Tavasszal még kiválóra vizsgázott a járvány elleni védekezésben Izrael, ám az ország mostanra nemzetközi összehasonlításban is kirívóan magas adatokat mutat fel. Szerdán rekordszámú, 6923 megbetegedést regisztráltak az izraeli hatóságok, ami azt jelenti, hogy aznap a nagyjából 9 milliós zsidó állam lakosságarányosan világelső volt az új fertőzöttek tekintetében. A múlt pénteken bevezetett országos karantén még nem fejtette ki hatását, de a helyzet olyan gyorsan romlik, hogy a Benjamin Netanjahu által vezetett kormány csütörtökön tovább szigorított a rendelkezéseken.
Az izraeli sajtó beszámolói alapján azonban egyértelműnek látszik, hogy megkésett korrekcióról van szó - az évek óta krónikus szakember-hiánnyal küzdő egészségügy már az összeomlás szélére került. Az orvosok túlterheltek és a kiégés fenyegeti őket - állapította meg egy három héttel ezelőtt készült kormányzati dokumentum, amelyet az Aruc Seva izraeli hírportál idézett. Az egészségügyi minisztérium ezért a nyugdíjazott orvosok körében toboroz, hogy csökkentse a kapacitáshiányt. A munkába visszaálló szakemberek a fiatalabb kollégáikat mentesítenék, míg utóbbiakat átvezényelnének a járványosztályokra. Az intézkedés szükségességét jelzi, hogy Zeev Feldman szakszervezeti elnök az Aruc Sevának arról beszélt, hogy lélegeztetőgépekben nincs hiány, de üzemeltetésükre alkalmas orvosokban már annál inkább.
A fertőzések számának drasztikus emelkedése fejetlenséghez vezetett az egészségügyben. A Háárec című izraeli lap beszámolója szerint akár négy-öt órába is telhet, mire a mentők olyan kórházat találnak, amely hajlandó felvenni a betegeket. "Egyes kórházakban már biztonsági őröket vetnek be, hogy megakadályozzák a koronavírus-gyanús pácienseket szállító mentőautók belépését” - mondta egy tisztségviselő az újságnak. A nyár óta érvényes protkoll szerint mentőknek a szabad kapacitásokkal rendelkező kórházakba kellene szállítaniuk a betegeket - csakhogy jóformán már nincs ilyen intézmény az országban.
A nemzetközi tapasztalatok azonban azt sugallják, hogy az egészségügyi rendszer megroppanása elkerülhető lett volna. Izrael tavasszal bebizonyította, hogy képes úrrá lenni a járványon, és bár az újranyitás után hamar növekedni kezdett az esetszám, ilyen előfordult más, a koronavírus elleni védekezésben sikeres államoknál is, mint például Vietnamnál, Hongkongnál és Dél-Koreánál is. Az említett országok gyors és szigorú fellépéssel reagáltak a fertőzésszámok emelkedésre, amivel vissza tudták szerezni a kontrollt. Izrael azonban vonakodott a határozott intézkedésektől, feltehetően azért, mert a tavaszi siker árát a gazdaság fizette meg: április közepére 4 százalékról 26 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta, a második negyedévben 28,9%-kal esett vissza a GDP.
A májusban ötödik ciklusát megkezdő Netanjahu a gazdaságot szem előtt tartva sokáig csak enyhébb korlátozásokra volt hajlandó. Az izraeli kormányfő megközelítése azonban egészségügyi, gazdasági és politikai szempontból egyaránt kudarcos válságkezeléshez vezetett. A járvány olyannyira elhatalmasodott, hogy az őszi, zsidó vallási ünnepekre elkerülhetetlenné vált a háromhetes karantén bevezetése. A korlátozások értelemszerűen újból padlóra küldték a gazdaságot, vagyis Netanjahu tétovázásával csak növelte a károkat. A krízis félrekezelésével ezenfelül még saját megítélésén is rontott: míg április elején az izraeliek 57,5%-ának bizalmát élvezte a koronavírus elleni küzdelemben, mostanra már csupán a lakosság 27%-a bízik benne. Az izraeli miniszterelnök már csak abban reménykedhet, hogy a megkésett intézkedések elegendőek lesznek ahhoz, hogy az ország elkerülje az egészségügyi rendszer katasztrofális összeomlását.
