oktatás;járvány;karantén;koronavírus;

- Bérfeszültséget okoz a pedagógusoknál a hiányos karanténszabály

A megfertőződő tanároknak akkor jár a teljes fizetéssel egyenértékű táppénz, ha a munkahelyükön kapják el a vírust. Csakhogy ezt, főleg tesztek híján, nem könnyű bizonyítani.

Noha Kásler Miklós miniszter szerint 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött pedagógusnak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek, a gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint – miután még nincs egységes szabályozás – egyes iskolákban munkahelyi megbetegedésként kezelik a fertőzést. Ebben az esetben az érintett pedagógusok megkapják az alapfizetésük 100 százalékát. Máshol viszont máshol viszont nem ezt a besorolást alkalmazzák, így az érintettek csak a jogszabályban rögzített, a fizetésük 60 százalékát jelentő táppénzre jogosultak.

Totyik Tamás elmondása szerint a PSZ azt a tájékoztatást kapta az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtól, hogy folyamatban van a jogi háttér kidolgozása, addig is az intézményvezetőknek kellene nyilatkozniuk arról, munkahelyi megbetegedésnek minősítik-e a fertőzést. Ez viszont az igazgató egyéni döntésén múlik. A helyzetet nehezíti, hogy hivatalosan nehéz bizonyítani, valóban az iskolában fertőződött-e meg az érintett tanár, vagy valahol máshol. A szakszervezet az egységes szabályozás mihamarabbi kiadását sürgeti.

A PSZ alelnöke hozzátette: arra is szeretnék felhívni kollégáik figyelmét: ha valaki karanténba kerül, de az egészségi állapota megengedi, azonnal kezdeményezze az intézményvezetésnél az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ebben az esetben – ha a tananyagot a tantermen kívüli oktatás keretei között leadja – ugyanúgy megkapja a teljes fizetését a különböző pótlékokkal együtt, mintha az iskolában tanítana.

A másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint rendszerszintű problémák vannak, ezekre nyílt levélben hívták fel a döntéshozók figyelmét. Hangsúlyozták: nincs rendszeres szűrés a pedagógusok között, így ki sem derülhet, ha valaki a munkahelyén fertőződött meg. Szerintük a tanárok és más iskolai dolgozók számára ingyenesen kellene, hogy biztosítsa a teszteket a munkáltató, ennek elmulasztása ugyanis sérti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkakörnyezethez fűződő jogát.

Mindemellett a szakszervezethez beérkezett visszajelzések szerint az intézmények fertőtlenítése sem az elvárható gondossággal történik. „Számos intézményben az alap takarító személyzet sem áll rendelkezésre, sok helyen a munkavállalók bevonásával történik valamiféle, technológiailag kifogásolható, munkajogilag pedig sok esetben jogszabályellenes takarítás” – írták.

A PDSZ azt is kifogásolja, hogy a digitális tanrend helyi, időszakos elrendelésének jogát elvették az iskoláktól. Pedig az intézmények rendelkeznek a legtöbb információval ahhoz, hogy gyors és jó döntést hozhassanak. A központi szervek reakcióideje ezzel szemben a legtöbb általuk dokumentált esetben „megengedhetetlenül hosszú”. A Klebelsberg Központ ezzel kapcsolatban lapunkkal azt közölte: nem tudnak olyan esetről, amikor napokig húzódtak volna az érdemi intézkedések, a központ és a tankerületek folyamatosan dolgozzák fel a koronavírussal összefüggő megkereséseket és kezelik azokat. Állításuk szerint a döntések 24 órán belül megszületnek. 

Több mint 180 iskolában van digitális munkarendJelenleg húsz óvodában és hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírusos megbetegedés miatt – közölte Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn. Az operatív törzs ezen felül 186 intézményben rendelt el tantermen kívüli digitális munkarendet: 177 esetben egy-egy osztályt, kilenc esetben pedig a teljes iskolát érinti a rendelkezés. Múlt héten még 150 óvoda, iskola volt érintett a mintegy hatezer intézmény közül. Müller Cecília azt is elmondta, hétfőtől rendszeresen közölni fogják az oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó adatokat. J. D.

A miniszterelnök Karácsony Gergely nem létező százmilliárdját kínálgatta az ellenzéknek, korrektnek nevezve a csaknem húszezres hatósági árat.