Előfizetés

363,17 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint az euróhoz képest, a frankkal és a dollárra szemben viszont gyengült szerda reggelre az előző estihez viszonyítva a bankközi piacon.
Reggel hét órakor az euró 363,17 forintra gyengült a kedd esti 363,24 forintról.
A svájci frank árfolyama 337,26 forintról 337,52 forintra emelkedett, a dolláré pedig 310,33 forintról 310,99 forintra nőtt.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1710 dollárt, szerda reggel 1,1679 dollárt ért.

Első körben fideszes városoknak adnak pénzt Orbánék szemételtakarításra

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.22. 18:25

Fotó: Népszava
A kormány 13 milliárd forintot különít el a "Tisztítsuk meg az országot!" nevű, a közforgalmú területek kitakarítását célzó "projekt" 2020 végéig tartó első ütemére - derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
A határozat szerint közreműködő szervezet a MÁV, a Magyar Közút, az állami erdészetek és nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pintér Sándor belügyminiszter javasolta "pilot", illetve pályázaton kiválasztott önkormányzati helyszínek, valamint a Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter által - szintén pályázati úton - támogatott egyházak, illetve civil és gazdasági szervezetek. (Utóbbiak csak a hulladék szállítását és kezelését végezhetik.) A különböző lakosságszám alapján "pilothelyszínként" jelölik ki Csepelt, Kaposvárt, Esztergomot, Monort, Kapuvárt, Balatonfőkajárt, Füzért és Sümeget. (A tavalyi önkormányzati választásokon aratott ellenzéki előretörés ellenére az Orbán-kabinet csak kormánypárti polgármester irányította helyhatóságokat választott ki. Az lista egy, halványnarancssárga kakukktojása Balatonfőkajár független, bár kormánypárti politikusokkal sűrűn együtt mutatkozó polgármestere, Forró Zsolt.) A belügyminiszternek a forrás beérkezését követő 30 napon belül egymilliárdos keretű pályázatot kell kiírnia helyhatóságoknak. 
  • Fővárosi kerület, megyei jogú város és 40 ezres lakosságszám felett 20,
  • 25-40 ezer fő között 15,
  • 10-25 ezer fő között 7,
  • 5-10 ezer fő között 5,
  • 1-5 ezer fő között 3,
  • ezer fő alatt pedig 2
millió forintot nyerhet e célra egy település legfeljebb. Nagy István agrárminiszter 280 milliót költhet a hulladék-fóliasátrak begyűjtésére. Az októbertől az év végéig tartó második szakaszban a "pilothelyszínek" tapasztalatai alapján a közreműködő szervezeteknek el is kell takarítaniuk területükről a legcsúnyább halmokat. Legfeljebb 800 millióból megrendelnének egy hulladékradar nevű, bárki számára ingyenesen elérhető applikációt, amely adatai a közreműködő szervezetekhez vagy az érintett jegyzőhöz futnának be. A határozat egy, még a szokásosnál is nyakatekertebb pontja úgy összegezhető, hogy a szemétszedést főleg közmunkásokra bíznák. A munkák megszervezése, az applikációban jelzett szeméthalmok eltakarítása a közreműködő szervezetek felelőssége, amiként nekik kell gondoskodniuk az újabb kihelyezés megelőzéséről is. Az önkormányzatoknak be kell gyűjteniük az avart is. A munkák irányítására Pintér Sándor minisztériuma 50 milliót kap. Az elszámolás alapvetően utólagos (vagyis számla ellenében fizetnek), de azért előleg is igényelhető. Bár külön nevesítik a támogatható elképzelés-típusokat, a kormány más célokat is nevesíthet. A gyűjtés költsége nem haladhatja meg a szállítási és a kezelési igény 35 százalékát, illetve az ügyintézésre sem fordítható több az elnyert összeg 5 százalékánál. A tapasztalatokat a kormány részére Palkovics Lászlónak kell összegeznie, javaslatot téve a jövő évi módosításokra és költségvetésre. Bár a hosszú határozat számos újdonságot tartalmaz a kormányfő által már az év elején felvetett hulladékeltakarítási akcióterv kapcsán, mégis legalább annyira nevezhető foghíjasnak. Némiképp egyedül hagyják a "közreműködő szervezeteket" például abban, hogy miként szoktassák le a szabálytalankodókat az újabb szemétkihelyezésről. Korábban Boros Anita, az innovációs és technológiai tárca illetékes, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a téma kapcsán kilátásba helyezett ingatlanvédelmi, kamera- és sorompórendszer-támogatásokat. De nem tér ki a határozat az ügy kapcsán szintén emlegetett büntetőjogi szigorításokra sem. Várhatóan az sem könnyíti meg a végrehajtást, hogy könnyen összekeveredhetnek az - elképzelések mögött eddig álló - innovációs- és technológiai tárca, valamint a munkálatok irányítására most felkért belügyminiszter feladatai. 

Az ITM saját államtitkára kutatásaira is adott pénzt

Valóban Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára vezette azt a kutatócsoportot, amely mintegy 36 millió forintos támogatást kapott az ITM-től - ismerte el hétfőn a DK-s Arató Gergely kérdésére Schanda Tamás, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára. Gyurcsányozással, sőt, Kókázással tűzdelt válaszában kifejtette: büszkék arra, hogy a kormány egy államtitkára állami vezetői beosztása mellett tudományos tevékenységet is folytat. Boros Anita ugyanakkor a kutatócsoport vezetéséről azóta lemondott, tiszteletdíját pedig a csoport fiatal tagjai számára ajánlotta fel. 

Velünk marad a magas infláció

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.22. 15:36

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Felülvizsgálta korábbi tarthatatlan növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank: az idén akár 6,8 százalékkal is csökkenhet a GDP.
Úgy tűnik, inkább csak szavakban elkötelezett az infláció féken tartása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mivel az idén és jövőre még bőven 3 százalék feletti pénzromlásra számítanak. A jegybank az idén 3,5-3,6 százalékos inflációt vár, és 2021-ben is hasonlóval számol – közölte Virág Barnabás alelnök az MNB Monetáris tanácsának keddi ülése utáni online sajtótájékoztatóján. A GDP az idén 6,8-5,1 százalékos sávban csökkenthet, amit jövőre 4,4-6,8 százalékos növekedés is követhet. Azokban a gazdaságokban volt kisebb az első félévben a visszaesés, ahol a kormányok igyekeztek kipótolni a kieső gazdasági keresletet – fogalmazott az alelnök, amit nagyon szolid bírálatként is lehet értelmezni a magyar kormány felé. Összességében a jegybanki elemzők szerint a következő választási év, azaz 2022 elejére lesz ott magyar gazdaság, ahonnan 2019 végén elindult. Vagyis két évet rabol el a magyar gazdaság életéből a koronaválság.    A magyar gazdaság az első félévben 6,1 százalékkal csökkent. A második negyedévben mért 13,6 százalékos hazai GDP-zuhanás a régióban az egyik legnagyobb esés volt. A jegybank az elmúlt hónapokban csapdába is esett, a durva visszaesés mellett ugyanis a magyar gazdaság produkálta a legmagasabb inflációs mutatót: augusztusban 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ezen belül egyes élelmiszerek árai 20-40 százalékkal emelkedtek. Márpedig az MNB elsődleges törvényi kötelezettsége az infláció elleni harc, és csak akkor támogathatná a kormány gazdasági politikáját, ha ez teljesül. A jegybank inflációs célja az évi 3 százalékos pénzromlás, plusz mínusz 1 százalékos tűréssel. Augusztusban e széles sávból majdnem kilépett az infláció. Az MNB szerint a szeptemberi árnyomás még az előző havihoz hasonló mértékben alakul, azt követően csökken. Ezzel együtt még 2021-re is 3,4-3,6 százalékos pénzromlást várnak. Ilyen inflációs környezetben pedig a jegybanknak szigorítania kellene a monetáris politikán, végső soron akár a kamatok emelésével. Ám ha erre kerülne sor, akkor a gazdasági kilábalást fékezné a növekvő hitelkamatokkal, ezért volt kérdés, hogy az MNB milyen kommunikációba kezd. Nos, a Monetáris Tanács kedden változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot és csupán szavakban próbálta demonstrálni elkötelezettségét a pénzromlás elleni küzdelemben. Virág Barnabás ugyanis úgy fogalmazott: nem lehet hátradőlni, a kulcs az infláció elleni harc. A jegybank emellett - részben támogatva a gazdaságélénkítést - arról is döntött, hogy a vállalati kötvényvásárlási programjának keretösszegét 450 milliárdról 750 milliárd forintra emeli, vagyis a nagyvállalatoknak plusz 300 milliárd forintnyi kötvényét kész megvásárolni. A jegybank nem mondhatott mást, mint amit Virág Barnabás alelnöktől hallhattunk – kommentálta lapunknak a fejleményeket Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanakkor az elhangzottak ellenére nehezen tudná elképzelni, hogy az MNB kamatot emelne, ha az infláció feljebb szalad, illetve tartósan ott ragad. Török Zoltán egyébként a jegybanki elemzőknél magasabb inflációt jósol. Szerinte 2021 végéig inkább a 3,5-4 százalékos sávban marad a pénzromlás üteme, de erre mondhatja az MNB azt, hogy az belefér a 2-4 százalékos inflációs célsávba. Az új jegybanki GDP-prognózist ugyanakkor üdvözölte az elemző, mondván: ez egy komoly váltás a 0,3-2 százalékos pozitív növekedési prognózishoz képest. Reális az az előrejelzés, miszerint 2022-re éri el a magyar gazdaság azt a szintet, ahol tavaly év végén tartott - tette hozzá. 

Gyengülő forint és komplett gyárleállások jöhetnek

A jegybanki döntésre a forint napközben erősödött, ám a nap végére újra 363 forintot kértek egy euróért, ami több hónapos negatív csúcs. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint az elmúlt napokban újabb lendületet kapott a hazai fizetőeszköz gyengülése, hiszen az euró-forint árfolyama átlépte a 360-as szintet. A következő technikai ellenállási szint 365 forintnál húzódik. Az Equilor kedden ismertette friss gazdasági prognózisát: eszerint az idén 5 százalékkal csökkenthet a GDP, jövőre 4,5 százalék lehet a növekedés. A cég szerint az infláció az idén éves átlagban 3,4 százalék lehet. Ugyanakkor 2021-re és 2022-re is 3,2 százalék feletti inflációt jósoltak. A forint a következő hetekben, hónapokban 360 forint körül fog ingadozni, lehet ennél drágább is az euró, de az 360 forintos szint, mint horgony megmarad rövid és középtávon – mondta Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető. A forint a régióban a leggyengébben teljesített az idén. Ennek oka, hogy eltűnt a forint kamatelőnye, Nagy Márton korábbi MNB-alelnök távozásával egyértelmű változás jött a monetáris politikában, a kamatcsökkentés útjára lépett a MNB is – mutatott rá. A forint jövőjét a gazdaság teljesítménye, illetve a vírushelyzet határozza meg. Ez utóbbiban nem áll jól az ország, és bár nem tervez a kormány gazdasági leállást, ha ilyen szinten folytatódik a vírus terjedése, az önmagában leállíthat komplett gyárakat – tette hozzá az elemző.