A fővárosi turizmus visszaesése különösen súlyosan érintette a a budapesti gyógyfürdőket. Az idei év első nyolc hónapjának forgalma a tavalyi felére zsugorodott, a bevételkiesés meghaladta a 60 százalékot. A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. bevétele 2019 első nyolc hónapjában 12,5 milliárd forint volt, míg idén ez 5,1 milliárdra zuhant vissza. Volt olyan nap, amikor mindössze a 5-6 millió folyik be a kasszába, miközben csupán a bérköltség 12 millió forint.
A vendégforgalom 2019 első nyolc hónapjához képest 2 millióval – 3,45 millióról 1,45 millióra – csökkent. Az egész éves árbevétel-kiesés várhatóan meghaladja a 12 milliárd forintot, a 6 milliárd felett várt teljes jegyárbevétel mellett a cég várhatóan 3,5 milliárdos mínusszal zárja ezt az évet. A társaság már most csak hitelből tudja biztosítani a likviditását. A járvány második hulláma pedig tovább ront az egyébként is fekete összképen.
A BGYH szigorú spórolásban kezdett, amelynek eredményeként 1,5 milliárd forintot takarítottak meg az első félévben. Az idei évre előirányzott 3,5 milliárd forintos beruházási keretet 800 millióra csökkentették, de vélhetőleg csak 600 milliót fognak elkölteni ebből elsősorban tavaly megkezdett, illetve 80 százalékban uniós forrásból finanszírozott fejlesztésekre.
A nyár végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a megtakarítások nem lesznek elegendőek, a munkavállalói létszámot is csökkenteni kell. A vidéki fürdők zöme már az első hullám idején felére csökkentette a béreket, a fővárosi fürdők dolgozói a januári bérüket kapták a kényszerű zárvatartás ideje alatt is. A mintegy 900 munkavállalóból 90-100 főt küldenek el a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok betartása mellett. A leépítést bejelentették, az érdekegyeztető tárgyalásokat megkezdték. A felmondásokat várhatóan novemberben kapják kézhez az érintettek. A létszámleépítéstől 600 millió forintos megtakarítást remélnek – jelentette be ma Szűcs Ildikó, a BGYH vezérigazgatója, aki bízik abban, hogy később sem kell több embert elküldeniük, már csak azért is, mert a jövő nyári szezonra szükség lesz a képzett munkaerőre.
A létszámleépítésben érintetteket nem a menedzsment, hanem a fürdőigazgatók választják ki, de ügyelniük kell bizonyos vezetőség által meghatározott szociális szempontokra, így lehetőség szerint nem mondanak fel a több gyereket nevelő, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, a gyógyfürdőkben dolgozó házaspárok mindkét tagjának, illetve a munkásszállón élőknek.
A fővárosi önkormányzat kríziskezelő intézkedéseinek egyik legfontosabb eleme a munkahelyek megőrzése, illetve a munkavállalók kieső bevételeinek pótlása volt – szögezte le Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A főváros létrehozott egy bizottságot is, amelyben a fővárosi önkormányzat és a cégek képviselői mellett, a szakszervezetek is helyet kaptak. A főváros a BGYH-nál feleslegessé vált dolgozókat vagy legalábbis egy részüket megpróbálja az összesen 26 ezer főt foglalkoztató cégcsalád tagjainál – például BKV, BKK, FKF, Vízművek, FCSM – elhelyezni. A Budapest Esély Kft. pedig 14 -féle szolgáltatással segíti elbocsátott munkavállalókat, beleértve különböző tréningeket, tanácsadást, személyre szabott álláskeresését, egyéni fejlesztési terv készítését is.
Ez nem egy folyamat kezdete – hangsúlyozta Kiss Ambrus. - A főváros többi cégénél nem készülnek elbocsátásokra. Ez igaz a BKV-ra is, amelynek kieső bevételeit a Fővárosi Közgyűlés számára készített előterjesztés szerint 17 milliárd forinttal kompenzálják. A közösségi közlekedést nem lehetett becsukni, a működtetéshez pedig szükség van a jelenlegi létszámra.
A BGYH folyamatosan monitorozza a vendégforgalmat a fürdőkben, a takarékosabb működés jegyében hamarosan ehhez szabják a nyitvatartást.
