A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) módosítását kezdeményezi az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) azon tagjai, akik az alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag pályázat útján nyerhessék el bírói kinevezésüket. A bírói tanács kifogásolja, hogy egy tavaly év végi törvénymódosítás eredményeként a legfelsőbb bírói fórum bíráinak számottevő részét az Országgyűlés választja meg határozatlan időre, évtizedekre elmozdíthatatlanul, minden korábbi, „a Bjt.-ben rögzített szakmai alapú kritériumrendszert és a bírói önigazgatás beleszólását biztosító, pályázat alapján történő bírói kinevezést nélkülözve”. Minderről az OBT szeptember 21-i, hétfői ülésén döntött.
Az ülésről kiadott összefoglaló szerint az OBT „megvitatta az AB tagjainak pályázati eljárás nélkül bíróvá történő kinevezését érintő jogalkotási kezdeményezéssel kapcsolatos javaslatot. Az Igazságügyi Minisztérium írásban tett részletes észrevételt és a Kúria elnöke is részletes alkotmányjogi elemzést mutatott be a jelenlegi szabályozás megfelelősége tekintetében.” Az OBT a vitát követően – tehát az igazságügyi tárca és Darák Péter Kúria-elnök ellentétes véleményével szemben – határozott úgy, hogy a törvény módosítására tesz javaslatot.
A tanács Vadász Viktor előterjesztése alapján hozta meg döntését, amely ugyancsak elérhető az OBT honlapján. Ebben egyebek között az áll: „Olyan személyek számára nyílt meg a pályázat nélküli bírói kinevezés lehetősége, akik korábban nem voltak bírák, és jelenlegi pozíciójukat a törvényhozó hatalom aktusa révén szerezték meg. Ez azt is jelenti, hogy esetükben a legmagasabb bíróságra történő bírói kinevezésük tisztán a törvényhozó hatalom aktusában, azaz Alkotmánybíróság tagjává történő megválasztásukban gyökerezik. Ez pedig – függetlenül attól, hogy a 2020. július 3. napján történt kinevezésük alakilag megfelelt a sarkalatos törvény rendelkezéseinek – felveti a bírói függetlenség látszatának sérelmét, ami a törvényes bíróhoz való jog része.”
Korábban, mint ismert, az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám a tavalyi bírósági salátatörvény ezt megszüntette. Az AB-tagok kérelmezhetik bírói kinevezésüket a köztársasági elnöknél – ha nem töltötték be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Idén nyáron a koruk miatt a lehetőséggel élni tudó kilenc alkotmánybíróból nyolcan ezt meg is tették. Áder János államfő pedig július 3-i határozataival bíróvá nevezte ki mind a nyolcukat.
Megjegyzendő, közülük ketten, Czine Ágnes és Marosi Ildikó – szemben a másik hat alkotmánybíróval – AB-tagságuk előtt is bíróként dolgoztak, tehát esetükben biztosan nem aggályos a bírói kinevezés, ahogy a tavaly év végén alkotmánybíróvá választott Handó Tünde, az OBH korábbi elnöke esetében sem. Neki már nem is kellett kérelmeznie bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint a bírói tisztségéről sem kellett lemondania.
Handó – és a másik nyolc most bíróvá kinevezett AB-tag – szolgálati viszonya az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel. Mindezt tetézi, hogy az új szabályok szerint az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) „a Kúria elnöke a Kúriára osztja be”, vagyis olyan távozó alkotmánybírók, akik korábban sohasem bíráskodtak, pályázat nélkül kerülhetnek kúriai bírói tisztségbe.
A tisztségüket pályázaton elnyerő kúria bírákkal szemben az AB-tagok mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s így képbe kerülnek a mai alkotmánybírák is – leginkább Varga Zs. András, korábbi legfőbbügyész-helyettes nevét emlegetik.
Az OBT kezdeményezése már az OBH-elnökön megbukhat, hiszen Senyei György a tanács előző ülésén megfelelőnek tartotta a hatályos szabályozást. De ha az OBH-elnök törvénymódosításra tesz is javaslatot, nem valószínű, hogy a Fidesz-KDNP ezt napirendre veszi a parlamentben, vagy érdemben foglalkozik vele.
