Teszttel sem szabadulunk hamarabb

Annyira túlterheltek a laborok az egész országban, hogy már nem két-, hanem ötnapos határidővel vállalják a koronavírustesztek elvégzését. Így azonban már nincs értelme a „kéttalálatos vizsgálatért” 39 ezer forintot kifizetni azért, hogy hamarabb véget érjen a karantén, hisz' a legjobb esetben is egy-két nap nyerhető, de ez sem biztos.

Mutálódott a koronavírus, így akár az eddiginél enyhébb tüneteket okozhat, de sokkal erőteljesebb a fertőzőképessége – legalábbis erről szóltak a hírek nemrégiben, és ez nem túl megnyugtató, hiszen az első hullám után a látszat az volt: megpihent és nem túl veszélyes a Covid–19. Azért, hogy kiderüljön, valóban virulensebb, de az áldozatait kevésbé meggyötrő vírusra kell-e számítani a jövőben, illetve azért, hogy világos legyen: ez a változás befolyásolhatja-e a vakcinagyártást az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kértünk segítséget.

Egyetlen tanulmány

Lapunknak adott válaszában a WHO kifejtette: „az emberi vírusok fejlődhetnek, a jelenlegi bizonyítékok alapján azonban a Covid–19 fertőzőképessége és súlyossága a szervezet szerint nem változott. A Covid–19 reprodukciós száma (ez azt jelenti, hogy egy ember hány másikat fertőzhet meg) – ellenőrzési intézkedések – hiányában 2 felett van, így lehetősége van járvánnyá erősödni, és ez minden ország esetében igaz.

A vírus az emberek többsége esetében enyhe, 20 százalékuknál azonban súlyos tüneteket okoz. A WHO folyamatosan figyel arra, hogy észrevegyen minden változást. Eddig egyetlen tanulmány akadt, ami a víruscsoport említett változását kimutatta Szingapúrban, azonban további vizsgálatokra van szükség az esetleges változás hatásainak megértéséhez. A legfontosabb, hogy az országok csökkenthetik a vírus átvitelét (és hatásainak súlyosságát), szigorúan betartott közegészségügyi intézkedéseket hoznak – ráadásul a korai válasz életeket menthet.

Veszélybe kerülhet a vakcinagyártás?

A szervezetet arról is faggattuk, hogy miképpen hat a vakcinagyártásra a vírus esetleges mutálódása, elképzelhető-e, hogy a kórokozó változása miatt nem lesznek hatékonyak a most fejlesztés alatt álló oltóanyagok? Esetleg előfordulhat-e, hogy soha nem lesz oltás?

„Több oltóanyagjelölt van, de sok a bizonytalanság. Noha optimisták vagyunk, nem szabad a jövőbeni oltásokra hagyatkozni a világjárvány elleni küzdelemben. Jelenleg mintegy 200 vakcinajelöltet fejlesztenek. Közülük 38 esetében tartanak már az emberkísérleti fázisban” – írja a WHO.

Például harmadik, utolsó szakaszába lépett a tesztelésnek a Johnson & Johnson – írta a New York Times nyomán a 444.hu. A kísérletekbe a gyógyszergyártó cég 60 ezer embert vonna be, és a tervek szerint az év végéig kiderül, hatékony és biztonságos-e a vakcina.

Nem kötelező, mégis csinálják

Arra a kérdésre, hogy a vírus esetleges mutációja hogyan hat a vakcinagyártásra, nem kaptunk egyértelmű választ a WHO-tól, azonban a tajvani járványügyi központ a segítségünkre volt. „A legtöbb fejlesztés alatt álló Covid–19 vakcina a vírust és annak Ace–2 receptorát érintő mechanizmusokon alapul. A vírus eddig megfigyelt mutációi nem befolyásolhatják a vakcinák hatékonyságát. A legígéretesebb oltóanyagjelöltek klinikai kísérletei azt mutatják, hogy ezek a vakcinák hatékony védelmet nyújtanak. Mindazonáltal továbbra is szoros megfigyelés alatt kell tartani a vírusmutációkat és az oltáshatásokat. Például azért, hogy kiderüljön, mennyi ideig tart a védelem, amit azonban a klinikai vizsgálatok befejezéséig nem lehet tudni” – írták.

Tajvan járványkezelési protokollja és a társadalom aktív részvétele a fertőzés visszaszorításában példaértékű. A 24 milliós szigeten a pandémia kezdete óta 509 megbetegedést jelentettek és a vírusnak 7 halálos áldozata volt. A tajvani járványügyi központot arról is kérdeztük, mit csinálnak másképp és mi a véleményük például a maszkellenességről.

„A maszkok viselése, különösen a tömegközlekedésben és a zsúfolt helyeken segíthet csökkenteni a vírusközösség terjedését. A közelmúltban a fertőzések növekedése ellenére sok ország enyhítette nemzetközi utazási ellenőrzését a gazdaság és a megélhetés helyreállítása érdekében. Mivel azonban a Covid–19-járvány világszerte terjed, Tajvanban a Központi Járványügyi Parancsnokság (CECC) továbbra is arra kéri a lakosságot, hogy viseljen maszkot” – írták. A határzárral kapcsolatban megjegyzik: az intézkedés csökkentheti a fertőzött személyek bejutásának kockázatát is. Tajvanon egyébként a lakosság is rendkívül fegyelmezetten áll a járványhoz. Szinte kivétel nélkül hordják a maszkot, bár ez nem kötelező, csak ajánlott, és tartják a megfelelő távolságot a zsúfoltabb helyeken.

Állami segítség a turizmusnak

Mint megtudtuk, a tajvani kormány igyekszik csökkenteni az idegenforgalomból kieső bevételeket is, a belföldi turizmus támogatására például programot indított, mely során a csoportosan és egyénileg utazók is kérhetnek támogatást. A kormány számos utalványt is kiad a belföldi gazdaság ösztönzésére, melyek várhatóan fellendítik a helyi turisztikai piacot, az idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozásokat, beleértve az éttermeket, a szállodákat és a közlekedést. Hasonló intézkedésekre itthon is szükség lenne, hiszen sorra húzzák le a rolót a szállodák, éttermek, vállalkozások. Az ázsiai országban láthatóan következetesen és megfontoltan állnak a járványhoz, ez kitűnik abból is, ahogy az esetszámok alakulnak.

Nem ragasztják, nem hívják

Ez a következetesség, megfontoltság sajnos kevésbé jellemző a magyar állapotokra. Folyamatosan újraírják a szabályokat, amiket aztán épp azok nem tartanak be, akiknek példát kellene mutatni. A maszk viselését például hónapokig ignorálták a kormány tagjai. Most az eljárásrend változik állandóan. Jelenleg azoknak, akik valóban pozitívak, csupán a teszttől számított 10 napot kell otthon tölteniük. Ezt követően szabadok, ha az utolsó 3 napban már nem voltak tüneteik. Egy koronavírusos beteg így akár az első tünettől számított 12 nap után is szabadulhat (amennyiben a tünetek kiütközésének másnapján már tesztelték és 24 óra múlva eredmény is volt, ami nem elképzelhetetlen). Lapunk is tud olyan tünetes betegről, akinek 12 napot kellett otthon tölteni. Persze ha valaki már napok óta tünetmentes, kisebb az esélye, hogy átadja a vírust, de ennek veszélye nem zárható ki teljesen. Egy háziorvos épp ezért azt tanácsolta: inkább húzzon ki 14 napot otthon, aki teheti. És azok karanténideje is kurtult (szintén 10 napra), akik külföldről térnek haza. Hasonló a helyzet a pozitív teszttel rendelkező személy esetleges kontaktjaival is. (Sok beteget és a kapcsolatait már nem is keresi a rendőrség kapacitáshiány miatt, így ajtajukra sosem kerül ki a karanténplakát. És persze vannak, akiket telefonon sem hív semmilyen illetékes szerv.)

A helyzettel kapcsolatban a WHO úgy nyilatkozott lapunknak: a 14 napos karanténidőszakra vonatkozó ajánlásunk a vírusnak való kitettség és a tünetek kialakulása közötti idő, vagyis az inkubációs periódus jelenlegi adatain alapul. Eszerint az átlagos inkubációs periódus 5-6 napnak tűnik, felső határa 14 nap. Néhány ország teszteléssel kombinálva fontolgatja a karanténidő rövidítését, a világszervezet azonban ragaszkodik a 14 napos karanténajánláshoz, mert hiszi, hogy így akadályozható meg a vírus továbbadása.

2 millió új eset egy hét alatt

A WHO-t arról is kérdeztük, mit gondolnak a magyar határzárról, epidemiológiai szempontból mennyire hatékony, van-e értelme. Mint írták: minden országnak kockázat-haszon elemzést kell készítenie, és ez alapján meghatározni a prioritásait. Az utazási korlátozások komolyan nehezítik a megélhetést, viszont megkönnyítik a vírus terjedésének ellenőrzését. Ha korlátozásokat vezetnek be, akkor azok nem lehetnek szükségtelenül húsba vágóak vagy tolakodók – és tudományosan megalapozottak kell legyenek. A világszervezet beszélt arról is: a legfrissebb adatok szerint majdnem 32 millió esetet és csaknem egymillió halálesetet jelentettek eddig. „Közvetlenül vagy közvetve mindenkit érintett ez a járvány, és nem ígéretes a helyzet. Heti 1,8-1,9 millió az új esetszám, és 40 ezer ember hal meg hétről hétre. A vizsgálatok ráadásul azt mutatják, hogy az embereknek csak kis hányada rendelkezik ellenanyaggal. Ez azt jelenti, hogy a vírusnak továbbra is nagy mozgástere van, és intenzíven tovább terjed” – írja a szervezet.

Törékeny és átmeneti győzelem

A WHO-t különösen az északi félteke helyzete aggasztja, amikor ugyanis belépünk a hidegebb évszakba, nehezebb lesz a szabadban mozogni, dolgozni, illetve keringeni kezdenek más légzőszervi betegségek is, így könnyebben terjed a vírus, miközben nehezebb lesz diagnosztizálni. „Július eleje óta ígéretes tendenciákat tapasztalhatunk Amerika és Afrika egyes országaiban, ahol az esetek egyre csökkennek. Azonban törékeny győzelmekről van szó, és a helyzet fenntartása érdekében töretlen erőfeszítéseket kell tennünk. És szeptember 14. és 20. között 10 százalékkal csökkent a halálozások száma, bár ebben a hét napban is 36 764 halálesetet jelentettek” – mondja a WHO.

Itthon viszont romlik a halálozási arány, és olykor 1000 fölé ugrik az új esetek száma, de Magyarországon még mindig sokan gondolják úgy, hogy a vírus nem veszélyesebb, mint egy influenza, kétségbe vonják a maszk használatának fontosságát is. Pedig a szezonális influenza halálozási aránya 0,1–0,5 százalék körül mozog világszerte, míg a koronavírus esetében ez az arány – még megfelelő intenzív ellátás esetében is – 2-3 százalék lehet, bár a halálozási arány jelentős földrajzi eltéréseket mutat. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy míg az influenzás betegek kevesebb mint 1 százaléka igényel kórházi kezelést, addig az új koronavírussal megfertőzötteknél ez az arány elérheti a 15-20 százalékot.

Rekordarány a tűzvonalban

Olyan sok a félinformáció vagy az álhír, hogy az ENSZ kampányt is indított a téves információk kezelésére, s igyekszik tudományos alapú, tényszerű tanácsokat adni és hasznos történeteket megosztani. A WHO pedig elindította saját alkalmazásait, amelyek célja az egészségügyi dolgozók és a lakosság tájékoztatása. Előbbiek különösen nagy veszélynek vannak kitéve, a WHO-hoz érkezett jelentések szerint ugyanis a Covid–19-esetek körülbelül 14 százaléka az egészségügyi dolgozók körében fordult elő. Egyes országokban ez az arány ráadásul elérheti a 35 százalékot is. Magyarország sem kivétel, és a betegellátáson az sem segít, ha csökken az orvosok és nővérek száma. Ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az elmúlt 10 évben hatezerrel több orvos került a rendszerbe és az elvándorlók száma is csökkent, azonban, ahogy arról korábban lapunk beszámolt: május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint ez a hat és fél ezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból. Márpedig rájuk óriási szükség lesz a betegellátásban.