Pacal és szavak

Noha a Fehérvári Irodalmi Napok programját „átírta” a járvány, az idei felhozatal is izgalmasnak ígérkezik.

Idén ötödször rendezik meg a Fehérvári Irodalmi Napokat (FIN), a járvány azonban felülírta a terveket. Az alapító-főszervező, Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának alelnöke viszont mindent megtett azért, hogy a közönség biztonságban látogathassa a programokat, és jól is érezze magát. A szervezők folyamatosan követték, hogy milyen új szabályozás jelenik meg a Magyar Közlönyben, valamint hogy a helyi önkormányzat és az egyes közintézmények milyen aktuális lépéseket tesznek. Így az eredetileg a művelődési házba szánt programokat kivitték vendéglátóhelyek udvarába és a szabadba. – Egyszerűen nem volt kedvem a közönséget beültetni egy pici színházterembe, maszkban, másfél méteres távolságban és másfél órára – mondja székesfehérvári születésű Czinki, aki szerint a megkötések ellenére is sikerült változatos hangulatú és adottságú helyszíneket találni. Miután idén a járvány felülírt mindent – a Könyvfesztivál is, és a Könyvhét is, még másodszorra, ősszel is elmaradt –, Czinki Ferenc kényszerűségből az ismeretségei alapján szervezte meg az idei fesztivált, és aszerint, hogy ő mit tart jelentős produkciónak. – Idén kevésbé haladtunk az országos fősodorral. Inkább a saját ízlésemre hagyatkoztam – mondja a főszervező.

A korlátok nem teszik azonban unalmassá az idei FIN-t, sőt. Ma a fesztivált a Fejér Megyei Levéltárban Karafiáth Orsolya költő, író nyitja meg, majd a Cser Kiadó mutatja be az Alternatív Trianon című antológiáját, melyben neves szerzők írták meg fiktív történeteiket arról, hogy mi történt volna, ha 1920 után nem rajzolják át az ország határait – az eseményen három szerző, Cserna-Szabó András, Fehér Renátó és Zoltán Gábor beszélget a könyvről. – Mindig igyekszem olyan tematikájú programot találni, ami kapcsolódik a történelemhez, a kutatáshoz – mondja Czinki, akit a kötet azért fogott meg, mert bemutatja, hogyan változott meg volna a sorsunk, ha a történelem vonatszerelvénye egy másik vágányon halad tovább. Az előadás után a zenéé a főszerep, a Petz Söröző udvarában lép fel az Aurevoir zenekar két frontembere, Agócs Márton és Fejér Mihály.

A pénteki irodalmi programban a virtualitásé a főszerep, Mécs Annával Gaborják Ádám szerkesztő beszélget a Study Könyvesboltban, majd utánuk a Paraba zenés klubban lép fel egy ad hoc zenei formáció, Simon Márton költő, slammer és Iamyank zenei producer, akik „fúziós” előadásukban az elektronikus zenét vegyítik a slam poetry-vel. Talán a szombat érkezik a legizgalmasabb napnak, amikor a gasztronómia találkozik az irodalommal és a képzőművészettel. A Petz Söröző kerthelyiségében Debreczeny Zoltán festőművész „spontárlata” vagyis spontán tárlatvezetése nyitja a programot, majd Józsa Márta író beszélget Szederkényi Olga újságíróval Alexandre Dumas 150. emlékéve apropóján a francia író Konyhaszótár című irodalmi szakácskönyvéről, amelynek első kiadását Szederkényi fordította le magyarra. A beszélgetést követően pedig színpadra lép Kardos-Horváth János, a Kafkaz és a volt Kaukázus együttes énekese.

A Petz Söröző már országos hírnévnek örvend a pacal pörköltje miatt, amely számos énekest, zenészt és irodalmárt csalogatott a helyre. Nemcsak a szóbeszéd terjed róla, de a Petz-féle pacal receptje helyet kapott Cserna-Szabó András 77 magyar pacal című könyvében is. Sőt, az író legutóbb azt posztolta a Facebookon, hogy idén nyáron bár sok pacalt evett, mégis a Petz gombás-füles verziója az ország legjobb pacalja, amit soha-soha nem lehet megunni.

Infó:

Fehérvári Irodalmi Napok

szeptember 24.-26. Székesfehérvár

Névjegy:

Czinki Ferenc

1982-ben született Székesfehérváron. Író, költő, szerkesztő, a Szépírók Társaságának alelnöke. Legutóbbi kötete A pozsonyi metró 2017-ben jelent meg.