Előfizetés

Iványi Gábor: Nem lehet megúszni

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.26. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni – mondja Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Nagyon lefogyott, időnként fátyolossá válik a hangja. Bocsásson meg a kérdésért: beteg?
Jövőre leszek hetven, kezdek a koromnak megfelelő állapotban lenni. Ebbe beletartozik, hogy egy-egy alkatrész elromlik – cserélhetetlenné is válik akár –, de nincs semmiféle végzetes egészségügyi problémám. Bevallanám, ha lenne. A nemrég közülünk eltávozott Bálint György azt mondta, hogy addig akar élni, amíg tud dolgozni. Én nem fogalmazok meg ilyen elvárásokat a Teremtő felé: amíg ő akarja, addig kész vagyok élni. Jó és szép ez a lehetőség. Nem a világ jó és szép, hanem az, hogy én ebbe belefolyhatok a magam módján. Tény és való, észre kell vennem, hogy kevésbé bírom az iramot, mint a múlt század hetvenes éveiben, amikor azzal a másik egypárti rendszerrel volt konfliktusom.

A kormány nemrég drasztikusan csökkentette a szegény gyerekeket oktató iskoláik állami támogatását. A józsefvárosi Dankó utcában, ahol beszélgetünk, ki akarták kapcsolni a hajléktalanokat is ellátó intézményeik gázszolgáltatását. Odakint önkéntesekből álló civilek őrködnek. Ostromállapot van?
Miután a miniszterelnök állandóan háborút folytat, nemcsak retorikájában, hanem cselekedeteiben is, és védekezésre kényszeríti az egyszerűen csak élni, munkáját végezni akaró polgárságot – benne egyházunkat és civil szervezeteinket –, helyénvaló a megállapítás: olyan, mintha ostrom lenne. Igen, ostromlott várban érezzük magunkat.

Az ön által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértően megfosztották egyházi rangjától. Több helyen is elmondta, hogy jelentős forrásoktól estek el, ezért halmoztak fel közüzemi tartozásokat: ennek azonban az állam a sokszorosával, milliárdokkal tartozik önöknek.
Már a nyáron elkezdődött, hogy több helyen le akarták szerelni a gázórákat. Az ezzel foglalkozó állami cégnek megírtuk, hogy ne tegye, mert sokak egészségét veszélyezteti, türelmet kérünk, folyamatban van az egyházi státuszunk rendezése.

Miért? Folyamatban van?
Strasbourghoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, és a jövőben is oda fogunk fordulni, ha itthon nem tudjuk dűlőre vinni a dolgot. Az eljárásnak elég hosszú kifutási ideje van: várhatóan két év, mire megint pert nyerünk a magyar állammal szemben. Addig valahogy ki kell húznunk. Semmi mást nem akarunk a saját hazánkban, csak segíteni a támaszra szoruló embereknek és ragaszkodni az alapvető jogainkhoz.

Kaptak olyan helyről baráti gesztusokat, ahonnan nem számítottak rá?
Még ott is, ahol a kormánynak hűségesküt fogadott hivatalnokok dolgoznak, átlátják a problémát és velünk éreznek. Figyelmet érdemel, hogy a Nemzeti Közművek a minap egyoldalú nyilatkozattal úgy döntött, jövő év áprilisáig, a fűtési szezon végéig mégsem kapcsolja ki a gázszolgáltatást. Tudják, hogy nem emberi hanyagságból maradtunk adósak a számlák befizetésével. Megértették, hogy nem elherdáltuk a pénzt. Nem vettünk még csak egy kis villanyvonatocskát se magunknak. Erről jut eszembe: nem tudtam teljesíteni azt az ígéretemet, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzsén idén nyáron felújítjuk a játszóteret. Nem volt rá egy-kétmillió forintunk.

Miért ennyire fontos a hatalomnak Iványi Gábor ellehetetlenítése?
Pontosan azért, mert eltávolodtak azoktól az értékektől, amelyeket képviselve közösen rendszert váltottunk. Annak idején tökéletesen egyetértettünk Orbán Viktorral, egyik kampányrendezvényemre is eljött, amikor 1990-ben az SZDSZ jelöltjeként indultam. Fel se merült bennem, hogy egyszer majd a fasiszta Horthy-Magyarországot akarja feltámasztani.

Fasiszta?
Nyugodtan írja le. A fasizmus is központosító, egypárti diktatúrát hozott létre. Különbözött a náci Németországtól, vagy a más színezetű, mégis hasonló sztálini Szovjetuniótól abban, hogy nem gyilkolták üzemszerűen az embereket. A fasizmus enyhébb, de a nemzetet és a nacionalizmust, a kereszténységet túlhangsúlyozó rendszer volt. Könnyű út vezetett onnan is a nemzetiszocializmushoz vagy a nyilas rémuralomhoz. Ma azt mondani, hogy „azért ebben is voltak értékek”, nem pusztán történelmi rövidlátásra vall, hanem egyszerűen gazság. Jó, fel lehet vetni, hogy a kereszténység nevében is rengeteg szörnyűséget vittek véghez, és ilyen alapon a kereszténységtől is el kellene szakadni… Ez se tabutéma, meg kellene vitatni. Amikor sorra jártuk a vasútállomásokat, és táblákat helyeztünk el azoknak a honfitársainknak az emlékére, akiket százezrével hurcoltak a halálba, Adorno után szabadon mindig azzal kezdtük: Auschwitz után egyáltalán megszólalhatunk-e, hirdethetünk-e igét, énekelhetünk-e zsoltárokat, imádkozhatunk-e?

Megrendült a hite?
A hit és a vallás két különböző dolog. A vallási jogosítványok összesározódtak és eláztak. Vérben áztak el. Keresztényként állandóan szégyenkezem és a mártírok bocsánatáért esedezem. És azon gondolkozom, hogy talán nincs is igazán bocsánat rá. Az egyházak nem pusztán az együttműködésükkel, hanem a helyeslő együttműködésükkel járultak hozzá a tragédiához. Kevesen voltak, akik ellenálltak és akár az életüket is feláldozták.

Messzire kanyarodtunk a témánktól. Idézek inkább abból az interjúból, amit Balog Zoltán református lelkész, volt fideszes miniszter a Heti Válasznak adott 2012-ben: „ízléstelennek tartom, ha valaki végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik?” Könnyen lehet, hogy emiatt vált „nemkívánatos személlyé”.
Akkor nyílt levélben reagáltam, leírtam, hogy a keresztelés a protestáns felfogás szerint alapvetően közösségi és hitvalló esemény. Nem „turnéztam” ezzel, hanem újságírók kérdéseire válaszoltam. Balognak akkor lenne igaza, ha valakinek a küszködő életéről nyilatkoztam volna a sajtónak. De én a vallási, emberi jogi és erkölcsi kérdésekben markáns irányváltást végrehajtó miniszterelnökről beszéltem. Teljesen szemben áll a Bibliával, amit művel. Az Újszövetséggel sem csereszabatos, ahogyan a szegényekről vélekedik. Nem hallja, hogy Jézus azt mondja: ne akarjunk meggazdagodni! Számára a mezítlábas Jézus nem példakép. Nekem viszont a krisztusi mintát kell követnem. Nem államilag kinevezett püspöke vagyok a birodalmi egyháznak, hanem a Jó Isten hívott el erre a szolgálatra.

Csak éppen van több ezer gyerek, hajléktalan, idős, akiért felelősséggel tartozik. Ebben az interjúban is kemény kijelentéseket tett. Nem gondolt rá, hogy jobban tudná képviselni a rászorulókat, ha diplomatikusabban fogalmazna?
Elég öreg és tapasztalt vagyok ahhoz, hogy biztosra vegyem: nem. Ugyanis nem tudnék annyira diplomatikus lenni, hogy azzal megelégedjen a hatalom. Vannak, akik elhitetik magukkal, hogy ők csak a szakma szabályait szeretnék érvényesíteni. Nem veszik észre a csapdát. A hatalmat ugyanis nem az érdekli, hogy szakmailag mi jó és mi nem. Hanem egyedül az, hogy mi szolgálja az érdekeit és mi nem. Ha a szakmailag jó dolog nem szolgálja a hatalom érdekeit, akkor nem szabad csinálni, ha szolgálja, akkor szabad. Olykor pedig szakmailag nem védhető dolgokat is kell csinálni. Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni. Nem lehet megúszni. Eljön a pillanat, amikor a hatalom parancsba adja, hogy tessék kitenni ennek a „nevető zsidónak” a plakátját a házfalra. Ordítóan gusztustalan módon az egész országot telerottyantották vele, és álszent módon azt állították, hogy a zsigeri indulatokra ható propagandájuknak nincs köze Soros György származásához. Volt már ehhez hasonló: a harmincas évek Németországában. Aztán a berlini olimpia előtt ugyanúgy leszedték a plakátokat, ahogyan a budapesti vizes világbajnokság előtt is.

Hát, most se nagyon fogta vissza magát.
Többször felkínáltam már az egyházamnak: ha terhet jelentek, akkor elmegyek, és nem viszek magammal senkit. Egyébként abban tényleg van némi igazság, hogy nem vagyok született diplomata, de annyira azért rossz se vagyok, hogy ne lennék képes jó kompromisszumokat kötni.

Mi lehet a végkimenetele a kormánnyal folytatott küzdelemnek?
Nem tudom, egy szekuláris lapban le lehet-e írni, de addig leszünk talpon, amíg az Örökkévaló azt akarja, hogy talpon legyünk. Nyilván eljuthatunk egy olyan pontra is, amikor ki kell állnunk mintegy ezer munkavállaló elé, és azt mondani, hogy itt a vége. Nem erre készülök. A miniszterelnök úgy képzeli, olyanok vagyunk, mint a krumpli a fedő alatt. Többféle krumpli van, az egyik gyorsabban fő, a másik kevésbé gyorsan, de csak idő kérdése, és mindegyik megpuhul. Hátha mi is beadjuk a derekunkat. Azt hiszi, az elmúlt tíz évben eleget puhítottak rajtunk. Attól tartok, a miniszterelnököt már nem lehet megváltoztatni, de a környezetében talán akadnak olyanok, akik hajlanak a jobb belátásra. Másként szerintem nem lehet kijönni ebből a helyzetből, csakis úgy, ha minden elvett jogunkat visszakapjuk.

NÉVJEGY

Iványi Gábor 1951-ben született Szolnokon. A hetvenes években alapító tagja volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek és a Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA). A rendszerváltáskor részt vett az SZDSZ létrehozásában, amelynek pártonkívüliként parlamenti képviselője volt. Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora.

Kockázatos vírusvezénylés: A normál ellátásra is veszélyes a járvány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.26. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Azokat a kórházakat is zavarba hozza a covid-betegek ellátása, amelyek nem kezelnek koronavírus-fertőzötteket: nagyszámú szakembert vont el tőlük a tisztifőorvos.
Csak a fővárosból mintegy 200 szakembert vezényeltek át abba a három intézménybe, ahol a legtöbb covidost látják el, emiatt a kórházak az ellátások felfüggesztésére, átszervezésére kényszerülnek – értesült a Népszava. Úgy tudjuk: szinte valamennyi budapesti ellátó kapott kirendelő határozatot az elmúlt napokban. Sőt olyan is van, amelynek már módosítást is küldtek, mert kiderült, a korábbi határozat veszélyezteti az ottani ellátást. Az azonnali hatályú utasítással intenzív terápiás orvosokat, szakápolókat, belgyógyászokat irányítottak át munkára a Szent János és a Dél-Pesti Centrum kórházba, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe. A mozgósítottak száma soknak tűnhet összevetve azzal, hogy a hivatalos adatok szerint „mindössze” 577 covidost ápolnak jelenleg kórházban, közülük 30-an vannak lélegeztető gépen. Volt olyan átirányított szakember, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy amikor munkára jelentkezett az új helyén, azt mondták neki, jöjjön vissza később, talán hétfőtől be tudják osztani, addig nincs rá szükség.
Hozzátette: úgy érzi egyre nagyobb a káosz az ellátás szervezésben, eközben a terepen dolgozók rettenetesen magukra vannak hagyva.
A kirendelések nem kímélik azokat az intézményeket sem, amelyek covidos betegek ellátására vannak kijelölve. Így például az Uzsoki intenzív osztályáról 12 embert, egy komplett műszakot kell kötelezően átküldeniük valamelyik covid-kórházba, miközben ez az intézmény az egyik soron következő azok közül, amelyeket bármikor megnyithat a miniszter koronavírus fertőzöttek kezelésére. Hasonló helyzetben van a Bajcsy Zsilinszky kórház is. Onnan két napja még három orvost, két rezidenst és tíz szakápolót küldtek volna a hatósági határozattal máshová dolgozni, ám az orvosok kirendelését 24 órán belül visszavonták. Nélkülük ugyanis ellehetetlenült volna ott az ellátás. Így csak tíz szakápolót kell valahogyan pótolniuk. Lapunk úgy tudja: a fővárosi Jahn Ferenc kórházból több mint két tucat szakembert, a közellátást is végző Budai Egészségközpontból tizenhármat vontak ki a napi működésből. Információnk szerint az utóbbiban mérlegelik, hogy a továbbiakban is el tudják-e látni az akut és sürgősségi eseteket, úgy mint korábban. A Péterfy Sándor utcai kórházból szintén körülbelül húsz embert vittek el, itt osztályok nem állnak le. E héttől a Honvéd és Merényi traumatológiája mellett ez az intézmény látja el a Szent János kórház helyett is a baleseti ügyeletet. Ott ahol nem zárnak be osztályt a szakemberek hiánya miatt, alig tudják beosztani az ott maradtakat - ad gyors helyzetképet Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Szerinte egészen biztos, hogy az átvezénylések miatt szűkíteniük kell az érintett intézményekben a szolgáltatásokat. Azaz át kell ütemezniük a halasztható beavatkozásokat, pedig még a tavaszi hullámban elmaradtak pótlásával sem végeztek. Nem lehet még egyszer hónapokra elhalasztani műtéteket, nagyon jelentős a terhelés. Már szinte egyetlen helyen sincs szabadon átcsoportosítható ember. Permanensen a dolgozók öt százaléka karanténban van, vagy beteg. - Az átcsoportosításoktól nem lesz több ember, nagyon végesek az erőforrások – erősítette meg lapunknak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Ő a napokban közzétett nyílt levelében is felhívta figyelmet arra, hogy a covidos betegek ellátásában az igazán szűk keresztmetszet az intenzíves szakápolók száma. Beszélt arról is, hogy míg a halasztható kivizsgálásokat, beavatkozásokat tavasszal azonnal leállították, most egyáltalán nem reagálnak a helyzetre, erről nem beszélnek a döntéshozók. - Jelenleg teljes a terhelés, mindenkit igyekszünk ellátni. Egyre nagyobb a nyomás a rendszeren, azt érzik a dolgozók, hogy magukra vannak hagyva. Senki sem törődik azzal, hogy miként lehet összeegyeztetni a napi gyógyítást a covid ellátással. Helyben dől el, hogy az ottani erőviszonyok szerint milyen kompromisszumokkal tervezik meg a szolgáltatást. Ezzel természetesen a felelősség a kormányzatról a helyi vezetőkre hárul, és mindez sok konfliktussal is jár a napi munkában.  

Több mint egy tucat kórházból érkeznek orvosok

Országszerte 18 kórházból vezénylik át az orvosokat és a szakápolókat a fővárosi Covid-centrumokba – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV Híradó megkeresésére. A szaktárca állítása szerint a megfelelő képzettségű egészségügyi személyzet átirányítása rendszerszintű kijelölési rendben zajlik, amelynek az a lényege, hogy „ezek a kórházak továbbra is el tudják látni alapfeladataikat”.

Kevés a teszt

Még mindig kevés az elvégzett tesztek száma - erősítette meg a  Nemzeti Népegészségügyi Központ két munkatársa a  Magyar Zoonózis Társaság, az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeptember 16-i tudományos ülésén. A konferenciáról a 444.hu és a Medicalonline is beszámolt. A fórumon Bognár Zsófia, az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának infektológusa  elmondta, hogy szeptember első hetében Magyarország a százezer lakosra jutó tesztek számát tekintve nem állt jó helyen, csak Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában végeztek kevesebb vizsgálatot, de megjegyezte azt is, hogy a vizsgálatok száma az utóbbi időben Magyarországon elindult fölfelé. Kis Zoltán,  az NNK Covid-teamjének vezetője pedig arról beszélt, tavasszal sem volt és most sincs elég reagens, ami a tesztelésekhez kell. Főleg a nukleinsav kivonó kitekből nem tudnak annyit gyártani, amennyire szükség van, elfogyott a műanyagáru a PCR automatákhoz. Tavasszal nem volt elég mintavevő sem. Fontos az elemzéseket végzők szakértelme is, mert az izoláló berendezések szennyeződhetnek, ez pedig befolyásolja az eredményeket. Ezt a gyakorlott személyzet észreveszi, az viszont nem, akinek nincs nagy tapasztalata.

Megszűnhet a Klubrádió, mielőtt döntenek a panaszáról Brüsszelben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.25. 21:52

Fotó: Népszava
Eközben árgus szemmel figyelik a médiahatóság függetlenségét előíró uniós szabályok betartását.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt módosította hatályos irányelvét az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. A változtatás egyik fő oka volt, hogy a kötelező erejű jogszabályban megerősítsék a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének követelményét. Ezt ugyan az eredeti, 2010 óta érvényes irányelv is tartalmazta, de kevésbé egyértelmű megfogalmazásban. A tagállamoknak idén szeptember 19-ig kellett átültetniük a módosított törvényt a saját jogrendjükbe. Magyarország ezt már megtette, a többiekről nincs hír. Az uniós jog betartását ellenőrző Európai Bizottság szóvivője kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a 27 nemzeti parlamentből mostanáig hány hagyta jóvá az irányelvet. Johannes Bahrke szerint egyelőre korai mérleget vonni. A kötelező erejű EU-irányelv viszonylag hosszú cikkelyben rögzíti a nemzeti szabályozó hatóságokkal - Magyarország esetében a Médiahatósággal - szembeni elvárásokat. Eszerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek “jogilag elkülönüljenek a kormánytól, funkcióikat tekintve pedig függetlenek legyenek kormányuktól és minden más köz- vagy magánjogi szervtől”. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a hatóságok pártatlanul és átláthatóan gyakorolják a jogkörüket, és semmilyen szervtől nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat. E testületek tagjait és vezetőit átlátható, megkülönböztetésmentes eljárásban kell kinevezni és felmenteni, garantálva közben a “szükséges mértékű függetlenséget”. Christian Wigand bizottsági szóvivő a Klubrádió frekvenciájának meg nem hosszabbításáról hozott budapesti döntést követően épp a módosított audiovizuális irányelvre hivatkozva fejtegette újságíróknak, hogy az EU-nak vannak jogi eszközei a médiahatóságok függetlenségének biztosítására. Megismételte a gyakorta hallható brüsszeli figyelmeztetést, miszerint az Európai Bizottság nagyon szorosan nyomon fogja követni a jogszabály végrehajtását. Az EU-nak ezen kívül meglehetősen szűkös jogi eszközei vannak a médiapluralizmus és a sajtószabadság korlátozásának megakadályozására a tagállamokban. Az Európai Bizottság hamarosan megjelenő, a jogállam helyzetét bemutató országjelentései a média sokszínűségét is értékelni fogják, ám a bírálatnak aligha lesznek komoly következményei. Egyelőre az erős közösségi hatáskörrel felruházott uniós versenyjogi hatóság sem tudott döntést hozni a magyar közmédia, illetve a kormányközeli média versenyt torzító állami támogatását kifogásoló magyarországi panaszokról, pedig az első már 2016 óta az asztalán fekszik. Az egyik panaszos ráadásul a Klubrádió, amely előbb szűnhet meg, mint ahogy a keresetét Brüsszelben elbírálják. Margrethe Vestager versenypolitikáért is felelős bizottsági alelnök a vizsgálat lezárásának idejére vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott röviden: teljesen megérti a türelmetlenséget, de továbbra is elemzik a helyzetet. “Egyetlen ügy sem fekete vagy fehér, és minden panaszt komolyan veszünk” — tette hozzá. 

Nem értik, mi folyik Magyarországon

Polyák Gábor médiajogász szerint formálisan még az irányelv átültetése előtti időszakban is biztosított volt a Médiahatóság döntéshozó testületének, a médiatanácsnak a függetlensége: saját költségvetéssel bír, a tagok 9 éves mandátuma átnyúlik a választási ciklusokon, nem utasíthatók, csak a törvénynek vannak alárendelve. A szakember szerint nem a törvényen múlik, hogy a tagok lényegében pártkatonaként viselkednek a szavazáskor, és nem kérik ki maguknak, ha valamelyik minisztériumból üzennek nekik. A médiatörvény látszólag még az ellenzéknek is oszt lapot például a tagok megválasztásakor. A parlamentben ilyenkor fel kell állítani egy jelölőbizottságot, amelybe az ellenzéki frakciók is küldhetnek képviselőket, ráadásul a Médiatanácsba küldendő jelöltekről egyhangú döntés szükséges. Csakhogy a törvény nyit itt is egy kiskaput: ha egy ilyen döntés nem születik, akkor második körben elég a kétharmados többség. Tavaly a Fidesz el is játszotta ezt a színjátékot: első körben a kormánypártiak direkt nem jelöltek tagokat, így nem születhetett egyhangú döntés, második körben pedig csakis a saját jelöltjeiket engedték át kétharmaddal. - Nem a hatóság jogállása, látszólagos függetlensége, hanem a működése, döntéseinek monitorizálása lenne a lényeg, annak vizsgálata, hogyan torzítják a médiapiacot – mondta Polyák Gábor, aki az egyik uniós fórum szakértőjeként többször figyelmeztette az EU-s szerveket a problémákra. Illetve javasolta, hogy az uniós joganyagba a monitoring is kerüljön be, de ebből végül nem lett semmi. - Többször is elmondtam ezt olyan konferenciákon, ahol ott ültek az Európai Bizottság szakemberei, de azt láttam, egyáltalán nem értik, mi folyik Magyarországon – hangsúlyozta a médiajogász.  

Klubrádió: panasz az Európai Bizottságnak

Az eddigi kettő mellé egy újabb magyarországi keltezésű panaszbeadványt kapott csütörtökön az Európai Bizottság a hazai médiaviszonyok rendezése érdekében. Mint emlékezetes, a korábbi panaszok közül a 2016-os a közmédia piactorzító magatartásával, a 2019-es pedig a kormánypárti média illegális állami támogatásával és a KESMA-val foglalkozott; ezeknek a címzettje a Versenyjogi Főigazgatóság volt. A legfrissebb beadványt a DG Connect-nek (Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok Főigazgatósága) címezték. A mostani dokumentum idézi a 2010-ben, néhány hónappal a médiarendszernek az Orbán-kormány általi egész pályás letámadása előtt elfogadott, a nemzeti médiahatóságok független és átlátható működését előíró tanácsi irányelvet, majd konkrét ügyeket bemutatva levezeti, mi a gond a kizárólag fideszes tagokból álló magyar médiahatóság függetlenségével és átláthatóságával. Két pont foglalkozik részletesen a testület egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgáló rádiófrekvencia-elosztási gyakorlatával és a Klubrádióval, amelynek előbb az országos frekvenciáját vették el mondvacsinált, utóbb a bíróság előtt is elbukó indokokkal, majd nemrég hasonló „érvekkel” nem hosszabbították meg a regionális frekvencia-jogosultságát. Az aláírók azt remélik, hogy a fokozódó nyomás miatt nem lesz sokáig tartható a Bizottságnak "az Orbán-kormány sorozatos médiajog-sértéseit ignoráló gyakorlata". A panaszbeadványt Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke - lapunk munkatársa - jegyzi.