Előfizetés

Már a jegybank is azzal számol, hogy a járvány miatt leépítések jönnek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.25. 06:20

Fotó: Népszava
A korábbi várakozásoknál lassabban lábal ki a világ és a magyar gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nyilvánosságra hozott inflációs jelentéséből.
A jegybank Magyarországon 6,8-5,1 százalékos csökkenéssel számol. Jövőre viszont 4,4-6,8 százalékos növekedés jöhet. A második hullám megjelenésével a magyar cégek várakozásai romlottak, ami fontos változásokat hoz a munkaerőpiacon. A romló helyzetet érzékelik a háztartások is, ezért növelik megtakarításaikat: kevesebbet fogyasztanak, ami visszahat a növekedésre. Az MNB jósai szerint a háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi szinthez mérten idén 2,2-4 százalékkal csökkennek. Ugyanakkor jövőre már 4,1-5,5 százalékos növekedést várnak. A fogyasztás mérséklődése egyfelől természetes folyamat, hisz a háztartások tartalékolnak a rosszabb időkre. Másrészt létezik a visszaesésnek és ezzel párhuzamosan a megtakarítások növekedésének egy kikényszerített oldala is. A tehetősebbek egy része ugyanis, bár megtehetné, a járványveszély miatt csökkentette éttermi, kulturális fogyasztását, vagyis kevesebbet járnak vendéglőbe, színházba, moziba. A magyar vállalatok az első hullám idején igyekeztek megtartani a munkaerőt – hívta fel a figyelmet Balatoni András, az MNB elemzési igazgatóságának vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A cégek az első félévben még csak a részmunkaidős foglalkoztatás növelésével, a ledolgozott munkaórák csökkentésével, illetve fizetés nélküli szabadsággal kezelték a leállást. Ennek előnye, hogy a foglalkoztatójukhoz közel maradó munkavállalókat a felfutáskor könnyebb lesz mozgósítani. A vírus második hulláma miatt gyengébb hazai fogyasztásra számítanak. Ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – véli az MNB igazgatója. A harmadik negyedév még viszonylag jól sikerült, eddig még emelkedett is foglalkoztatás. A második hullám miatt azonban az ősszel és jövő év elején a foglalkozás csökkenése várható. Az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint 2020 elején – vázolta Balatoni András. A jegybank háttéranyagából kiderül, hogy a harmadik negyedévben mintegy 3,4 millió ember dolgozott a versenyszférában. Ez a létszám 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet. Hasonló folyamat rajzolódik ki a munkanélküliségi rátában is, ami a borús előrejelzések szerint felkúszhat egészen 6,5 százalékra is, de rövid távon meghaladja az öt százalékot. Ezt követően, ahogy a gazdaság élénkül, a munkaerőpiac is rendeződni kezd és 2022 második felére érjük el a négy százalékos munkanélküliséget, vagyis a teljes foglalkoztatást – fogalmazott Balatoni András. Hasonló folyamatok várhatók a bérekben is: az elmúlt időszak magas emeléseit 2021-re felváltja a 6-7 százalékos bruttó bővítés. Ez továbbra is jelentős, mintegy három százalékos reálnövekedést jelent azoknak, akik a munkaerőpiacon maradnak. Az MNB elemzői azzal számolnak, hogy az eurózóna főbb gazdaságai a vártnál lassabban másznak ki a Covid-válságból. Ezért a térség 2022-re sem éri el 2019-es gazdasági teljesítményét. A magyar gazdaság ennél egy fokkal szerencsésebb: a lassabb felzárkózás ellenére a magyar bruttó hazai termék, a GDP szintje 2022-re elérheti a válság előtti, 2019-es szintet. Az MNB elemzői szerint az áremelkedés a következő két évben is itt megmarad: 2020 3,5-3,6, a jövő év pedig 3,4-3,6 százalékos drágulást hozhat. A jegybank szerint a 3 százalékos célt 2022-re éri el a magyar gazdaság.

Tulajdonképpen kamatot emelt a jegybank

Tegnap a jegybank a 0,6 százalékos alapkamat felett, 0,75 százalékos kamatra fogadott el banki betéteket. A lépést a piac gyakorlatilag kamatemelésként értékeli. A MNB keddi, kamatdöntő ülésén a magas - augusztusban 3,9 százalékos - infláció ellenére változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot. Igaz, már akkor jelezték, hogy a bankok számára meghirdetett betéti akciókban ennél magasabb kamaton is elfogadhatnak betéteket. Ez a csütörtöki, egyhetes betéti tenderen meg is történt. A lépés a pénzpiac szempontjából kamatelmést jelent annak ellenére, hogy a kirakatban lévő alapkamat továbbra is 0,6 százalék. Ez forinterősítő hatású, amire rá is szorul az augusztus eleje óta folyamatosan gyengülő hazai deviza. Az euró a napokban 360 forint fölé, több hónapos csúcs- - a forint pedig mély- - pontra került. A voltaképpeni kamatemelés ellenére a forint csak kis mértékben erősödött: csütörtökön az euró ára 363,4 forintig esett, ami jelentős elmozdulás napon belül. Korábban kiderült, hogy a jegybank számára a 360 forint feletti eurófolyam már "nem komfortos". De e szinttől még messze állunk.

Matolcsy: brutálisan kezdődött az évtized

Komoly kihívások előtt áll a gazdaságpolitika a világ minden országában, de idehaza is - mondta Matolcsy György jegybankelnök az Közgazdász Vándorgyűlésen. Az egész évtized nagyon durván indult: előbb a pandémiával, majd erős gazdasági visszaeséssel - mondta. A válságkezelés és a kilábalás mellett el kell indítani a fenntartható gazdasághoz vezető folyamatokat, emellett pedig a növekvő eladósodásra is választ kell találni – tette hozzá. A  háborús időkön kívül nem láttunk még ilyen magas államadósság-szintet - fogalmazott. Márpedig az eladósodás csak rövid ideig nem okoz gondot. Ezért Matolcsy úgy látja: 2022-re Magyarországnak vissza kell térnie az egyensúlyi növekedési pályára.

Az építőiparban már növelnék a létszámot

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.24. 20:07

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az év utolsó negyedében az építkezéseken ismét megjelenhet a munkaerő-felvételi tábla, de az étterem-vendéglátásban, vagy akár Dél-Magyarországon, folytatódhatnak a leépítések - véli a ManpowerGroup.
Átlagosan 2 százalékkal tervezik bővíteni jelenlegi dolgozói létszámukat a munkaadók az év hátralévő részében, az egyes ágazatokban viszont nagyon eltérő a helyzet. Van, ahol a korábbi jelentős elbocsátások után további leépítések várhatók – derül ki a ManpowerGroup legfrissebb munkaerőpiaci előrejelzéséből. A több mint 400 megkérdezett magyarországi munkáltató válaszai alapján az utolsó negyedévre kisebb fordulat körvonalazódik: a harmadik negyedévre tervezett 5 százalékos létszámcsökkentést követően már mérsékelt munkaerő-felvételi szándék mutatkozik az ágazatok többségében. Az építőiparban 14, a gyártás-termelésben 6 százalékkal bővítenék a létszámot. Az étterem-vendéglátás helyzete ugyanakkor továbbra is nagyon rossz: a harmadik negyedévre vonatkozó 21 százalékos leépítési terveket most újabb 6 százalékos elbocsátási hullám követheti – árnyalja a képet Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. A válaszokból az is kirajzolódik: minél nagyobb egy cég, annál inkább venne fel új munkavállalókat. A 250 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatok 5 százalékkal is bővítenének, a közepes és a mikro-méretűek viszont legfeljebb szinten tartják, vagy kissé csökkentik létszámukat. Térségi bontásban is komoly eltérések tapasztalhatók. Míg a közép-magyarországi régióban a 9 százalékot is eléri a tervezett bővülés mértéke, Észak-Magyarországon újabb 5 százalékos, Dél-Magyarországon pedig további 9 százalékos leépítésben gondolkodnak a vállalkozások vezetői. Az előrejelzés 43 ország és térség 38 ezer munkáltatójának válaszai alapján áll össze. Eszerint a magyarországi kilátások a kedvezőbbek között, a 14. helyen szerepelnek. A legpozitívabb várakozásokat Tajvanban és az Amerikai Egyesült Államokban mérték, ahol 20, illetve 14 százalékkal bővítenének a munkáltatók. A lista alján latin-amerikai országok (Panama, Costa Rica, Kolumbia) és Dél-Afrika találhatók 10 százalékos elbocsátással. Őket előzi az Egyesült Királyság 8 százalékos létszámleépítési tervekkel. A munkaerőközvetítő a koronavírus üzleti hatásairól is megkérdezett 1100 vállalati vezetőt a Magyarországot magába foglaló délkelet-európai térség nyolc országában. A válaszok alapján a cégek majdnem harmada a járvány kirobbanását követően elhalasztotta az új munkaerő felvételét. Ötödük teljesen le is mondott a létszámbővítésről, negyedük pedig azonnal elbocsátásokba kezdett.

A szállásadók megváltak dolgozóik ötödétől

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.24. 19:52
Illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az év során a szállásadással foglalkozó vállalkozások elbocsátották a dolgozóik közel ötödét, 2400 főt - közli az Opten. Ehhez képest augusztusban az ágazat cégeinek száma visszatért az év eleji szintre.
Január és augusztus között, szinte töretlen visszaesést mutatva, 2400 fővel 12 377-re csökkent a szállásadással foglalkozó vállalkozásoknál dolgozók száma - közli az Opten. Ez egyértelműen törés a korábbi évek tavaszi-nyári idényéhez képest. A koronavírus-járvány tehát eme ágazatban is számos munkahely megszűnéséhez vezetett - állapítja meg a céginformációs szolgáltató. Idéznek a vendégéjszakák jelentős visszaeséséről - április-májusban szinte eltűnéséről - tanúskodó KSH-adatsorokból is. A szeptembertől hatályos újabb korlátozások miatt a piac az utószezonban sem reménykedhet - állapítják meg. Bár az augusztusban alapított 7 szállásadó-vállalkozás szintén némi visszaesés a már-már az év elejét idéző júliushoz képest, de magasabb a március-június közötti adatoknál. A megszűnések száma a februári, kiugró, 11-es érték után az augusztusi 3-ig hónapról hónapra csökkent vagy szinten maradt. Augusztusban így az év elejével szinte megegyező számú, 1352 társas szállásadó vállalkozás működött. A körülményekhez képest mindenképp fura fejlemény mögött az Opten a cégbíróságok átfutási idejét sejti.