Páva utca;Holokauszt Emlékközpont;

2020-09-21 07:00:00

Extrém ajánlat a Páva utcának

Több olyan intézet is szeretne együttműködni a Holokauszt Emlékközponttal, amely máskülönben nem tartja távol magát az antiszemitizmust mentegető vagy éppen hirdető nézetektől.

„Felek egymást hosszú távú stratégiai partnernek tekintik” és „törekednek arra, hogy tevékenységük során erősítsék egymás elismertségét, megítélését, jó hírnevét, pozitív arculatát” – egyebek mellett ez olvasható annak az együttműködési megállapodásnak a tervezetében, amely a Magyarságkutató Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki), a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, valamint a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (Holokauszt Emlékközpont) között jönne létre.

A Kásler Miklós miniszter szívügyének számító Magyarságkutató Intézet olyan alternatív őstörténet felé kacsintgat, amely a tudományosan elfogadott elméletekkel szemben a „szittya–hun–magyar rokonság” vonalat preferálja. Az együttműködés szempontjából lényegesebb, hogy ennek az intézetnek a tudományos tanácsadója Raffay Ernő, aki előszeretettel nyilvánul meg a „Trianon és szabadkőművesség” témájában.

A Népszava is foglalkozott a Salacz László fideszes parlamenti képviselő közreműködésével nemrég rendezett kecskeméti konferenciával, amely a „bátrak és hősök” között dicsőítette Héjjas Ivánt, a fehérterror antiszemita tömeggyilkosát. (Lásd: „Nemzeti ellenállás” lett a terrorból, 2020. szeptember 15.) A Baon.hu megyei hírportál tudósítása szerint az eseményen Raffay Ernő arról beszélt, hogy a szabadkőműveseknek „történelmi szerepük volt a Magyar Királyság szétdarabolásában”, más külső és belső okok mellett őket is felelősség terheli Trianonért.

Az időnként már a fősodorban is megjelenő szélsőjobboldali szubkultúrában a „szabadkőművest” a „zsidó” szinonimájaként használják. Nem kell üldözési mániában szenvedni ahhoz, hogy Raffay kijelentéseit valaki kódolt antiszemitizmusnak minősítse.

A 444.hu hívta fel rá a figyelmet, hogy Raffay Ernő egy 2015-ös monológjában a magyarországi zsidóságról szólva odáig jutott: „bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, a iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek”.

A kecskeméti konferencián előadást tartott Domonkos László is, aki méltató könyvet írt Héjjas Ivánról: ő a Retörki külsős munkatársaként szerepelt.

A négy intézet együttműködéséről szóló, lapunk birtokában lévő megállapodást még nem írták alá. Értesülésünket, hogy az ötletgazda a Magyarságkutató Intézet volt, hivatalosan senki nem erősítette meg. A Magyarságkutató Intézet nem is reagált kérdéseinkre. Szakály Sándor, a VERITAS intézet főigazgatója lapunknak nyilatkozva közölte, hogy a megállapodást „nem mi kezdeményeztük, de természetesen nincs ellenünkre: készséggel állunk az együttműködés elé”.

Nyári Gábor, a Retörki főigazgatója – titkársága révén elküldött válaszában – a kezdeményező kilétére vonatkozó kérdésünket figyelmen kívül hagyta. Kitért azonban arra, hogy jelenleg az „intézményi belső egyeztetések fázisában” járnak: tudományos megállapodásról lévén szó ez „hosszas folyamat”. Nyári Gábor teljesen természetesnek és a sikeres kutatások folytatásához kiemelten fontosnak nevezte, hogy a „hasonló témakörrel foglalkozó kutatóhelyek szakmai alapon együttműködjenek egymással”. A főigazgató szerint „ebben mind a négy intézmény vezetése egyetértett”.

Ezzel szemben a Páva utcából informális csatornákon keresztül úgy értesültünk, hogy az állítás jelentős finomításra szorul. A Holokauszt Emlékközpontban csekély lelkesedést váltott ki a formalizált együttműködés terve. Kovács Tamás, az intézmény igazgatója nem nyilatkozott: igaz, a megállapodást nem neki, hanem Grósz Andornak, az emlékközpontot fenntartó közalapítvány kuratóriumi elnökének kellene megkötnie.

Grósz Andor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy nem tőlük indult a kezdeményezés. Arról, hogy tudomása szerint honnan, nem szeretett volna beszélni. Kaptak egy megkeresést, amiről még nem is tárgyaltak. A kuratórium hivatott eldönteni, hogy aláírják-e a megállapodást. Nem kívánt „elébe menni a dolgoknak”, ezért nem árulta el, hogy személyesen mi a véleménye a tervezetről. Még azt sem tudni – tette hozzá –, hogy a kuratórium egyáltalán mikor veszi napirendre az ügyet.