Szabad szemmel: a magyar kormány a hírhedten erőszakos diák, akinek haza kellene kísérnie megvert társát

A menekültügyi bizottsági javaslatot sokan a populisták győzelmeként értékeleik.

Washington Post

A magyar kormány szóvivője igazából nem kommentálta érdemben a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására. Kovács Zoltán egészen pontosan azt válaszolta a lapnak, hogy olyan szövetséget kell kötni a származási országokkal, amely szavatolja a megfelelő életszínvonalat és így eléri, hogy az emberek ne hagyják el szülőföldjüket. Hozzátette, hogy Magyarország nem támogatja a menedékkérők kötelező elosztását, azaz nem állt be egyértelműen a terv mögé.

Mindenesetre a tegnap előterjesztett elképzelés felgyorsítaná a kitoloncolásokat és lehetővé tenné, hogy a befogadott migránsokat az eddiginél egyenlőbben telepítsék szét a tagországok között. Ezt a területet az elmúlt években ellenségeskedés és kudarc jellemezte az EU-ban. De Brüsszel most megpróbál segíteni a fő terheket cipelő görögöknek és olaszoknak. Csak éppen nem csinál semmit a politikai megosztottsággal, és a tervezet tele van engedményekkel az olyan kormányok számára, amelyek keményen elutasították a menedékkérők átvételét, még akkor is, ha jelenleg már csupán tizedannyian próbálnak meg eljutni Európába, mint a csúcsidőszakban.

Megfigyelők szerint azonban mégis van remény némi együttműködésre. Ugyanis ejtették a kötelező kvótákat, viszont az vonzó lehet a magyarok, lengyelek, szlovákok és osztrákok számára, hogy kiválthatják a befogadást az elutasított kérelmezők hazazsuppolásával. A liberális belga Guy Verhofstadt ugyanakkor arra figyelmeztette az uniót, hogy az nem építheti politikáját a szélsőséges budapesti és varsói álláspontra.

A Human Rights Watch helyettes európai igazgatója úgy látja, hogy amikor a többi közt Magyarországra bízzák a hazaküldendő embereket, az olyan, mintha az iskolában a hírhedetten erőszakos diákot kérnék meg: ugyan, vigye már haza azt a szerencsétlen, megkínzott gyereket. Emberi jogi szervezetek pedig úgy vélik, hogy ez a megoldás sok őriztbe vételen és jogsértésen kívül azt eredményezheti, hogy jó párszor olyanokat is hazapaterolnak majd, akiket nem kellene.

A brüsszeli Európai Migrációpolitikai Intézet igazgatója azt mondja, az érkezők száma alapján az EU képes volna kezelni a kérdést, ám oly mértékű a bizalmatlanság a tagok között, hogy senki sem mer mozdulni. Nehogy azt a többiek a gyengeség jelének tekintsék. Ezért azután megrekedt az egész reformfolyamat.

New York Times

Európa készpénzzel és az eddiginél több kitoloncolással igyekszik rávenni ellenkező tagjait, hogy fogadják el az új menedékpolitikát. De a terv jövője, mint ahogy sok részlet is, egyelőre teljesen bizonytalan. Vagyis túllépnének a kötelező kvótákon, amelyeket a többi közt Magyarország egyszerűen figyelmen kívül hagyott, minden büntetés nélkül. De azt most sem lehet tudni, hogy mi van akkor, ha egy kormány nem hajlandó közreműködni a közös erőfeszítésekben.

Továbbra is nagyrészt a görögök, olaszok és spanyolok állják a cechet a dokumentumok nélkül landoló migránsok után, amíg – nem egyszer jó egy év alatt – eldől azok kérelme. A Bizottság azon van, hogy 10 ezer eurót kapjanak pl. a dánok, az osztrákok, a lengyelek és a magyarok. Ez az összeg fedezné az átköltöztetés és az ellátás költségeit az elején. Ám bizonytalan, hogy a koncepció nem vész-e el a jóváhagyási folyamat labirintusában. A Bizottság mindenesetre azt reméli, hogy jövőre meglesz a megállapodás.

Az is gond, hogy idáig az érintetteknek csak egyharmadát tudták hazaszállítani, mert a származási ország nem fogadta vissza a többieket. Így azok éveken át maradnak a gyakran túlzsúfolt táborokban és a jogi bizonytalanságban. A Human Rights Watch képviselője nem hiszi, hogy ezután gyorsan meg lehet szabadulni az elutasított kérelmezőktől. Ezért félő, hogy azokra gyakorlatilag hosszú bebörtönzés vár.

Egyelőre nem derült ki, hogy miért menne bele a tervbe, mondjuk, Magyarország, amely hallani sem akar a migránsokról. Hiszen az rendben van, hogy segít kipaterolni a nemkívánatos vendégeket, de ha ez nem sikerül, akkor azok a nyakán maradhatnak.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A bizottsági csomag fontos eleme, hogy a többiek mikor vegyenek át menedékkérőket a déli frontállamoktól, mert itt Brüsszel igyekszik egyensúlyt teremteni a szolidaritás, illetve a tagok saját felelőssége között. Normális esetben mindenki önkéntes alapon jelezheti, hogy küldhetnek neki migránsokat. Ha erősödik a bevándorlási hullám, akkor viszont kötelező átvenni ezeket az embereket – előre meghatározott kulcs alapján. A kvótákat legalább 50 százalékig be kell tölteni.

Ha erre valamely ország nem hajlandó, akkor köteles azonban annyi hoppon maradt menedékkérő hazazsuppolásában segédkezni, amennyi a neki előirányzott kontingensben szerepel. Hanem tudja hazaküldeni őket, akkor viszont saját területén kell gondoskodnia az érintettekről. Az ajánlat a visegrádi csoportnak, ezen belül is főleg Magyarországnak és Lengyelországnak szól. Jelenleg úgy van, hogy általában négy hónapot vesz igénybe, amíg visszaviszik a kiindulási államba azokat, akik nem jogosultak a védelemre, de csak minden harmadikat.

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap úgy értékeli, hogy jó kompromisszumos alapot jelent, amit a Bizottság letett az asztalra a migrációs politika kapcsán. Mert ha ragaszkodott volna a korábbi, maximális követelésekhez, az csak prolongálta volna a patthelyzetet. De az embernek így is déjá-vu érzése van. Hiszen főleg a keleti tagoknak arra kell készülniük, hogy ha fokozódik a nyomás, akkor nagyobb felelősség hárul majd rájuk a menekültek ellátásában. Ám pont ez az, amit elutasítanak.

A segélyszervezetek viszont keveslik a javaslatot, szerintük tovább épül az Európa-erőd, nem felel meg a humanitárius kötelezettségeknek. Éppen ez az álláspont gátolta idáig a megegyezést, beleértve hogy az Európai Bíróság Budapest és Varsó ellen döntött. Mégis van remény a továbblépésre, az eddigi, szervezetlen csőd után. Az EU-nak azonban bizonyítania kell, hogy a humanitárius szabályok betartásával lehetséges az érkezők felvétele és ellenőrzése a külső határokon.

Frankfurter Rundschau

A baloldali lap úgy ítéli meg, hogy Európa próbál még jobban bezárkózni. Ugyanakkor von der Leyen látja, hogy a nagy terv kudarcot vallhat a 27-ek ellenállásán. Annál is inkább, mert ha úgy kiéleződik a helyzet, mint 5 éve, akkor olyanokat is át kell venniük a tagoknak, akiknek semmi esélyük az oltalomra. Kitoloncolhatják ugyan őket, de ha ez nem megy, akkor azok végleg náluk kötnek ki.

Az Európai Parlament részben élesen bírálja az indítványt, mondván, hogy az nem elég mélyreható. És arra is számítani kell, hogy az állam- és kormányfőknek szintén lesz ellenvetésük. Pl. Orbán Viktornak. Amikor tegnap megkérdezték a Bizottság illetékeseitől, hogy a magyar miniszterelnök miért menne bele a „kötelező szolidaritásba”, hiszen már most is nagy ívben tesz ez irányú kötelességére, arra Brüsszelnek tegnap nem volt válasza.

Deutsche Welle

A külföldre sugárzó német közmédia a populisták sikerének minősíti a migrációs politika tervezett változtatását. Az ugyanis véget vet a menedékkérők kötelező elosztásának, de továbbra is saját szakállukra cselekedhetnek azok a keleti országok, amelyek nem akarnak migránsokat látni a földjükön. Az unió teljesen kettészakadt a kérdésben, a dublini rendszer egyáltalán nem működik, úgy hogy a Bizottság még egyszer nekiveselkedett a reformnak. Ám ez igazából a csőd elismerésével egyenlő. Csak új ruhába öltöztették a babát.

Hiszen pl. a jövőben gyorsan és a külső határon kíván dönteni azok ügyében, akiknek nem sok reményük van a státuszra. Erről Brüsszel már évek óta álmodik, ám mindig elcsúszott a jog valóságán. Már mióta próbálkozik a kitoloncolással is, miért éppen most sikerülne neki?

A kulcskérdés azonban az, hogy az EU belátta: nem tudja a menekültek átvételére kényszeríteni a kelet-európaiakat, így kapitulált. Nagy nap ez az Orbán-fajta demagógok számára. Ő egyébként nem riad vissza attól, hogy újra felmelegítse a teljesen ostoba, szélsőjobbos propaganda mesét a lakosságcseréről. Tehát, hogy egyesek módszeresen muzulmán migránsokkal akarják felváltani a keresztény magyarokat.

Az viszont tetszhet Budapestnek, Prágának és Varsónak, hogy toloncolhat a menekültek befogadása helyett. Csakhogy ilyen körülmények között mi ösztönözné a többieket arra, hogy ne ugyanígy fejezzék ki a szolidaritásukat? Ki vágyna ezek után menekültekre? Vagyis az unió megadta magát a populisták előtt, meg nem érdemelt győzelemhez juttatja azokat. Viszont az egész javaslatból kimaradt az emberség. A válságkezelés diadalmaskodott az emberiesség fölött.

EUobserver

Elakadt a vita az EU-ban a költségvetés és a jogállamiság összekapcsolásán. A kérdésben az állam- és kormányfők a nyáron csupán egy halvány kompromisszumot tudtak produkálni, ezért maradt a megosztottság. Az egyik oldalon azokkal, akik fel akarják függeszteni az uniós támogatásokat, ha valamely kormány nem tartja tiszteletben a demokratikus normákat. A másik tábor viszont csupán a korrupcióra és a csalásra igyekszik leszűkíteni a kikötést.

Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország az első csoport tagjaként hatékony mechanizmus mellett kardoskodik, nem szeretné, ha azt felhígítanák. Magyarország és Lengyelország viszont vétóval fenyeget. Ugyanakkor a legtöbb ország számára elfogadthatatlan, hogy a vita miatt késsen a gazdasági mentőcsomag jóváhagyása.

A héten az illetékes miniszterek tanácskozásán a lengyel képviselő azt hangoztatta, hogy a júliusi csúcs már egyértelműen állást foglalt, itt nincs helye másfajta értelmezésnek. Vagyis nem elfogadható, amit a Bizottság korábban felvetett. Nem lehet olyasmiről szó, ami megkerüli a megállapodásokat, felborítja az intézményes egyensúlyt, aránytalan intézkedéseket tartalmaz, továbbá politikai nyomásgyakorlásra használható fel.

Véleményét támogatta Varga Judit, aki arra hivatkozott, hogy a minap az EU helyzetéről mondott beszédében von der Leyen is csupán a csalás megakadályozását emlegette a jogállami feltételek kapcsán. Így viszont a soros elnök Németország két tűz közé szorul. A négy nagy strasbourgi frakció jelezte, hogy csak akkor bólint rá a költségvetésre és az újjáépítési tervre, ha kemények lesznek a jogállami feltételek.

New York Times

A vezércikk arra figyelmezteti az orosz elnököt a Navalnij-ügy kapcsán, hogy téved, ha azt hiszi, hogy bármit meg tud úszni. Hiszen német, francia és a svéd laboratóriumok által megerősített tény, hogy az ellenzéki vezetőt a szovjet időkben kifejlesztett és időközben nemzetközi egyezménnyel betiltott vegyi eszközzel, a novicsokkal akarták megölni. Azt az embert, aki nyíltan az állami korrupció leleplezésén dolgozott, ezért szembe ment a Kremllel. Úgy hogy az ügyben súlyos válasz szükséges. Nagy kérdés, amely azonban alighanem tisztázatlan marad, hogy az elnök rendelte-e, illetve hagyta-e jóvá a gyilkossági kísérletet.

Hogy az orosz vezetés alaptalan gyanúsítások ártatlan áldozatának állítja be magát, az csak még inkább elkerülhetetlenné teszi, hogy az államfő – ha nem tudja helyből – derítse ki, mi történt. Viselkedése azt mutatja, hogy szándékos akcióról van szó, amihez a politikusnak volt indoka, eszköze és lehetősége. Akik megpróbálták eltenni Navalnijt láb alól, azok tisztában voltak azzal, csak nem törődtek vele, hogy az egész támadást csupán egyféleképpen lehet majd értelmezni: egy erős és hatékony politikai hangot akartak elnémítani.

Putyin azt gondolhatja, hogy a Nyugat nem sok mindent tud tenni a már elrendelt szankciókon túlmenően. Trump – nem tudni, mi okból - becsukja a szemeit az orosz politikus súlyos jogsértései láttán. Európa úgy tudná a legjobban értésre adni felháborodását, ha leállítaná az Északi Áramlat 2-t. Ám erre Németország nemigen kapható, mert az sokba kerülne a földrésznek és úgy nézne ki, mintha meghajolna a washingtoni kormányzat nyomása előtt.

Ám itt a világ elleni veszélyről és fenyegetésről van szó, hiszen az orosz által készített vegyi eszközt vetettek be az ország egyik polgára ellen, és ezt egyértelműen meg kell értetni az elnökkel és az összeesküvés többi résztvevőjével.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Kockázatos lesz a ma esti kupadöntő a vírus miatt kockázatosnak számító Budapesten – írja a német konzervatív lap. A győztes egy teljesen jelentéktelen serleget vihet haza, viszont rámehet az ügyre az UEFA szavahihetősége. A magyar főváros polgármestere, aki igazán tisztában van a helyzettel, azt tartaná jónak, ha a nézőket távoltartanák az eseménytől. De előtte már sok német politikus is elmagyarázta, miért nem jó ötlet beengedni a Puskás Arénába akár 20 ezer szurkolót. De hát ezt főleg Orbán Viktor másként gondolja.

Ő valószínűleg ott lesz a díszlelátón, sok neves személyiség azonban hiányozni fog. Még a Bayern elnöke sem megy el a meccsre. Rumenigge, az Igazgatóság vezetője pedig azt fejtegette, hogy mindenki be van ijedve. Hiszen a magyar fővárosban kétszer annyi a fertőzött, mint Münchenben. A volt kiváló labdarúgó alapvetőnek nevezte, hogy a találkozó után ne legyenek tömeges megbetegedések, ellentétben azzal, ahogy az a tiroli síközpontban, Ischglben történt. (Az osztrák várost idáig 1000 fogták perbe, mert a helyi vezetők a tél végén már tudták, hogy baj van, mégsem hoztak semmiféle óvintézkedést – a szerk. megj.)

A figyelmeztetésnek meglett az eredménye: a bajor csapatot kevesebb, mint ezer drukker kíséri el. De hát Budesten már oly mértékben tarol a kórokozó, hogy a város nem alkalmas az UEFA által emlegetett kísérlet lefolytatására. Így az ügyben a politika mondta ki a döntő szót. De még a mérkőzést közvetítő német tévék nem engedik a munkatársakat Magyarországra: otthonról kommentálják a látottakat.