Csehország tavasszal büszkén hirdette, hogy sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben. Való igaz, hogy a februári, egyre ijesztőbb adatok után a prágai kormány gyorsan lépett, hamar karanténba küldte a veszélyeztetett külföldi régiókból érkezetteket és a maszkviselést illetően is példaértékű döntéseket hozott.
Most azonban minden másként alakul, múlt pénteken például több mint 3100 megbetegedést mutattak ki 24 óra alatt, ami még annak figyelembevételével is drámai adat, hogy az országban jóval többet tesztelnek, mint a visegrádi országok bármelyikében. Tegnap további 1476 új fertőzést jelentettek be, ami jobb adat ugyan, de semmi ok az optimizmusra.
Hogy nagy a baj, az is jelzi: hiába nincs tünete a mintavételen átesettek többségének, egyes napokon félszáz embert kell kórházba vinni a fertőzés miatt. Jelenleg megközelítően félezer embert kezelnek valamelyik klinikán a Covid-19 miatt.
A történtek hatására hétfőn lemondott Adam Vojtech egészségügyi miniszter, aki az első hullám idején ünnepelt sztár volt, igen gyakran szerepelt a médiumokban. Az ok azonban valószínűleg csak részben a fertőzés tombolása. Sokat nyomhatott a latban, hogy tárcája már augusztusban szigorítani akart, például a maszkviselést illetően, Babis azonban nemet mondott erre, számára a gazdaság életben tartása minden másnál fontosabb volt. A csehek ennek most isszák meg a levét. Az ellenzék szerint Babisnak vezéráldozatra volt szüksége a közelgő, októberben esedékes szenátusi és regionális választások előtt, valakinek el kellett vinnie a balhét. A kormányfő mindenesetre hétfő esti tévébeszédében elismerte: túl korán nyitottak.
Az első hullám jót tett Andrej Babis pártja, az Ano népszerűségének, most azonban folyamatosan apad a párt támogatóinak tábora, a Kantar ügynökség szeptember 11-én közzétett közvélemény-kutatása szerint már csak 27,5 százalék voksolna az Európai Parlamentben a politikai erőre, ráadásul szinte biztos, hogy közkedveltségi mutató csökkenése ezzel még nem ér véget. Az ellenzék Babis személyes felelősségét firtatta annak kapcsán, hogy a második hullámban eddig Csehország a sereghajtók között kullog (Magyarország mellett) a válságkezelést illetően.
Különösen aggasztó, hogy mind többen szorulnak lélegeztetőgépre. A Bulovka prágai kórházban csökken a szabad kapacitások száma. Roman Prymula új egészségügyi miniszter még kinevezése előtt figyelmeztetett arra, ha ilyen mértékben fertőződnek meg az emberek, a kórházak hamarosan teljesítőképességük határához érkezhetnek. Ladislav Dusek, az Cseh Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet vezetője pedig azt tartja különösen aggasztónak, hogy már nincsenek körülhatárolható gócpontok, vagyis a vírust nem sikerült ellenőrzés alatt tartani.
Václav Horejsí immunológus nem sok jóra számít. A Respekt című lapban 50-50 százalékra tette annak az esélyét, hogy hazájában is olaszországi viszonyokra lehet-e számítani. Hana Rohácová, a Bulovka kórház infektológiai osztályának vezetője ugyanakkor úgy vélte, az ősz folyamán lehet ugyan a helyzet rosszabbodására számítani, de nem várható az, ami tavasszal Itáliában, ott ugyanis naponta több száz embert kellett kórházba szállítani a Covid-19 miatt. Rámutatott, a Covid-19 más vírusokhoz hasonlóan örökre köztünk marad. Úgy vélte, csak azokat kellene tesztelni, akik valamiféle tünetet mutatnak, mert a laboratóriumok már egyre nehezebben birkóznak meg a mind növekvő tesztigényekkel.
A cseh kormányfő számára politikai szempontból is nagyon kényesen alakulnak a koronavírussal kapcsolatos számok, hiszen nem mellékes, hogy pártja a szociáldemokratákkal kisebbségben kormányoz, s a két politikai erő koalícióját a kabineten kívülről támogatják a kommunisták. Ha azonban a baloldali pártok valamelyike azt érzi, megrendült Babis helyzete, akkor a kormány is végveszélybe kerülhet. Most egyre több felhő bukkan fel a koalíció egén, mivel nemigen látni azt a mesteri tervet, amivel sikerülhet visszaszorítani a napi fertőzések számát. Most már mindenesetre a rendkívüli állapot bevezetését sem tartják kizártnak, de kérdés, mit tartalmaz majd egy ilyen intézkedés. Az ugyanis valószínűtlen, hogy a teljes leállást választják majd.
Első lépésként a felsőoktatási intézmények átálltak a távoktatásra. A zártkörű rendezvényeken legfeljebb tíz személy vehet részt. Jan Konvalinka biokémikus szerint a kormány nem készült fel a nyár folyamán a járvány második hullámára, így most ennek a következményeit érzékelik. A nagyobb baj szerinte csak akkor lenne elkerülhető, ha ennél is többet tesztelnének, azt azonban nem lehet tudni, megvan-e ehhez a kellő kapacitás. Komoly gondot jelent továbbá az is, miként lehet megakadályozni, hogy a vírus ne jusson be az idősotthonokba. Erre még a jelek szerint senki sem jött rá.
