Előfizetés

Extrém ajánlat a Páva utcának

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.21. 07:00

Fotó: Népszava
Több olyan intézet is szeretne együttműködni a Holokauszt Emlékközponttal, amely máskülönben nem tartja távol magát az antiszemitizmust mentegető vagy éppen hirdető nézetektől.
„Felek egymást hosszú távú stratégiai partnernek tekintik” és „törekednek arra, hogy tevékenységük során erősítsék egymás elismertségét, megítélését, jó hírnevét, pozitív arculatát” – egyebek mellett ez olvasható annak az együttműködési megállapodásnak a tervezetében, amely a Magyarságkutató Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki), a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, valamint a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (Holokauszt Emlékközpont) között jönne létre. A Kásler Miklós miniszter szívügyének számító Magyarságkutató Intézet olyan alternatív őstörténet felé kacsintgat, amely a tudományosan elfogadott elméletekkel szemben a „szittya–hun–magyar rokonság” vonalat preferálja. Az együttműködés szempontjából lényegesebb, hogy ennek az intézetnek a tudományos tanácsadója Raffay Ernő, aki előszeretettel nyilvánul meg a „Trianon és szabadkőművesség” témájában. A Népszava is foglalkozott a Salacz László fideszes parlamenti képviselő közreműködésével nemrég rendezett kecskeméti konferenciával, amely a „bátrak és hősök” között dicsőítette Héjjas Ivánt, a fehérterror antiszemita tömeggyilkosát. (Lásd: „Nemzeti ellenállás” lett a terrorból, 2020. szeptember 15.) A Baon.hu megyei hírportál tudósítása szerint az eseményen Raffay Ernő arról beszélt, hogy a szabadkőműveseknek „történelmi szerepük volt a Magyar Királyság szétdarabolásában”, más külső és belső okok mellett őket is felelősség terheli Trianonért. Az időnként már a fősodorban is megjelenő szélsőjobboldali szubkultúrában a „szabadkőművest” a „zsidó” szinonimájaként használják. Nem kell üldözési mániában szenvedni ahhoz, hogy Raffay kijelentéseit valaki kódolt antiszemitizmusnak minősítse. A 444.hu hívta fel rá a figyelmet, hogy Raffay Ernő egy 2015-ös monológjában a magyarországi zsidóságról szólva odáig jutott: „bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, a iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek”. A kecskeméti konferencián előadást tartott Domonkos László is, aki méltató könyvet írt Héjjas Ivánról: ő a Retörki külsős munkatársaként szerepelt. A négy intézet együttműködéséről szóló, lapunk birtokában lévő megállapodást még nem írták alá. Értesülésünket, hogy az ötletgazda a Magyarságkutató Intézet volt, hivatalosan senki nem erősítette meg. A Magyarságkutató Intézet nem is reagált kérdéseinkre. Szakály Sándor, a VERITAS intézet főigazgatója lapunknak nyilatkozva közölte, hogy a megállapodást „nem mi kezdeményeztük, de természetesen nincs ellenünkre: készséggel állunk az együttműködés elé”. Nyári Gábor, a Retörki főigazgatója – titkársága révén elküldött válaszában – a kezdeményező kilétére vonatkozó kérdésünket figyelmen kívül hagyta. Kitért azonban arra, hogy jelenleg az „intézményi belső egyeztetések fázisában” járnak: tudományos megállapodásról lévén szó ez „hosszas folyamat”. Nyári Gábor teljesen természetesnek és a sikeres kutatások folytatásához kiemelten fontosnak nevezte, hogy a „hasonló témakörrel foglalkozó kutatóhelyek szakmai alapon együttműködjenek egymással”. A főigazgató szerint „ebben mind a négy intézmény vezetése egyetértett”. Ezzel szemben a Páva utcából informális csatornákon keresztül úgy értesültünk, hogy az állítás jelentős finomításra szorul. A Holokauszt Emlékközpontban csekély lelkesedést váltott ki a formalizált együttműködés terve. Kovács Tamás, az intézmény igazgatója nem nyilatkozott: igaz, a megállapodást nem neki, hanem Grósz Andornak, az emlékközpontot fenntartó közalapítvány kuratóriumi elnökének kellene megkötnie. Grósz Andor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy nem tőlük indult a kezdeményezés. Arról, hogy tudomása szerint honnan, nem szeretett volna beszélni. Kaptak egy megkeresést, amiről még nem is tárgyaltak. A kuratórium hivatott eldönteni, hogy aláírják-e a megállapodást. Nem kívánt „elébe menni a dolgoknak”, ezért nem árulta el, hogy személyesen mi a véleménye a tervezetről. Még azt sem tudni – tette hozzá –, hogy a kuratórium egyáltalán mikor veszi napirendre az ügyet.

Botrányos előzmények

Vihart kavart 2014-ben, hogy Haraszti György, a Páva utcai közalapítvány korábbi elnöke megállapodást kötött a Szakály Sándor vezette VERITAS intézettel. Előzőleg ugyanis Szakály nagy tiltakozást kiváltva „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálást. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a VERITAS főigazgatójának menesztését követelte, és ez volt az egyik pont, amely miatt bojkottálta a holokauszt hetvenedik évfordulója miatt meghirdetett emlékév kormányzati programjait. Kiderült, hogy a megállapodásról Szita Szabolcs, az emlékközpont akkori igazgatója és a kuratórium csak utólag szerzett tudomást. Haraszti György tanszékvezetői állást is betöltött az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR-ZSE), egyetemi tisztségeiről kénytelen volt leköszönni. Szakály Sándor „megkövette azokat, akiket megsértett”, de Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció képviselője nem elégedett meg ennyivel: holokauszttagadás miatt feljelentést tett a főigazgató ellen. A nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet. Többen is megerősítették lapunknak, hogy a VERITAS és a Páva utcai központ megállapodása – bár ennek nincs különösebb gyakorlati jelentősége – papíron még mindig érvényben van.

Rejtett kamerák, eldugott felvételek a miskolci városházán

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.09.21. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A közel négymillió forintért beszerzett eszközök olyan minőségűek voltak, hogy segítségükkel a teremben zajló minden beszélgetést hallani lehetett.
Az adatvédelmi hatósághoz fordult, s egy feljelentést is előkészített a miskolci polgármesteri hivatal, miután egy bejáráson kiderült: a közgyűlési ülések és egyéb rendezvények helyszínéül szolgáló teremben olyan kamerák és mikrofonok találhatók, amelyek nem részei a közvetítő rendszernek. Úgy tudjuk, a feljelentéssel megvárják az adatvédelmi hatóság állásfoglalását.   Az ügy belső vizsgálata során megállapították, hogy Kriza Ákos korábbi fideszes polgármester kérésére, Alakszai Zoltán akkori kabinetvezető – későbbi jegyző, ma pedig már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal első embere – engedélyével 2016. augusztusában egy robotkamerát, két térmikrofont és a hozzájuk tartozó vezérlőegységet szereltek fel az ülésteremben. A közel négymillió forintért beszerzett eszközök olyan minőségűek voltak, hogy segítségükkel a teremben zajló minden beszélgetést hallani lehetett, vagyis akár a képviselők, vagy az ülésre meghívottak egymás közötti magánjellegű beszélgetéseit is. Kiderült, hogy a rendszer független a közgyűlés üléseit egyébként rögzítő és közvetítő felszereléstől: ez például a zárt üléseken lekapcsol, de a felfedezett kamera és a mikrofonok tovább működhettek. A vezérlő egység nem tárolta a felvételeket, azokat külső, ismeretlen tárhelyre menthették le. Mivel a robotkamera és a térmikrofonok működése aggályos, ezért a jelenlegi városvezetés azok leszerelésére adott utasítást, bár ez is plusz költséget jelent – olvasható a városháza ezzel kapcsolatos közleményében. Hollósy András KDNP-s önkormányzati képviselő, szóvivő korábban azt nyilatkozta, a rendszer csakis a jegyzőkönyvek elkészítését segítette. Barta György a Velünk a város képviselője a Népszava kérdésére cáfolta a helyi Fidesz szóvivőjének a boon.hu hírportálon megjelent álláspontját, miszerint minden képviselő tudott a kamerák létezéséről, arról ugyanis senkit sem tájékoztattak a felszereléskor, hogy ez a rögzítési rendszer a többitől eltérően működik, és máshová küldi a felvételeket. Ráadásul a rögzített anyagot máig nem találják, s arról sincs tudomásuk, hogy ki vagy milyen szervezet kezeli most azokat. Amikor a fideszes képviselőket kérdezték arról, mit tudnak a felvételek sorsáról, azt válaszolták, hogy semmit.  Megkérdeztük Alakszai Zoltánt – aki jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elnöke – , hogy jogszerűnek tartja-e az eszközök felszerelését. - A mai napig a miskolci önkormányzat semmilyen konkrét incidenst nem jelzett ebben az ügyben a kormányhivatal felé, amely szakmai választ vagy intézkedést igényelne - válaszolta. A "szakmai tisztánlátás" kedvéért hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság korábban már megállapította: nyilvános ülésen bárki az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, a képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen – nem jogellenes – célra felhasználhatja.

Nem éri meg, de folytatják a tesztelést

D. A.
Publikálás dátuma
2020.09.21. 06:20

Fotó: CRYPTOGRAPHER
A 19.500 forintos maximált árból csak akkor lehet kihozni a vizsgálatot nullszaldóra, ha naponta legalább százat végeznek belőle.
Bár a szolgáltatók jellemzően majd csak a hét elején akarnak beszélni arról, hogy a hatósági ár elrettentette-e őket PCR-teszteléstől, van aki már elhatározta, hogy folytatja. Ám még ő, dr. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) igazgatója sem nevezi ezt józan üzleti döntésnek. A magánegészségügyi intézmény vezetője is úgy számol, hogy a 19.500 forintos maximált árból csak akkor lehet kihozni a vizsgálatot nullszaldóra, ha naponta legalább százat végeznek belőle. Ennek ellenére megtartja ezt a szolgáltatást. Azzal érvel e mellett, hogy szerinte „kiemelt társadalmi érdek a járvány elleni védekezésben a szűrés”, és azt akarja, hogy ennek megfelelő szerepet vállaljon az intézménye. Sőt a lehetőségeiket a puszta szűrésnél többre is ki kívánják használni. Az intézet igazgatója úgy látja, mivel folyamatosan növekszik a betegek száma, a covid-ellátásra kijelölt intézmények már most is csak nagyon szigorú logisztika mellett képesek ellátni a feladataikat. A BEK azzal kívánja segíteni a mentőszolgálat és ezen kórházak munkáját, hogy esetlegesen már a betegség korai klinikai stádiumában segít nemcsak a pozitivitás kimutatásában, de a klinikai diagnózis bizonyításában is. Így a lerövidített betegutakkal az igazán rászorulók gyorsabban juthatnak el a szükséges ellátásukig. A szűréseket ennek érdekében leválasztják az egyéb szolgáltatásokról és mind a PCR- (vírust kimutató), mind a már lezajlott fertőzést igazoló tesztelést egy külön épületben működtetik. Ha a vírusdiagnosztikára érkezőnél (az előszűrés ellenére) felmerül a gyanú, hogy a páciens esetleg beteg, vagy komolyabb tünetei lennének, ott helyben meg is tudják majd tetőtől talpig vizsgálni. Szükség esetén tüdőröntgenre is lesz lehetőség ebben az épületben. Egyidejűleg elindították a koronavírus-betegségen átesettek rehabilitációs programját is. “A gyakran hosszas intenzív ellátás után hazakerülő betegek rehabilitációja egyértelműen gyorsítható, ha megfelelő szakszemélyzet és célirányos belgyógyászati-kardiológiai támogatás áll a sokszervi érintettséggel gyógyult betegek rendelkezésére” mondta Varga Péter Pál. A rehabilitációs programnak kardiológusok, mozgásszervi és légzésspecialisták mellett pszichológusok és dietetikusok is aktív közreműködői.