Előfizetés

Lezárnák a Kúriára nyitott kiskaput

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.24. 08:00

Fotó: Népszava
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) módosítását kezdeményezi az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) azon tagjai, akik az alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag pályázat útján nyerhessék el bírói kinevezésüket. A bírói tanács kifogásolja, hogy egy tavaly év végi törvénymódosítás eredményeként a legfelsőbb bírói fórum bíráinak számottevő részét az Országgyűlés választja meg határozatlan időre, évtizedekre elmozdíthatatlanul, minden korábbi, „a Bjt.-ben rögzített szakmai alapú kritériumrendszert és a bírói önigazgatás beleszólását biztosító, pályázat alapján történő bírói kinevezést nélkülözve”. Minderről az OBT szeptember 21-i, hétfői ülésén döntött. Az ülésről kiadott összefoglaló szerint az OBT „megvitatta az AB tagjainak pályázati eljárás nélkül bíróvá történő kinevezését érintő jogalkotási kezdeményezéssel kapcsolatos javaslatot. Az Igazságügyi Minisztérium írásban tett részletes észrevételt és a Kúria elnöke is részletes alkotmányjogi elemzést mutatott be a jelenlegi szabályozás megfelelősége tekintetében.” Az OBT a vitát követően – tehát az igazságügyi tárca és Darák Péter Kúria-elnök ellentétes véleményével szemben – határozott úgy, hogy a törvény módosítására tesz javaslatot. A tanács Vadász Viktor előterjesztése alapján hozta meg döntését, amely ugyancsak elérhető az OBT honlapján. Ebben egyebek között az áll: „Olyan személyek számára nyílt meg a pályázat nélküli bírói kinevezés lehetősége, akik korábban nem voltak bírák, és jelenlegi pozíciójukat a törvényhozó hatalom aktusa révén szerezték meg. Ez azt is jelenti, hogy esetükben a legmagasabb bíróságra történő bírói kinevezésük tisztán a törvényhozó hatalom aktusában, azaz Alkotmánybíróság tagjává történő megválasztásukban gyökerezik. Ez pedig – függetlenül attól, hogy a 2020. július 3. napján történt kinevezésük alakilag megfelelt a sarkalatos törvény rendelkezéseinek – felveti a bírói függetlenség látszatának sérelmét, ami a törvényes bíróhoz való jog része.” Korábban, mint ismert, az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám a tavalyi bírósági salátatörvény ezt megszüntette. Az AB-tagok kérelmezhetik bírói kinevezésüket a köztársasági elnöknél – ha nem töltötték be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Idén nyáron a koruk miatt a lehetőséggel élni tudó kilenc alkotmánybíróból nyolcan ezt meg is tették. Áder János államfő pedig július 3-i határozataival bíróvá nevezte ki mind a nyolcukat. Megjegyzendő, közülük ketten, Czine Ágnes és Marosi Ildikó – szemben a másik hat alkotmánybíróval – AB-tagságuk előtt is bíróként dolgoztak, tehát esetükben biztosan nem aggályos a bírói kinevezés, ahogy a tavaly év végén alkotmánybíróvá választott Handó Tünde, az OBH korábbi elnöke esetében sem. Neki már nem is kellett kérelmeznie bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint a bírói tisztségéről sem kellett lemondania. Handó – és a másik nyolc most bíróvá kinevezett AB-tag – szolgálati viszonya az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel. Mindezt tetézi, hogy az új szabályok szerint az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) „a Kúria elnöke a Kúriára osztja be”, vagyis olyan távozó alkotmánybírók, akik korábban sohasem bíráskodtak, pályázat nélkül kerülhetnek kúriai bírói tisztségbe. A tisztségüket pályázaton elnyerő kúria bírákkal szemben az AB-tagok mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s így képbe kerülnek a mai alkotmánybírák is – leginkább Varga Zs. András, korábbi legfőbbügyész-helyettes nevét emlegetik. Az OBT kezdeményezése már az OBH-elnökön megbukhat, hiszen Senyei György a tanács előző ülésén megfelelőnek tartotta a hatályos szabályozást. De ha az OBH-elnök törvénymódosításra tesz is javaslatot, nem valószínű, hogy a Fidesz-KDNP ezt napirendre veszi a parlamentben, vagy érdemben foglalkozik vele. 

A 22-es csapdájában a Klubrádió

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:40

Fotó: Népszava
– Az nem tisztességes eljárás, ha az ellopott telefonját csak pályáztatás útján, másokkal versenyezve szerezheti vissza – írta le lapunknak a Klubrádió helyzetét Arató András, a csatorna elnöke.
Az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ugyanis pályáztatás útján tervezi kiadni hét évre a Klubrádió eddig használt frekvenciáját. A testület szeptember eleji döntése szerint nem hosszabbítható meg a február 14-én lejáró engedély, mert a rádió többször is megsértette a médiatörvényt.
– Téves – ha akarom hazug – a Médiatanács érvelése - fogalmazott az elnök. Arató András szerint ugyanis az NMHH a jogszabályok szerint csak arra hivatkozva tagadhatná meg a frekvenciaengedély meghosszabbítását, ha a műsorfolyamot tartalmi okokból marasztalják el, például ha az előírtnál kevesebb volt a magyar zene aránya. A Klubrádió viszont ilyen hibát nem követett el, és az elmúlt években - a csaknem 400 alkalomból - mindössze kétszer késett el annak a listának a leadásával, amellyel arról szolgáltattak adatot, hogy milyen zenéket sugároztak.
A médiahatóság szerint az “adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” miatt mérlegelés nélkül el kellett utasítani a frekvenciaengedély meghosszabbítását, a csatorna szerint viszont a törvény ezt nem teszi lehetővé.
Az NMHH Médiatanácsa vasárnap az közölte, hogy a Klubrádió nincs kizárva az eljárásból, tehát van elvi esélye új pályázattal ismét elnyerni a frekvenciát.
– A médiatörvény szerint viszont olyan frekvenciára nem lehet pályázatot kiírni, amely jogvita tárgyát képezi, így lehet, hogy a 22-es csapdájába esünk: se frekvencia, se pályázat – jegyezte meg Arató András. Erre az esetre az online működéssel készülnek, ha pedig mégis kiírnák a pályázatot, indulnának rajta. A rádió elnöke szerint az is fontos körülmény, hogy az NMHH gyakorlata miatt jelenleg csaknem 300 kiadható frekvencia kihasználatlan, azokra ugyanis nem írtak ki pályázatot.
A csatorna az aHang nevű oldalon petíciót indított, amelyben azt követelik, hogy a Médiatanács vonja vissza "a jogsértő határozatát", és hosszabbítsa meg a Klubrádió frekvencia engedélyét hét évvel. A hétfőn indult kezdeményezést eddig csaknem kilencezren támogatták.
A rádió emellett bírósági úton is megpróbál jogorvoslatot keresni a frekvenciahasználati engedélyük megszűnésére. Megkeresésünkre a Médiatanács csak a korábbi közleményét küldte el ismét.

Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:24

Fotó: Népszava
Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére.
Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021-ben szintén ennyit költhet magára a nemzeti közszolgálati egyetem. A beruházás három tételből áll:
  • Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ létesül a Ludovikán.
  • Felújítják a Hungária körúton található épületeket, ahol a honvédtiszteket képzik (korábban ez volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).
  • Tovább terebélyesedik a Ludovika infrastruktúrája, rekonstrukciós munkákat végeznek el, irodákkal és kulturális terekkel bővítik a campust.
A kormány a korábbi években is bőkezű volt az általa alapított egyetemmel: 2015-2018 között 38 milliárd forintot szánt a Ludovikára. Mint ahogy arról a Népszava is beszámolt, legutóbb 2017-ben vágott 11 milliárdot az intézményhez, az egyetem és környezete fejlesztésére.