Előfizetés

Babis érzi a bajt: előremenekül

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:40

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency/AFP
Politikai következményei lettek Csehországban a koronavírus gyors terjedésének.
Csehország tavasszal büszkén hirdette, hogy sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben. Való igaz, hogy a februári, egyre ijesztőbb adatok után a prágai kormány gyorsan lépett, hamar karanténba küldte a veszélyeztetett külföldi régiókból érkezetteket és a maszkviselést illetően is példaértékű döntéseket hozott. Most azonban minden másként alakul, múlt pénteken például több mint 3100 megbetegedést mutattak ki 24 óra alatt, ami még annak figyelembevételével is drámai adat, hogy az országban jóval többet tesztelnek, mint a visegrádi országok bármelyikében. Tegnap további 1476 új fertőzést jelentettek be, ami jobb adat ugyan, de semmi ok az optimizmusra. Hogy nagy a baj, az is jelzi: hiába nincs tünete a mintavételen átesettek többségének, egyes napokon félszáz embert kell kórházba vinni a fertőzés miatt. Jelenleg megközelítően félezer embert kezelnek valamelyik klinikán a Covid-19 miatt. A történtek hatására hétfőn lemondott Adam Vojtech egészségügyi miniszter, aki az első hullám idején ünnepelt sztár volt, igen gyakran szerepelt a médiumokban. Az ok azonban valószínűleg csak részben a fertőzés tombolása. Sokat nyomhatott a latban, hogy tárcája már augusztusban szigorítani akart, például a maszkviselést illetően, Babis azonban nemet mondott erre, számára a gazdaság életben tartása minden másnál fontosabb volt. A csehek ennek most isszák meg a levét. Az ellenzék szerint Babisnak vezéráldozatra volt szüksége a közelgő, októberben esedékes szenátusi és regionális választások előtt, valakinek el kellett vinnie a balhét. A kormányfő mindenesetre hétfő esti tévébeszédében elismerte: túl korán nyitottak. Az első hullám jót tett Andrej Babis pártja, az Ano népszerűségének, most azonban folyamatosan apad a párt támogatóinak tábora, a Kantar ügynökség szeptember 11-én közzétett közvélemény-kutatása szerint már csak 27,5 százalék voksolna az Európai Parlamentben a politikai erőre, ráadásul szinte biztos, hogy közkedveltségi mutató csökkenése ezzel még nem ér véget. Az ellenzék Babis személyes felelősségét firtatta annak kapcsán, hogy a második hullámban eddig Csehország a sereghajtók között kullog (Magyarország mellett) a válságkezelést illetően. Különösen aggasztó, hogy mind többen szorulnak lélegeztetőgépre. A Bulovka prágai kórházban csökken a szabad kapacitások száma. Roman Prymula új egészségügyi miniszter még kinevezése előtt figyelmeztetett arra, ha ilyen mértékben fertőződnek meg az emberek, a kórházak hamarosan teljesítőképességük határához érkezhetnek. Ladislav Dusek, az Cseh Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet vezetője pedig azt tartja különösen aggasztónak, hogy már nincsenek körülhatárolható gócpontok, vagyis a vírust nem sikerült ellenőrzés alatt tartani. Václav Horejsí immunológus nem sok jóra számít. A Respekt című lapban 50-50 százalékra tette annak az esélyét, hogy hazájában is olaszországi viszonyokra lehet-e számítani. Hana Rohácová, a Bulovka kórház infektológiai osztályának vezetője ugyanakkor úgy vélte, az ősz folyamán lehet ugyan a helyzet rosszabbodására számítani, de nem várható az, ami tavasszal Itáliában, ott ugyanis naponta több száz embert kellett kórházba szállítani a Covid-19 miatt. Rámutatott, a Covid-19 más vírusokhoz hasonlóan örökre köztünk marad. Úgy vélte, csak azokat kellene tesztelni, akik valamiféle tünetet mutatnak, mert a laboratóriumok már egyre nehezebben birkóznak meg a mind növekvő tesztigényekkel. A cseh kormányfő számára politikai szempontból is nagyon kényesen alakulnak a koronavírussal kapcsolatos számok, hiszen nem mellékes, hogy pártja a szociáldemokratákkal kisebbségben kormányoz, s a két politikai erő koalícióját a kabineten kívülről támogatják a kommunisták. Ha azonban a baloldali pártok valamelyike azt érzi, megrendült Babis helyzete, akkor a kormány is végveszélybe kerülhet. Most egyre több felhő bukkan fel a koalíció egén, mivel nemigen látni azt a mesteri tervet, amivel sikerülhet visszaszorítani a napi fertőzések számát. Most már mindenesetre a rendkívüli állapot bevezetését sem tartják kizártnak, de kérdés, mit tartalmaz majd egy ilyen intézkedés. Az ugyanis valószínűtlen, hogy a teljes leállást választják majd. Első lépésként a felsőoktatási intézmények átálltak a távoktatásra. A zártkörű rendezvényeken legfeljebb tíz személy vehet részt. Jan Konvalinka biokémikus szerint a kormány nem készült fel a nyár folyamán a járvány második hullámára, így most ennek a következményeit érzékelik. A nagyobb baj szerinte csak akkor lenne elkerülhető, ha ennél is többet tesztelnének, azt azonban nem lehet tudni, megvan-e ehhez a kellő kapacitás. Komoly gondot jelent továbbá az is, miként lehet megakadályozni, hogy a vírus ne jusson be az idősotthonokba. Erre még a jelek szerint senki sem jött rá. 

Koronavírus: napi 300-350 ezer fertőzöttnél nem adja alább a járvány

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:33

Fotó: Kotaro Numata / Yomiuri
A járvány több mint 970 ezer életet követelt világszerte.
Már 31 600 754 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 970 857, a gyógyultaké pedig 21 745 688 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerdai összesítése szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.      Egy nappal korábban 31 245 797 esetet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 963 693, a gyógyultaké 21 394 593 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 895 685 fertőzött volt, 200 768 az elhunytak száma és 2 646 959-en gyógyultak meg eddig. Indiában 5 562 663 fertőzöttet, 88 935 halálos áldozatot és 4 497 867 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 558 040 fertőzöttről, 137 272 halálos áldozatról és 4 016 831 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 111 157-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 19 575-re, a gyógyultaké pedig 914 923-ra emelkedett. Peruban 768 ezer, Kolumbiában 777 ezer az igazolt fertőzöttek száma, Mexikóban 705 263 fertőzést regisztráltak és 74 348 halálesetet. Spanyolországban 682 267 fertőzöttet és 30 904 halottat regisztráltak, 150 376-an pedig felgyógyultak. Dél-Afrikában 663 282 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 16 118-an meghaltak, 592 904-en pedig meggyógyultak. Franciaországban 496 851 fertőzöttről, 31 346 halálos áldozatról és 94 289 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 406 058, a betegségben elhunytaké 41 951. Törökországban 306 302-en megfertőződtek, 7639-en meghaltak, 269 696-an felgyógyultak. Olaszországban a fertőzöttek száma 300 897, a halálos áldozatoké 35 738, 219 670-en pedig kigyógyultak a Covid-19-ből. Németországban 277 412 a fertőzöttek száma, 9405 a halottaké, 244 693-an meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 399 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4737 halálos áldozatot. A betegségből 85 275-en épültek fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Megint a V4-ektől tartanak

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:20

Fotó: BEN STANSALL / AFP
Szerdán mutatja be az Európai Bizottság elnöke új, a migrációt és a menekültpolitikát érintő uniós javaslatot. A kérdésről már a menekültválság óta folyamatosan zajlik a vita az EU-ban.
Ursula von der Leyen ismét a témával kapcsolatos javaslatokat rendre megtorpedózó visegrádi országok ellenállásától tart. A javaslat értelmében, melynek kidolgozásában igen fontos szerepet játszott Németország, a tagországokat törvényesen kötelezik arra, hogy az uniós támogatások fejében vegyük ki a részület a menekültkérdés megoldásából. Ez az üzenet Magyarországon és Lengyelországon kívül Ausztriában, Szlovéniának, illetve a Cseh Köztársaságnak szól. A Bizottság évente teszi majd közzé, hogy az egyes tagországoknak hány menekültet kell befogadniuk – írta a Reuters. Ez egyebek mellett az adott állam népességétől és gazdasági teljesítményétől függ. Az egyes országok ugyanakkor felajánlhatnak segítséget a menekültválság által legjobban sújtott országok számára. A Bizottság pénzügyi támogatást nyújt a befogadott menekült után. Ha egy tagállam nem teljesíti a Bizottság követeléseit, súlyos pénzbüntetést kaphat. A bizottsági elnök már múlt heti, az EU helyzetéről szóló beszédében utalt arra, hogy az eddigiekhez képest más megközelítés várható, mert leszámolnak a dublini rendelettel. Ennek elődje, a dublini egyezmény 1997 szeptemberében lépett hatályba azzal acéllal, hogy egy menekült ne nyújthasson be menedékkérelmet több uniós tagországban. A megállapodásról 2003-ban már uniós rendelet született. A jelenleg hatályos, úgynevezett Dublin III módosítása több éve napirenden van. Sok tagállam már régóta azt hangoztatja, hogy a rendelet felett eljárt az idő. Ezért különösen a mediterrán országok fogadták nagy lelkesedéssel a bizottsági elnök bejelentését arról, hogy a dokumentum hatályát veszti. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis annak az uniós tagországnak kell foglalkoznia a bevándorló menekültkérelmével, ahová érkezett. Ez pedig komoly terhet rótt a római és az athéni kabinetre. Giuseppe Conte olasz kormányfő kabinetje nevében üdvözölte, hogy a Bizottság „fordulópontot” tervez az uniós menekültpolitikában. Hasonlóképpen foglalt állást Jeorjiosz Kumucakosz görög migrációs miniszterhelyettes, aki szerint a dublini rendszer megbukott. Az eddigit egy új mechanizmusnak kell felváltania – közölte. Von der Leyen javaslatában várhatóan kiemelt szerepet játszik az EU külső határainak védelme. Erre utalt a Die Welt című német lapban kedden megjelent interjújában Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki szerint jelenleg ez a legfontosabb feladat. A nagy kérdés az, miként fogadják a bizottsági előterjesztést a visegrádi országok. 2015 szeptemberében az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többséggel úgy döntött, hogy minden tagországnak be kell fogadnia menekülteket, ezek az országok azonban hajthatatlanok voltak, az EU bírósága emiatt két ízben is elmarasztalta Magyarország mellett Lengyelországot és Csehországot. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa mindenesetre múlt hétvégén úgy foglalt állást, minden tagországnak késznek kell lennie a menekültek megsegítésére. Egyúttal derűlátónak mutatkozott arra vonatkozóan, hogy Magyarország és Lengyelország megszavazza a javaslatot. Ez mindenesetre hosszadalmas folyamat lesz. Az utóbbi években jelentősen csökkent az Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomás. Míg idén január 1. és szeptember 10-között 49 539 menekült érkezett Európába, 2015-ben több mint egymillióan érkeztek az EU területére.