Előfizetés

Mentőcsomagot készít a főváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.25. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A javaslat szerint a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját 70 százalékkal, a teraszok után fizetendő díjat 90 százalékkal csökkentik. A taxisok 70 százalékos engedményt kaphatnak a jövő évi drosztdíjból.
Bár korábban visszautasította a kormány – az ellenzék szerint „észszerűtlen” – javaslatát a főváros számláján lévő, másra szánt pénz turizmus megsegítését célzó felhasználásáról, a városvezetés most azt tervezi, lehetőségeihez mérten segíteni fogja az ágazatot. A jövő heti közgyűlésre új előterjesztés készült, amelynek értelmében a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját 70 százalékkal, a teraszok után fizetendő díjat 90 százalékkal csökkentik szeptember és március között. Ez persze csak a fővárosi területekre igaz – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a jövő heti közgyűlést beharangozó tegnapi háttérbeszélgetésen.  A taxisok 70 százalékos engedményt kapnak a jövő évi drosztdíjból, ami több százmilliós bevételkiesést jelent a fővárosnak. A főváros közlekedési cége a javaslat szerint 17 milliárdos kompenzációt kap, a járvány miatti vesztesége ugyanis optimista becslés szerint 22 milliárd lehet az idén. A többi intézkedés pénzügyi hatását még nem számszerűsítették. Budapest önkormányzata folytatja az idősotthonokban élők és az ott dolgozók tesztelését, szeptemberben a 2000 dolgozó közül 900 munkatárs PCR-tesztjét végezték el, míg a bent lakók esetében 1600-at. Ebből 21 lett pozitív, a szükséges intézkedéseket megtették – jelentette ki Kiss Ambrus, aki a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen a dolgozók belegyezése miatt támadt vita feleslegesnek bizonyult, senki sem tagadta meg a hozzájárulását a teszteléshez. A főváros további 20 ezer PCR teszt beszerzését tervezi, az előző csaknem 20 ezres készletből ugyanis alig 5000 maradt, márpedig a hajléktalanellátók és az idősotthonok tesztelését két hetente megismételnék.  A főváros ugyanakkor kezdeményezte, hogy a járványra tekintettel a kormányzat tegye lehetővé, hogy az önkormányzati testületi üléseken a karanténban lévő tagok is részt vehessenek virtuálisan, illetve szavazhassanak az előterjesztésekről. A jelenlegi jogszabályok ugyanis csak az ülésteremben lévők szavazatát fogadják el. A szabálymódosítás a fokozódó járványhelyzet miatt vált szükségessé, hiszen egyre többen betegszenek meg vagy kerülnek karanténba. A Fővárosi Közgyűlésnek jelenleg két tagja – a X. és a XXIII. kerületi polgármester – van karanténban. A későbbi viták elkerülése érdekében egyértelmű kormányzati állásfoglalás szükséges az ügyben – hangsúlyozta főpolgármester-helyettes.

Kapituláció a Hajógyári-szigeten

Visszavonta az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét – olvasható a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján. A közkedvelt városi park és az értékes ártéri erdő károsítása, közel ezer fa kivágása ellen a fővárosi és a III. kerületi önkormányzat, valamint számos civil szervezet és a lakosság is hevesen tiltakozott. A kormány nem sokkal később visszakozott, mondván az önkormányzatok ellenében nem épít semmit a szigeten. Az odatervezett kajak-kenu sportakadémiát Velence mellett építik fel. A gát ügyét viszont egészen mostanáig lebegtették. A hatóság a kérelem nyomán megszüntette az engedélyezési eljárást.

„Sok pénz folyt ki feleslegesen”

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.25. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A fővárosi cégek legtöbbje kiskirályságként működött eddig – mondja Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezetője.
Lassan kilenc hónapja vezeti a főváros hat cégét összefogó a Holdingot, amelynek a kedvéért otthagyta az üzleti világot. Mennyire volt nehéz az átállás? Átestem némi kulturális sokkon, nem tagadom. Az önkormányzati rendbe illeszkedés is tartogatott kihívásokat, de ennél sokkal jobban zavar a hatékonyság és a világos célkijelölés hiánya, a sokféle szempontból avítt vezetései módszerek, a „mit hogyan nem lehet megcsinálni” hozzáállás.    Azért ez nem az első próbaút a multivilágon túl, hiszen másfél évig Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt az Együttben. Az nagyon más volt. Inkább hasonlított egy összetett projektmunkához. A jelenlegi munkám viszont egy nagy struktúra működtetése.  Állandósult az üzengetés a kormány és a főváros között pénzügyekben. Hogyan látja ezt a vitát? Megdöbbentő, hogy milyen alacsony színvonalon zajlik ez a kommunikációs offenzíva. Az ugyanis nonszensz, hogy a pénzügyi helyzetet annak alapján ítélik meg, hogy fizetésnapon mennyi pénz van a számlán, miközben az ezzel szemben álló kötelezettségeket figyelembe se veszik. A kormány borzasztóan sarcolja a fővárosi önkormányzatot. A helyzeten pedig továbbront a járvány. Mindez számomra azt jelenti, hogy a főként önkormányzati kompenzációból élő vállalatoknál kevesebb pénz lesz, mint tavaly, miközben a feladatok növekednek. A holding körébe tartozó társaságok működése sok esetben elmarad a 21. század munkaszervezési optimumától, ráadásul nagyon nehezen tudjuk magunkhoz csábítani és megtartani a munkavállalókat, aki már látott egy fővárosi vállalati telephelyet, tudja, miről beszélünk.  Cégvezetőket láthatóan nehezen találnak, az FKF-t például a Főtáv vezérigazgatója felügyeli másodállásban. Egy ilyen önkormányzati cég vezetése félig-meddig karitatív cselekedet, a nagy kihívások mellé a piacihoz, de még az állami vállalatokhoz mérten is jóval kevesebb fizetség jár. Esetenként alig fele. Ami az FKF-t illeti: az ügydöntő felügyelőbizottság vezetésével sok fontos átalakítás történt. Bár ez városvezetői döntés, de én is úgy hiszem, hogy az új vezető kinevezésével érdemes megvárni az új hulladéktörvényt, amely alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi kukaholding uralta rendszert. Az biztos, hogy az NHKV nem vált be, a jelenlegi modell gyakorlatilag finanszírozhatatlan.    Mennyire nyúlnak bele Karácsony Gergelyék a holding ügyeibe? Mennyire együttműködők a régi-új cégvezetők? Én egy programmal jöttem ide, amit támogatott a főpolgármesteri kabinet. A BVH az elmúlt 10 évben nem volt több egy igazgatósági titkárságnál valós feladatok és döntési jogkörök nélkül. Most egyértelműen az a cél, hogy ez a holding legyen az önkormányzat egyik gazdasági csúcsszerve, amely keresi a társaságok közötti együttműködési lehetőségeket, a hatékonyabb és takarékosabb működés útjait. Ez nem megy anélkül, hogy bele ne szólna a cégek irányításába, ami nyilvánvalóan nem arat osztatlan sikert. A vállalatok legtöbbje kiskirályságként működött ez idáig, ennek most vége. Első lépésként a cégeket egyenként kell rendbe tenni, utána jöhetnek majd a közös dolgok. Ezt a városvezetés teljes mértékben támogatja. A BVH érdekérvényesítő képessége nagyon sokat változott és ezt a cégvezetők is érzik.    A városvezetés időnként durván közbeavatkozik. A legutóbb például a temetkezési szolgáltatások hatósági árainak emelését akadályozták meg a Demokratikus Koalíció kérésére. Ha a városvezetés nem is, de a politikai környezet igen. A temetési díjak emelése egyébként csak a hatósági árra vonatkozott volna, ami a temetkezési költségek felét teszi ki, a többi a piaci szereplők belátásától függ. Hat éve nem emelt árat a főváros, miközben nagyon megnőttek a költségek. Az áremelés lehetővé tette volna, hogy jövőre 300 millióval kevesebb támogatást kapjon a Budapesti Temetkezési Intézet. A jelenlegi megszorítások közepette ez nagyon nagy pénz. Ez politikai döntés volt, amivel nem tudok mást tenni, mint tudomásul venni.    A kormányzati szorításában mennyire képes a főváros megadni a cégeknek a normál működéshez szükséges támogatást? Előállhat-e bármelyik vállalatnál csődhelyzet? Egyik vállalatot sem fenyegeti csőd, de mindegyikre súlyos csapást mér a járvány, a válság és az elvonások. Az elmúlt évek sikersztorijának számító gyógyfürdők például 12 milliárd forint bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni, ott tavasz óta gyakorlatilag krízismenedzsment zajlik. Ebben a pénzügyi présben muszáj lesz hozzányúlni az évtizedes tabukhoz és modernizálni.    Ha már gyógyfürdők: a Rác fürdő felszámolási eljárása már minden határon túl van, miközben a NER-cápák ott köröznek körötte. Mit tesz a főváros az ügy megoldása érdekében? A főváros várja, hogy a felszámoló végre meghirdesse a Rác fürdőt, amelynek megvételére jó eséllyel pályázik. Nagy kérdés, hogy utána mit kezd az ingatlannal, mit értékesít és mit üzemeltet majd. Nem hiszem, hogy a főváros jó szállodaüzemeltető lenne, de várjuk meg a felszámolási eljárás végét, hiszen a piac most gyorsan változik, illetve az új uniós pénzügyi ciklusban erre is elérhető források nyílhatnak meg akár a városok által közvetlenül elérhető pályázatok között.  A városvezetés fontos célja volt a közbeszerzési eljárásrend átalakítása. A holding, hogy áll ezen a téren? Szépen hangzik, hogy a közbeszerzések révén a közpénzek felhasználása átláthatóbb és hatékonyabb lesz. De a jelenlegi jogszabályi környezetben nagyon nehéz közbeszerzéseken keresztül elérni a kívánt célokat. Ugyanakkor minden piaci logika azt diktálja, hogy a fővárosi társaságok ne külön-külön bonyolítsák a hasonló tárgyú beszerzéseket. Másrészt bizonyos feladatokat, például marketing, IT is felesleges cégenként elvégezni és megfizetni. Ha ezeket egy-egy központba szervezzük, akkor olcsóbbá tehetjük a működést. Nem az a cél, hogy mamutot építsünk, hanem hogy átalakítsuk ezeket a részben még mindig államszocialista nagyvállalatként működő cégeket. Nekem az is siker, hogyha észreveszek egy feleslegesnek tűnő 40 milliós tételt az üzleti tervben és azt törlik. Ha sikerül elérni, hogy a Főtáv ne nyomtassa ki több száz példányban az üzleti jelentését, ha már egyszer fenntartható várost építünk, vagy ha a cégek végre befejezik a borzalmas műanyag reklámajándékok tömkelegének vásárlását.    Keresték már meg különféle kérésekkel, mondjuk egy jobb szerződés reményében, netán egy közbeszerzési tender feltételeinek alakítása érdekében? Egy ilyen beszélgetésem se volt. Az első percben világossá tettem, hogy velem ilyet nem is lehet folytatni. De az általam elvártnál lassabban haladunk az örökség feldolgozásában. A választások után hat cégvezetőt menesztettek kétes szerződések okán. Azóta viszont nem hallani, hogy bármely korábban kötött szerződést felbontotta volna a főváros. Olyan cégek maradtak partnerei a fővárosnak, mint például a Mészáros-birodalomhoz tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz. Hol tart a főváros a kontraktusok átvilágításával? Nekem nem az a dolgom, hogy politikai szempontok alapján ítéljem meg a szerződéseket. A hasznosság számít. A Hungarikum közvetítésével korábban kötött biztosítási szerződések jelenleg is hatályosak, de tavasszal mindet újratárgyaltuk és jelentős díjcsökkentést értünk el. Koronavírus járvány idején egyébként sem azt tartottam a legfontosabb feladatnak, hogy új biztosítási közbeszerzést hirdessek. De ahogy haladunk előre, úgy buknak elő az újabb és újabb furcsa megállapodások. A korábbi szerződések felülvizsgálata és a felelősség megállapítása azonban a most felállt vizsgálóbizottság feladata lesz. Józsefváros mindenesetre elkezdte feltépdesni a Fidesz-csápokat. Kétségtelen, hogy sok pénz folyt ki feleslegesen a fővárosi cégekből is. Én a borzalmas hatékonytalanságot akarom megszüntetni. Elképzelhető, hogy legvégül valamennyi fővárosi céget, beleértve a BKV-t és a BKK-t is, egy holding ernyője alatt vonják össze? Szakmailag nem tartanám helyesnek, és nincsenek is ilyen személyes ambícióm. Először itt szeretnék rendet rakni. A holdingba amúgy sem illeszthető be a BKV és a BKK, de elég rendbe tenni valója van az ottani menedzsmentnek.

Névjegy

Walter Katalin Németországban és az USA-ban tanult közgazdaságtant, 15 évig dolgozott a McKinsey and Company tanácsadó cégnél. Később az Erste Bank és a Citibank lakossági üzletágának integrációját irányította. Tavaly szeptembertől decemberig a CEU vezérigazgatójaként az egyetem Bécsbe költözését irányította, január eleje óta a BVH vezérigazgatója.

Októberre várják a halálozások felfutását

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.25. 06:00

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Jövő hónap elejére várható a vírus okozta halálozás megugrása – derül ki az innovációs tárca járványügyi csoportjának lapunk birtokába került előrejelzéséből.
A vírus miatti halálozás esetleges közelgő megugrására az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői szerint abból lehet következtetni, hogy az elmúlt hetekben jellemzően a fiatalok között terjedt a második hullámban a járvány. Márpedig az ITM elemzői már augusztus végén figyelmeztettek arra, hogy hasonló folyamat zajlik majd le Magyarországon is, mint Floridában, Dél-Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol a sok érintettel, de kevés megbetegedéssel terjedő fertőzés a fiataloktól gyorsan elért az idősebb korosztályokig, és ezzel az áldozatok száma is rövid idő alatt megugrott. Ezekben az országokban a fertőzések megszaporodását mintegy négy-öt héttel követte a halálos áldozatok sokasodása. Az ITM előrejelzést úgy tűnik érdemes szem előtt tartani: az elemzés szerint tavasszal meglehetősen pontosan – a humán tárcánál biztosabban – jelezték előre a járvány alakulását.
Március elején jött létre az ITM koordinálásával az a járványmatematikai és epidemiológiai csoport, amely a tavaszi hullám óta rendszeresen készít elemzéseket, szakmai anyagokat a kormánynak. Mellettük az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is alakult egy „árnyék” elemző csoport, és ott is készülnek elemzések. Bár az kétségtelen, hogy a kormányzaton belül éles a verseny, a lapunk birtokába került dokumentumból úgy tűnik: a járvány trendjeit modellező számítások közül az ITM szakértőié a pontosabb. Márciusban, amikor még alig volt információ és adat a járványról az ITM szakértői különböző szcenáriók alapján vetítették előre a pandémia hatását. Több elemzés készült például annak függvényében, hogy mennyire sikerül az esetleges korlátozásokkal csökkenteni az emberek közötti fizikai kontaktusok számát. Akkor úgy becsülték, hogy húsz százalékos csökkenéssel augusztus közepére 5,9 millió, 40 százalékossal októbert elejére 3 millió, 50 százalékossal októberre 200-300 ezer fertőzöttel kell számolni. Ezzel szemben az Emmi a járvány elszabadulását jósolta már május elejére és a legjobb esetben is 3,4 millió fertőzöttel kalkulált. A valóság szerencsésebben alakult, miután a tavaszi hullámban a kontaktusszám csökkenése országosan meghaladta a 60 százalékot. Budapesten például egy időszakban a 90 százalékot is elérte. Ennek köszönhetően lehetett a járványt tavasszal lefojtani. Az ITM elemzői már április elején figyelmeztettek, hogy a drasztikus kontaktusszám-csökkentést nem lehet hosszú távon fenntartani, a védekezéshez kombinált stratégiára van szükség, ezért az április kilencedikei miniszterelnöki megbeszélésen négy szintű megelőzési stratégiát javasoltak. Köztük, hogy a lazító korlátozások mellett bővítsék az egyéni tesztelési lehetőségeket. Mint azt a javaslatukban jelezték, Magyarországon a covidos betegek 90-95 százalékát nem ismerik és nem is kerülnek karanténba. Éppen ezért az egyik legfontosabb védekezési mód, ha ezeket mielőbb megtalálják és szigorúan elkülönítik. Továbbá javasolták a maszk használat szigorítását. 
Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző munkacsoport vezetője augusztus végén a Porfoliónak adott interjújában beszélt arról: „Nincs egyetlen eszköz, ami önmagában elég lenne. Valamennyi távolságtartást fenn kell tartani, de emellett kell a higiénia, a maszkhasználat bizonyos helyeken, illetve a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell.” Hozzátette azt is, hogy tavaszi figyelmeztetésük óta egyetlen pozitív fordulatot látott, amikor az orvosegyetemek aktívan bekapcsolódtak a tesztelésbe. A vírusdiagnosztikai kapacitás április közepe óta a hatszorosára növekedett. Arra más szakemberek is felhívták a figyelmet, hogy ha az elvégezett tesztek között túl nagy a pozitivitás aránya – a WHO szerint, ha meghaladja az öt százalékot –, akkor az azt jelenti, hogy nem végzünk elég tesztet. Magyarországon szeptember eleje óta nem ment öt százalék alá ez a mutató, sőt olykor a tíz százalékot is meghaladta.
Mindebből az is kiviláglik, hogy a kormány már nem annyira tartja fontosnak a járványelemzők figyelmeztetéseit. A lapunk birtokába került elemzés egyik ábrájából kiderül például, hogy amikor nagy vita volt arról, lehet-e érettségiztetni, akkor a járvány fiatalok közötti terjedésének kockázata alacsonyabb volt, mint most, az iskolák újranyitásakor. Tavasszal a fertőzöttek között a gyerekek és a fiatalok aránya alig néhány százaléka volt, míg most ez 35-40 százalék. Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő hétfőn szakemberekre hivatkozva mondta azt: Magyarországon legrosszabb esetben 200 ezer ember fertőződhet meg egy időben, ami azt jelenti, hogy legfeljebb egyszerre 16 ezer kórházi ágyra, illetve 800 lélegeztetőgépre lehet szükség. Hozzátette: „Ízlés kérdése, hogy ki mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak”, épp ezért ő inkább ezeknek a számoknak a kétszeresével számolt, ám szerinte ez sem okozhat gondot, senki nem marad majd ellátás nélkül.