak a többségi szavazásra és a szankciók érvénybe léptetésére vonatkozó rendelkezéseit. Ismeretes, hogy az EU kormányközi tanácsában lassan és nehézkesen halad a folyamat Magyarország és Lengyelország ellen. A szakbizottság előtt fekvő jelentés megfogalmazása arra utal, hogy a huszonhetek négyötödének szavazata szükséges ahhoz, hogy kimondják: a jogállam veszélyben van egy adott tagállamban. A jogállam megsértésével vádolt ország elítéléséhez viszont valamennyi uniós kormány jóváhagyása kell. Vagyis a jelenlegi szabályok majdnem lehetetlenné teszik a vétkes szankcionálását.