Egy-egy nagy koncerten több mint tizenegyezer ember is elfér a Budapest Parkban, ám az ilyen tömegjelenetek idén elmaradtak. Mikor március 11-én kihirdette a kormány a járványügyi veszélyhelyzetet, egyértelmű volt, a főváros legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyén lefújják a kilencedik évad hagyományosan áprilisra tervezett nyitányát. Májusban a kormány enyhített a korlátozásokon, kinyithattak a kávézók, éttermek teraszai, és azt is meghatározták: augusztus 15-ig 500 főnél nagyobb zenés rendezvényeket nem lehet megtartani. Azaz: ha a nagy bulik előtt nem is, a klubkoncertek előtt szabad az út. A Budapest Parkban kinyitottak teraszként (ParkKert), kisszínpadot építettek a klubkoncerthangulatért, újratervezték a szezont, és sok koncert- és fesztiválszervezővel együtt abban reménykedtek, augusztus 15-én tovább enyhülnek a járványügyi korlátozások. Július végén kiderült: az 500 fős korlátozást csak az ültetett rendezvények esetében oldják fel. Azaz: zárt térben akár húszezren is nézhetnek focimeccset, koncertet, ha van ülőhelyük, ám maximum 500-an lehetnek egy 200 négyzetméteres pinceklubban – ugyanennyien egy 10 ezer négyzetméteres szabadtéri szórakozóhelyen –, ha állnak. A Park életét az újabb, néhány napja bevezetett szigorítás is befolyásolja: 23 óra után be kell zárni minden szórakozóhelyet, így az after-partyk maradnak most el.
A Budapest Park működésének alapját mindenesetre a nagyszínpados koncertek adják. A szezonban átlagosan 500 ember dolgozik a Park megfelelő működéséért, egy esemény nagyjából 5-6000 főnél válik a nagyszínpadon rentábilissá. – A szezon alatt az állandó stáb létszáma nem változott, viszont a helyszínen dolgozók (például vendéglátás, biztonsági szolgálat) volumene arányosan csökkent azzal, hogy a kapacitásunk kevesebb mint 4 százalékát tudtuk kihasználni – mondta el a Népszava megkeresésére Pálffy András alapító, stratégiai és innovációs igazgató. – Mindent megtettünk azért, hogy minél többeknek tudjunk munkát biztosítani. Normál kerékvágásban egy telt házas estén nagyjából 350-en dolgoznak a helyszínen, idén ez a szám az 500 fős korlátozás mellett, a 23 órás rendelkezés előtt 70 fő volt, jelenleg mindössze 35 fő.
A járványhelyzet kialakulása óta azon voltak, hogy a stáb létszámán ne kelljen változtatniuk. – Bár az óraszámokat már korábban minimálisan csökkentettük, ez az állapot addig volt fenntartható, míg reálisnak láttuk azt, hogy augusztus 15-e után megtarthatjuk a korábban elhalasztott nagykoncertjeinket. Tekintve, hogy legjobb esetben is jövő áprilisban tudunk visszaállni a normális működésünkre, sajnos további intézkedésekre volt szükség – ismerte el Pálffy András. – Állandó munkavállalóinkkal egyesével egyeztetve keressük a legjobb megoldást, de átmenetileg további óraszámcsökkentések, esetenként fizetés nélküli szabadságolások történnek. Ezt részben az is magyarázza, hogy míg normális esetben az októbertől kezdő időszakban a következő szezon előkészítése zajlik, addig az elhalasztott koncertek miatt a jövő szezon programja már most 85 százalékosan készen áll. Ezekre az intézkedésekre a hosszútávú fenntarthatóság miatt van szükség. A Park teljes stábja egy nagyon összetartó csapat, akiknek lelkesedése és szaktudása elengedhetetlen ahhoz, hogy jövőre a tőlünk megszokott színvonalon nyithassunk ki.
Idén a klubkoncertek mentek, így a tavalyi 600 ezer fős látogatószám után idén mintegy 70 ezre keresték fel a Parkot. Bár jog szerint a Budapest Park is tarthatott volna ültetett nagy koncerteket – még ha egy-egy pörgősebb zenekarnál meglehetősen feszengene több ezer széken ülő rajongó. (Igaz, vannak olyan előadók, akiknek a zenéje járványon innen és túl is élvezhető ültetett koncerten.) – Erre vonatkozóan külön állásfoglalást kértünk az Operatív Törzstől. Bár ők is azt mondták, jogi akadálya ennek nincs, járványügyi szempontból nem javasolták a nagyobb létszámú ültetett koncerteket. Mivel számunkra is nagyon fontos a közönség biztonsága, így nem rendeztünk ilyen eseményeket – válaszolta a felvetésre Pálffy András.
A működési költségek kiesésének állami kompenzálásában, vagy a koncertjegyek áfájának mérséklésében egyelőre csak reménykedni tudnak. – Az biztos, hogy mind a klubok, mind a fesztiválok számára ez hatalmas segítség lenne. A magyar zeneipar szinte összes szereplőjét – köztük természetesen minket is – soraiban tudó Music Hungary Szövetség a PricewaterhouseCoopers bevonásával hatástanulmányt készít a koncert- és fesztiváljegyárak áfakulcsának 5 százalékra való csökkentéséről.
Szeptember 28-án éjfélkor zárul a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának klubtámogatási pályázata, a fővárosi koncerthelyszínek támogatására 50 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre, egy-egy koncerthelyszín maximum 2,5 millió forintot nyerhet el. A Budapest Park nincs a pályázók között. – Ez sok kisebb klubnak jelenthet valós segítséget, a Budapest Park volumenében azonban ez az összeg sajnos nem lenne elegendő. Ezért nem szeretnénk elvenni a lehetőséget azok elől, akiknek ez tényleges támogatást jelent – magyarázta Pálffy András. Arról viszont egyelőre nem tud, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál vagy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél készülne olyan mentőcsomag, amely a nagyobb koncert- és fesztiválszervezőket segítené meg.
A szabadtéri koncerteknek azonban nem csak az 500 fős korlátozás szab határt, hanem az időjárás is, voltak nagy esők augusztus 15-e után. – Szabadtéri helyszínként az időjárás a kezdetektől fogva nagyban befolyásolja a működésünket, de természetesen ez egy olyan tényező, amivel „együtt kell élnünk”. Az idei szezonunk október 4-ig tart, de ha augusztus 15. után teljes volumennel dolgozhattunk volna, ez akár október végére is tolódhatott volna. A koncerteket egészen addig, amíg rendezvénytechnikai szempontból is biztonságos, megtartjuk. Sőt, azt látjuk, egy-egy esős este a közönség nagyon hálásan és a szokásosnál is felszabadultabban reagál – tette hozzá Pálffy András.
