Nagy többséggel mondtak igent Olaszországban a képviselők számának csökkentésére a vasárnap és hétfőn megrendezett referendumon. Igaz, a közvélemény-kutatók által jósolt 70 százalékos támogatás helyett az exitpoll szerint 60-66 százalék támogatta a változtatásokat. Ez nem annyira jó hír a Giuseppe Conte miniszterelnök által fémjelzett koalíció nagyobbik pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) számára, amely azt remélte, hogy a népszavazás sikerének köszönhetően indulhat meg támogatottsága felfelé a lejtőn.
A referendum nyomán az olasz szenátus létszáma 315-ről 200-ra, a képviselőházé pedig 630-ról 400-ra apad. Lényegében az összes nagy politikai erő beállt a kezdeményezés mögé, a parlamenti tömörülések közül csak Renzi pártja, az Italia Viva és a Silvio Berlusconi Forza Italia-ja nem támogatta egyértelműen. Olaszországban a képviselők a legjobban fizetettek közé tartoznak - ők havonta 14 ezer, a szenátorok pedig 15 ezer eurót vihetnek haza. Míg Németországban 100 ezer főre 0,9, Franciaországban pedig 1,4 képviselő jut, Olaszországban 1,6. A csökkentéssel viszont ez a szám 1-re megy vissza.
A népszavazással egy időben regionális voksolást is rendeztek összesen hét régióban. Matteo Salvini, a jobboldali populista Liga elnöke azt remélte, hogy a kormánypártok súlyos vereségével a kabinet lemondását, előrehozott választás kiírását követelheti. A koronavírus-járvány kitörése óta Salvinit mintha elhagyta volna a szerencséje, pártja népszerűsége mintegy 8 százalékot csökkent az eltelt hét hónap alatt. A volt belügyminiszter többször keveredett önellentmondásba a járvány kezelésével kapcsolatban, ráadásul már saját pártján belül sem megkérdőjelezhetetlen a szerepe, mert egyre többen látják úgy, hogy Veneto regionális elnöke, az eddig az országos politika iránt nem sok érdeklődést mutató Luca Zaia alkalmasabb pártvezető lenne nála.
A régiók többségében a várakozásoknak megfelelően a jobboldal szerzett többséget, a kormánypárt kisebbik tömörülése, a Demokrata Párt (PS) azonban megkönnyebbülve vehette tudomásul, hogy az exitpoll szerint Eugenio Giani toscanai vezető hivatalban maradhat. Salvini számára az lett volna a legkomolyabb fegyvertény, ha sikerül bevennie a régi baloldali bástyát. Giani ellen a Liga európai parlamenti képviselője, Susanna Ceccardi indult, igen jó esélyekkel. Giani várható győzelme azt jelenti, hogy a balközép Demokrata Párt 2020-ra jósolt összeomlása nem következett be. Az év elején a párt Emilia-Romagnában is győzni tudott. Giani győzelmének értékét tovább emeli, hogy az Öt Csillag Mozgalom Ligúria kivételével minden régióban indított saját jelöltet, ami valóságos politikai öngyilkossággal ér fel Luigi Di Maio, az M5S vezetője részéről. Conte kormányfő hiába könyörgött külügyminiszterének, rámutatva, hogy ezzel a koalíció pártjai kizárólag az ellenzéknek tesznek komoly szívességet, süket fülekre talált. Ligúriában ráadásul eleve esélytelen volt a baloldal, itt ugyanis toronymagas esélyesnek számított a Silvio Berlusconi volt kormányfővel kiváló kapcsolatokat ápoló Giovanni Toti, aki pártot alapított Cambiamo! néven.
Di Maio öngyilkos stratégiájának ékes bizonyítéka a marchei regionális választás. Itt ugyanis fej-fej mellett áll Michele Emiliano, a PD politikusa, illetve a jobboldali Raffaele Fitto. Ha az M5S nem indította volna Antonella Laricchiát, Emilianónak is könnyebb dolga lett volna. Ráadásul Matteo Renzi egykori kormányfő, a koalíció „fenegyereke” is önálló jelöltet állított Ivan Scalfarotto személyében. Így a jobboldali jelölt, Francesco Acquaroli simán nyert.
A papírforma érvényesült Venetóban: Luca Zaia óriási fölénnyel, 72-76 százalékkal végzett az élen. S bár Salvini párttársáról van szó, a Liga elnökének öröme nem lehet teljes, mivel Zaia egyben potenciális riválisa is.
Campániában sem volt kérdéses, hogy a demokrata párti Vincenzo De Luca regionális elnök hivatalban maradhat. Dél-olasz seriffnek is nevezik, hiszen a járvány alatt különösen kemény fellépéséről volt ismert, régiója jól vészelte át a járvány első hullámát.
A voksolás megmutatta a baloldal legnagyobb hibáját: még a legsúlyosabb helyzetben is képtelen összefogni. A jobboldali jelöltek mögé azonban beállt az összes jelentősebb párt. Ha ez így folytatódik, hiába igen népszerű Giuseppe Conte kormányfő, a kormányt épp a kabinetet alkotó pártok teszik tönkre.
