Előfizetés

Hevesen játszó gyilkos orkák miatt nem lehet vitorlázni Spanyolországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.24. 10:16

Fotó: Marco Simon/ Robert Harding Heritage / AFP
Többször is elsodorták hajók a "duhajkodó" fiatal állatokat. Az ütközésekben mindkét fél megsérül, ezért rendelték el a hajózási tilalmat az atlanti-óceáni partvidéken.
Keddtől egy hétre betiltotta a vitorláshajók forgalmát mintegy 100 kilométernyi sávban északnyugati, atlanti-óceáni partvidékén Spanyolország, miután vándorló, játszó orkákat sodortak el vitorláshajók, amelyek szintén megsérültek. 
A közlekedési tárca a hajózási tilalmat a 15 méter alatti vitorlásokra rendelte el, mind a tengeri emlősök, mind a hajók védelmében, a rendelkezés kiterjeszthető a kardszárnyú delfinek vándorlási útjait követve – olvasható közleményben. A vitorlások kihajózhatnak a nyílt tengerre, de nem maradhatnak a part közelében.
A tárca augusztus 19-én kapott jelentést az első ilyen balesetről, és azóta számtalan vitorlásban tettek kárt orkák.
Bruno Diaz, a helyi gömbölyűfejűdelfin-kutatóintézet biológusa szerint arról lehet szó, hogy az orkák egy kicsit hevesebben játszanak. Elmondta, hogy a delfinekhez és más bálnafélékhez hasonlóan, az orkák is szeretnek a hajók mellett úszni. "Ritka az, hogy nekimennek a hajóknak" – mondta Diaz, aki úgy vélte, 
"éretlen tinédzser orkák duhajkodhattak".

A vitorláshajók, méretük és az általuk keltett hullámok miatt, valamint azáltal, hogy a halászhajókkal ellentétben nem szennyezik a vizet, különösen vonzzák az orkákat. Az Ibériai-félsziget partmenti vizeinek azon része, ahol a tilalmat bevezették, gazdag tonhalban, amelyre az orkák vadásznak vándorlási útvonalaikon – magyarázta a biológus.

Grönlandon volt az északi féltekén mért eddigi leghidegebb, mínusz 69,6 fok

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.23. 18:31

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Ez "semmi" a déli félteke mínusz 89,2 Celsius-fokos rekordjához képest.
Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói. A szakemberek az északi-sarkvidéki mérőállomások adatainak archívumában kutatva fedezték fel, hogy 1991. december 22-én mínusz 69,6 Celsius-fokot rögzítettek a grönlandi Klinck állomás automata műszerei.
Ez csaknem 2 fokkal hidegebb az oroszországi Verhojanszkban 1892 februárjában (mínusz 67,8 Celsius-fok), valamint a szintén oroszországi Ojmjakonban 1933 februárjában (mínusz 67,7 Celsius-fok) mért korábbi rekordoknál – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában. Az északi félteke tekintetében mindhárom hőmérséklet kivételesnek számít, azonban messze elmaradnak a bolygón mért eddigi leghidegebb hőmérséklettől, amelyet - a déli félteke telének derekán -, 1983. július 21-én rögzített az antarktiszi Vosztok mérőállomás: mínusz 89,2 Celsius-fokot.
Az északi régióban szokatlanul meleg volt idén nyáron, Szibérián hőhullám söpört végig. A verhojanszki mérőállomás 38 Celsius-fokot rögzített június 20-án. A WMO szakemberei szerint jó eséllyel ez lehet az Északi-sarkkörtől északra mért eddigi legmagasabb hőmérséklet. Az archívumban felfedezett adatot szigorú ellenőrzésnek vetették alá, mielőtt hivatalosan is elfogadták az új rekordot.  A szakemberek a Royal Meteorological Society folyóiratában publikálták az eredményeiket.
A sarkvidékek időjárási szélsőségeinek tanulmányozása különösen fontos a régmúltra és a jövőre vonatkozó éghajlati modellek elkészítése miatt. Ezen a héten az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését mérték a kutatók az elmúlt 40 évre visszamenőleg. 

Több mint 5500 köbméternyi illegális szemetet találtak a Pilisi Parkerdőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.23. 15:25

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Ez a mennyiség kétszer megtöltené a Duna Aréna versenymedencéjét.
Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A Parkerdő a fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára nyújt természetközeli kikapcsolódási lehetőséget, de az ezzel járó évi 25 millió látogatói alkalom is környezeti terheléssel jár, többek között a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott hulladék miatt is. A hátrahagyott hulladék rendszerint három fő útvonalon érkezik az illegális lerakóhelyekre. 
  • Egyrészt olyan vállalkozók közreműködésével, akik a hulladék-lerakóhelyek költségeit igyekeznek így megspórolni. Az ő szállítmányaik főként kommunális hulladékokból, építési törmelékekből és sok esetben veszélyes ipari melléktermékekből és maradványokból állnak.
  • A másik forrás a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék.
  • A harmadik a kertekből származó zöldhulladék. Erről sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokkal – levágott fűvel, lenyesett ágakkal, lehullott gyümölcsökkel – nem követnek el természetkárosítást, azonban ez tévedés. Ennek sincs helye az erdőben, erdőszélen, mezőn.
A Parkerdő számára ugyancsak feladatot jelent, a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott szemét. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb számban vannak olyan környezettudatos túrázók, akik már kulacsból isznak, dobozban viszik az élelmüket és összes hulladékukat hazaviszik, de még így is rengeteg az erdőben hagyott pet palack, ételmaradék, alufólia és szétdobált papírzsebkendő. A Parkerdő azt kérte, hogy senki se vigye ki az erdőbe a hulladékát, illetve minden természetjáró vigye magával haza a szemetét. Ezt többek közt azzal indokolták, hogy a Zrt. évente 100 milliós nagyságrendben költ csak a hulladékok elszállításra. Hozzátették, hogy ha ezt az összeget klímavédelemre, a környezet megóvására, erdősítésre fordíthatnák, legalább 20 hektár új erdő létrehozására lenne mód minden évben.