Óvatosan és másokhoz képest kissé borúlátóbban nyilatkozott a magyar gazdaság kilátásairól Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság (online) vándorgyűlésén pénteken. Ha jövő tavaszra elkészül a koronavírus elleni vakcina, a korábban várt ütemnél lassabban ugyan, de normalizálódhat a világ és a magyar gazdaság állapota. Ellenkező esetben sokkal hosszabb stagnálásra kell berendezkednünk. Az optimista verziónál is 2-3 évbe telik, mire a magyar gazdaság teljesítménye eléri tavalyi szintjét – fejtegette Varga Mihály. Vagyis a visszarendeződést a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankkal ellentétben 2023-ra, azaz a választások utánra teszi. (A Vargához képest mindig optimistább jegybank szerint 2022 elejére érhetjük ezt a szintet).
A Pénzügyminisztérium aktuális prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén 5-6 százalékkal csökkenhet, de ha jövőre meglesz a vakcina, akkor 2021-ben akár 4-5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Az államháztartás idei hiánya a GDP 7-9 százaléka – vagyis 3300-4300 milliárd forint - lesz, emiatt az államadósság mértéke a GDP 66,3 százalékról 76-78 százalékra ugrik. Ez azt jelenti, hogy 5-6 évet lépünk vissza az államadósság csökkentésben, de ez szükséges – szögezte le a miniszter.
Szavaiból az is kiderült: ha valóra válik a kedvezőbb forgatókönyv, vagyis meglesz a vakcina, akkor a kormány – vagy legalábbis ő, mint pénzügyminiszter – a jelenleg követett gazdaságpolitikai részbeni átalakítását kísérli meg. Varga Mihály szerint ugyanis a magyar gazdaság azért produkálta a második negyedévben az egyik legnagyobb visszaesést Európában, mert a legerősebben az autóipar, a turizmus és a szolgáltatások fékeztek be. Márpedig a válság előtt éppen ezen ágazatokra fókuszált a magyar növekedés. Ez egy fontos tanulság a jövőre nézve, csökkenteni kell függőségünket bizonyos ágazatoktól – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a sokak által sokat bírált, erősen autóipari fókuszú fejlesztéseket a jövőben át kellene gondolnia a kormánynak.
Varga Mihály az egyik kitörési pontnak az egészségipart jelölte meg: ebben viszonylag jók az alapok, de eddig egy elhanyagolt terület volt. A kormány ezért az ágazat fejlesztésre külön programot dolgoz ki. A miniszter szerint felértékelődnek ezek az új iparágak, és a jövőben ezek jelentik majd a növekedés forrását. A válság egyben lehetőség is a tovább lepésre: a multicégek a járvány tanulságait értékelve átalakíthatják a hosszú ellátási láncaikat, ebből pedig Magyarország profitálhat.
Ehhez meg kell őrizni magyar gazdaság költségelőnyét, vagyis az euróban kifejezett alacsony (bér)költségeket – fogalmazott a miniszter. Szerinte továbbra is befektetési célország vagyunk, a Magyarországon beruházásokra készülő cégek nem bátortalanodtak el. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, további lépésekre lesz szükség a cégek adóztatásban. Az önkormányzatok legfőbb bevételét jelentő „iparűzési adó sem maradhat így sokáig” – jelölte ki az irányvonalat Varga Mihály.
A pénzügyminiszter szerint még egy fontos területen lesz szükség változásra: ez a fővárosi turizmus. Korábban már Orbán Viktor is hangot adott ezen véleményének – igaz, a miniszterelnök ezt is a főpolgármester bírálatára használta inkább. Varga Mihály most megismételte a miniszterelnöki tételt, miszerint a fővárosi turizmusra új stratégiát kell alkotni.
