Előfizetés

Szabad szemmel: a sajtó megroggyant az Orbán-rezsim alatt, de még nincs a földön

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:26

A magyar miniszterelnök kilovagolt Puytinért lobbizni és a brexitet dicsőíteni.

Reuters

Orbán Viktor időnként úgy érzi, hogy ő a nemzeti szuverenitás szabadságharcosa Brüsszelben. A politikus éppen a belga fővárosban adott hosszú interjút a brit hírügynökségnek, miután lengyel és cseh kollégája társaságában találkozott a Bizottság elnök asszonyával. Egyszerűen blablának minősítette a vádat, hogy Magyarország megsérti a jogállamot. Mint mondta, ő maga sem szegi meg a demokratikus szabályokat, viszont ellenáll azoknak, aki birodalmi jellegű uniót akarnak. Olyat, amely az intézményekre és nem a nemzetállamokra épül. Szerinte a konzervatív költségvetési politikát folytató északi országok politikai fegyverként igyekeznek összekapcsolni a jogállamiságot, illetve a gazdasági újjáépítési csomagban előirányzott támogatást. Nem ért ugyanakkor egyet azzal, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. (A válasz arra vonatkozott, hogy az OLAF nálunk tárja fel messze a legtöbb anyagi visszaélést az uniós alapok felhasználása körül – a szerk. megj.) A kormányfő úgy véli: itt az idő visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte a kereskedelemben nyitni kell Moszkva felé, viszont katonai vonatkozásban keménynek kell lenni. Egy európai hadsereg korlátozná a Kreml hatalmát. Csakhogy jelenleg pont az ellenkezője az igaz, ám ez ésszerűtlen politika az EU részéről. Amikor arról faggatták, rendeljen-e el Brüsszel megtorló intézkedéseket Navalnij megmérgezése miatt, azt felelte, hogy ő nem látja, miért volna rá szükség, de ha az unió ezt szeretné, a magyar fél hajlandó megfontolni a kezdeményezést. Egyúttal védelmébe vette, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszer értelmében akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a neki nem tetsző határozat elfogadását. Szerinte a többieknek tiszteletben kell tartaniuk az eltérő véleményt. Bátornak nevezte a britek döntését az uniós tagság felmondásáról, hozzátéve, hogy Európa csak magát okolhatja a kiválásért, miután úgy bánt Nagy-Britanniával. Ám Magyarország nem követi ezt az utat, mert nem sziget és gazdaságilag túlságosan is összefonódott a többiekkel. Úgy hogy nem engedheti meg magának a kilépést. Elismerte, hogy a szervezet továbbra is igen népszerű a magyarok körében, noha az országnak sok vitája van a többi taggal, a migrációtól kezdve a jogállamig. Ugyanakkor nagy hibának nevezte, hogy 6 éve, a brit és a magyar ellenállás dacára – Juncker lett a Bizottság elnöke, mert az EU-t nem a brüsszeli intézmények jelentik, hanem a szuverén tagországok. És azok véleményét csak olyan súlyos következmények árán lehet figyelmen kívül hagyni, mint a Brexit. A kormányfő meg van győződve arról, hogy Amerikában Trump nyeri a novemberi választást, nincs is terve arra az esetre, ha mégsem ez lenne az eredmény. Szerinte az elnök győzelme nagy csapás volna az öreg földrészen mindazok számára, aki nem a tagok egyszerű közösségének tekintik az uniót, hanem a központosított brüsszeli hatalomból indulnak ki. Megerősítette, hogy nem fogadja el a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak értelmében Magyarországnak migránsokat kellene átvennie. Megjegyezte azonban, hogy még korai magyar vétóról beszélni, mivel hónapokig tart, amíg minden állam kialakítja a maga álláspontját. Ezzel együtt üdvözölte, hogy a tervben immár nincsen benne néhány korábbi tabu. Jónak nevezte, hogy a jövőben fokozott figyelem irányul az elutasított kérelmezők hazazsuppolására. Hangsúlyozta, hogy a beadványokat már a külső határokon el kell bírálni. Hozzáfűzte, hogy a bevándorlás Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés, és a magyarok nem szeretnének párhuzamos, vagy nyílt társadalmat, illetve kevert kultúrát. Azt hangoztatta, hogy a magyar közvélemény fölöttébb türelmes, az alaptörvény szavatolja a melegek jogait, habár az ilyen párok nem házasodhatnak össze és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Mert az nem lenne jó dolog – mondta. Úgy vélte, hogy napjainkban a migráció, továbbá az európai keresztény identitás, valamint az életszínvonal megvédése jelenti a legnagyobb kihívást. Jelezte egyúttal, hogy a kormány a befektetések ösztönzésével, illetve adócsökkentéssel villámgyorsan újra kívánja indítani a járvány miatt leült gazdaságot. Kifejtette, hogy a beruházások önmagukban berúgnák a fejlődés motorját, mert állást teremtenek, még az uniós mentőcsomag nélkül is. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán került ekkora próbatétel elé az utóbbi 10 évben, hiszen a gazdaság az idén előreláthatólag 6 %-kal zsugorodik. Márpedig idáig – a migráció elutasítása mellett – éppen a gazdaság volt a nyerő kártya a választásokon a Fidesz számára.

Kurier/Die Presse

A jogállamiság nem alku tárgya – ezt fejtette ki az osztrák Európa-ügyi miniszterasszony Budapesten Szíjjártó Péternek. Karoline Edtstadler elmondta: ez ügyben hagyott semmiféle kétséget. Arra is kitért, hogy összefüggés van az uniós anyagi támogatások és a demokratikus normák érvényesülése között, vagyis nem fizetik ki a pénzeket, ha valamely tagállam letér a közös értékek útjáról. Szerinte azonban nincs semmi különös abban, hogy időnként különbség mutatkozik a szomszédok és barátok megközelítése között. A házigazda ugyanakkor azt magyarázta, hogy a magyar részről objektív szempontokat igényelnek az országok jogállami teljesítményének elbírálásához. A tárgyaláson szóba került a menedékügy megújítása is, amiről a vendég azt mondta, hogy a magyar fél borúlátóbban ítéli meg a javaslatot, mint Ausztria. Szerinte azonban ezzel együtt van lehetőség a kompromisszumra, mert az Orbán-kormány tárgyalási alapnak tekinti a csomagot. Abba egyébként az osztrákok sem mennek bele, hogy kötelezően elosszák a menedékkérőket, és azt is hasonlóképpen ítélik meg, hogy véget kell vetni az illegális migrációnak.

Deutsche Welle

Közép- és Délkelet-Európa az eddiginél több figyelmet és támogatást érdemel a Nyugattól, mert a térség társadalmai példát mutatnak az egész földrészen kísértő populizmus ellen. Az emberek – esetenként nagy személyes bátorságot tanúsítva bizonyítják, hogy szabadságot, egyenlőséget és jogot akarnak. Azt, hogy ne mondják meg nekik, miként éljenek, hanem maguk dönthessek róla. Pedig most már ott tartanak a dolgok, hogy ahhoz is merészség kell: valaki ne a „helyes kockát ikszelje be a szavazófülkében. Vagy akár hogy nyilvánosan elmondja véleményét, illetve tüntessen. Lengyelországtól, a Nyugat-Balkánon át, egészen Bulgáriáig jóformán mindenütt tekintélyuralmi erők gyakorolják a hatalmat. Minimum megvetik a jogállamot, annak intézményeivel egyetemben. Nacionalista, részben etnicista identitás- és emlékezetpolitikát folytatnak. Az ideológia örve alatt korrupt kegyencrendszert hoztak létre. Az Orbán-félék uralomra jutása nagy aggodalmat váltott ki a demokratikus táborban és mély bizonytalansághoz vezetett. Ám a helyzet cseppet sem reménytelen: a térség új fordulat felé közeleg, mert az utóbbi években jóformán minden országban nagy tiltakozások robbantak ki a korrupt és tekintélyelvű hatalmasságok ellen. A földrészen sehol másutt nem követelik ennyire erőteljesen a demokráciát. Ideértve, hogy mindenki szabadon kifejthesse a nézeteit, és utána ne kelljen az állásáért reszketnie. Továbbá hogy ugyanolyan jogokat élvezhessen az egészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban, mint a kiválasztott kevesek. Azon kívül ne lehessen megvesztegetni a bíróságokat, és hogy azokat, ott fent, meg lehessen büntetni, ha közpénzből szedik meg magukat. Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel.

Süddeutsche Zeitung

Az osztrák kancellár jobbról igyekszik előzni, mert neki csak az számít, hogy megnyerje a választásokat, teljesen hidegen hagyja az európai szolidaritás. Ennélfogva hajlandó még a nemzeti populizmusra is, mert hasznot húzhat abból, hogy a migráció kapcsán megosztja a nemzetet. Így látja Kurzot a legolvasottabb német lap, illetve a szerző, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt. Megállapítja, hogy a földrészen egyetlen téma sem kavarja fel annyira az érzelmeket, mint a bevándorlás és a külső határok biztosítása. A Bizottság két napja közzétett elképzelése gyakorlati alapot jelent a kérdés rendezésére, de megtorpedózzák azt a megosztók, elsősorban Ausztria. Kurz már akkor azt mennydörögte, hogy a menekültek elosztása kudarcot vallott, amikor a tervet még nem is tették le az asztalra. Kötelező kvótákról pedig szó sincs benne, de a V4-ek voltak legalább annyira udvariasak, hogy egyeztetést kértek és nem utasították el eleve a tárgyalásokat. Az osztrák kancellár újólag bizonyítani kívánja, hogy a témában ő hangadó, de főleg akkor élesíti be a kérdést, amikor választások jönnek. Márpedig alig két hét múlva az urnákhoz járulnak az emberek Bécsben. És jó volna átcsábítani a Néppárt oldalára az Ibiza-botrány miatt kiábrándult FPÖ-híveket. A szavazás megmutatja, mennyire mehetnek el jobbra a konzervatívok. Merthogy a politikus szabadságpárti sínekre állítja rá az ÖVP-t. Ideértve a némileg finomított idegenellenességet. Amúgy a kormányfő olyan pártot vezet, amely elkötelezte magát a keresztény-humanista emberkép mellett. De ezúttal még Kurz nagy tisztelője, a német bulvárlap, a Bild is azt írta, hogy a politikus szívtelen, hiszen egyetlenegy embert sem volt hajlandó befogadni a kiégett görög táborból. Ám a politikus csak azzal törődik, hogy magára vonja a közfigyelmet. Hogy kapható a nemzeti populista vonalra, az közös nevezőre hozza Visegrádi Csoporttal. Ezek az erők profitálnak a megosztásból, a kedélyek felizgatásából. Ez viszont megnehezíti, hogy az EU tartós megoldást találjon a migráció problémájára és ez érinti a német elnökséget is.

Amerika Hangja

Megroggyant, de azért még nincs a földön a független magyar újságírás, bár egyre szűkül a sajtószabadság. Mindenesetre a nyáron olyan változások voltak, amelyek tartósan kihatnak a média önállóságára és arra szolgálnak, hogy Orbán Viktor még inkább kézben tartsa a 4. hatalmi ágat. Idetartozik az Index újságíróinak távozása, valamint a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása. Mindkét szerkesztőség kritikusan viszonyult a kormányzathoz, amely egy évtizede hatalmi és pénzügyi eszközökkel, illetve a tulajdonviszonyok átalakításával igyekszik megzabolázni a szuverén magyar sajtót. Hogy felállt az Index stábjának javarésze, az nagy csapást mért a médiára, hiszen az oldalt naponta egy millióan olvasták. Az elfogulatlan tájékoztatás zászlóshajójának számított, miközben az Orbán-hívek vezette KESMA központosította jóformán az egész szakmát. És bár az Index szerepét nem tudja betölteni a most induló Telex sem, a főszerkesztő szerint amit kitaláltak, ha megváltoztathatja az egész független sajtó működési módját. Hiszen az állam a legnagyobb hirdető, az pedig a neki kedves orgánumoknak adja a reklámokat. Ezért Munk Veronika csapata közadakozásból gyűjtötte össze az anyagi alapokat, a hírszolgáltatás egy része pedig fizetős lesz. A médiahatóság tagadta, hogy el akarja hallgattatni a Klubrádiót. Ezzel szemben Polyák Gábor, a Média Médiaelemzőtől úgy látja, hogy a döntés ugyan jogszerű, ám a testület tagjait egytől egyik a hatalom nevezte ki, így megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk, mint ahogy az is, vajon a csatorna javára határoznak-e az új pályázat során. A szakértő egyértelműen politikai kérdésnek nevezte, hogy a rádió folytathatja-e az eddigi keretek között. Munk Veronika a Telextől úgy gondolja, hogy a rádió liberális irányvonala befolyásolhatta az eddigi szerződés felmondását. Bírálók szerint az EU vonakodott határozottabb lépéseket tenni az idők során Magyarország ellen, és ez csak rontott a helyzeten. Nem túl bizakodó az unió szerepét illetően Munk Veronika sem, mert mint mondta, sorra történnek szörnyű dolgok a magyar sajtópiacon, Brüsszel mégsem tesz semmit. Szerinte a magyar média jövője a közönségtől függ. A hallgatóknak, nézőknek és olvasóknak kell megvédeniük a független tájékoztatást. Csak a társadalom tud segíteni a jelenlegi helyzeten.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az UEFA ugyan azt hangoztatja, hogy kifogástalan volt a csütörtöki budapesti kupadöntő megszervezése, de a konzervatív német újság megjegyzi, hogy azért ez nem mindenki látja így. A szövetség szerint a nézők elfogadták az elővigyázatossági, illetve biztonsági intézkedéseket, betartották a higiéniai előírásokat. Úgy hogy most a magyar házigazdákkal együtt megvitatják a tapasztalatokat. Így várhatóan a jövő héten döntenek arról, lehessenek-e nézők a Bajnokok Ligájának találkozóin, illetve a válogatott mérkőzéseken a jövő hónaptól kezdve. Mindenesetre az európai futball illetékesei szerint nagyszerű volt ismét megtapasztalni a labdarúgás igazi légkörét a Puskás Arénában. A lap ugyanakkor magyar sajtójelentéseket idéz, miszerint azért voltak hiányosságok a lebonyolítás során. Így pl. a Népszava on-line változata szerint nem mindig tartották be a kötelező távolságot a lelátókon. Aggasztó volt a tülekedés a bejáratoknál, ahol sokan maszk nélkül zsúfolódtak össze. A Magyar Nemzet viszont azt közölte, hogy a tribünökön nem voltak csoportosulások. https://www.faz.net/aktuell/sport/fussball/uefa-zufrieden-mit-supercup-mit-fc-bayern-in-corona-gebiet-16972134.html

Nem is akarták tudni, veszélyes-e a Szuperkupa

Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:00

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Azt, hogy milyen az, amikor a hatóságok valóban tudni akarják, miként hat a vírus terjedésére egy tömegrendezvény, egy lipcsei példa mutatja meg.
Az érintett szervezetek, hatóságok közül egy sem végzett olyan vizsgálatot, utánkövetést, adatelemzést amely feltárhatná, hogy járványügyi szempontból siker vagy kudarc volt a Puskás Arénában közelmúltban nézők előtt tartott labdarúgó Szuperkupa – derült ki lapunk körkérdése nyomán. Vagyis bizonyossá vált: úgy nevezték hivatalosan is kísérleti meccsnek a Bayern München-Sevilla mérkőzést, hogy valójában nem is akarták megtudni, milyen hatásai, kockázatai lehetnek annak a járvány terjedésében. Az Európai Labdarúgó-szövetség – ahogy eddig – most sem adott konkrét választ lapunk megkeresésére. Arra, hogy milyen módszerekkel, tesztekkel és adatok alapján elemzik a magyar mérkőzés járványügyi utóéletét, azt írták: „A meccs szervezése simán ment, a nézők eleget tettek az elővigyázatossági intézkedéseknek és követték a helyszíni felügyelők utasításait.” Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget is, de nem kaptunk érdemi választ. A Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy mondattal felelt: „Az UEFA által kidolgozott intézkedési terv és protokoll szerint, az előírt járványügyi és biztonsági intézkedések betartásával a futballmérkőzés rendben lezajlott.” Az Országos Mentőszolgálatnál is csak azt hangsúlyozták, hogy „az UEFA szervezői minden járványügyi óvintézkedést gondosan érvényesítettek.” – Csak úgy lehetne értékelni a meccs járványügyi hatásait, ha lenne tisztességes kontaktkutatás, és azt nyilvánosságra is lehetne hozni – mondta a Népszavának Falus Ferenc tüdőgyógyász, egykori országos tisztifőorvos.
Azt, hogy milyen az, amikor a hatóságok valóban tudni akarják, miként hat a vírus terjedésére egy tömegrendezvény, jól mutatja egy lipcsei példa. Augusztusban Lipcsében rendeztek egy kísérleti koncertet: a Hallei Egyetem vizsgálta, hogy a nagy tömegrendezvényeken hogyan viselkednek az emberek járványügyi szabályok közepette. Ott maga az egyetem előre publikálta a kísérlet minden mozzanatát. Így a koncertre jelentkezőkből kiválasztott 1500 önkéntest, akiket az esemény előtt 48 órával leteszteltek. A kísérletből kizártak mindenkit, aki kockázatosnak minősített helyen járt korábban. A kísérlet reggelén egy hőmérésen estek át az érintettek, majd kaptak egy FFP2 maszkot, egy a mozgásukat követő eszközt, továbbá fluoreszkáló anyaggal ellátott fertőtlenítőszert, hogy később látni lehessen, hol, milyen felületeket érintettek meg. Az 1,2 millió euróba került kísérletből a szervező hallei egyetem komoly adatbázishoz jutott arról, hogy a későbbiekben hogyan, milyen feltételekkel lehet tömegrendezvényt szervezni a járványszabályok betartásával. A Hallei Egyetemi Klinika sajtóosztálya kérdésünkre elmondta, jelenleg is zajlik a lipcsei koncert eredményeinek kiértékelése. Várhatóan a következő hetekben, sajtóértekezleten jelentik be a kísérlettel kapcsolatos tapasztalatokat.

Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A karantén lejárta után sem mehetnek iskolába a kaposvári gimnazisták, ugyanis a köznevelési államtitkárság bizonytalan időre, „visszavonásig” rendelte el számukra a digitális oktatást.
- Lejárt a két hét karantén, de a gyerekek mégsem léphetnek be az iskolába. A kormányhivatal népegészségügyi főosztálya szerint ugyan már visszamehetnének, de a tankerület olyan papírt küldött az iskolának, melyben visszavonásig elrendelték a digitális oktatást – panaszolta egy kaposvári szülő, akinek a gyermeke az egyik helyi gimnázium tizenegyedikes tanulója. Az évfolyamon végigsöpört a koronavírus, több osztály is karanténba került, miután az egyik diákról kiderült, pozitív lett a tesztje, s mivel közös fakultációra jár más osztálybeliekkel, a társai így elsődleges és másodlagos kontaktoknak számítanak. - Nekem mindkét kollégista gyermekem hazaküldték, amit azonnal jeleztem a háziorvosnak – állította egy másik szülő. – Ennek tíz napja, s azóta sem járt felénk a kutya sem. Gyakorlatilag itthon vannak karanténban, elvileg azonban ennek semmi hivatalos nyoma. Próbálkoztam a kormányhivatal népegészségügyi főosztályát is hívni, de napok óta fel sem veszik a telefont. Semmilyen papírunk sincs, hogy betegek a gyerekek, csak az osztályfőnöknél az utasítás, hogy digitális oktatást rendeltek el az osztályban. Az osztály egy másik tanulóját regisztrálták hivatalosan, sőt, a koronavírus-appot is letöltették vele a rendőrök, amikor először voltak ellenőrizni, betartja-e a szabályokat. - Azóta naponta háromszor-négyszer jönnek, mert hibás az app, s folyamatosan azt jelzi, hogy a gyerek elment itthonról – jegyezte meg a tanuló anyja. – Persze mindig itt volt, a rendőrök pedig értetlenkedtek. Sok gyerek panaszmentes, s menne vissza az iskolába, ám nem tudják, meddig tart a digitális oktatás, mely a tizenegyedik osztályban komoly hátrányt jelent, hiszen szinte mindenki felvételizni akar jövőre, ezért több tantárgyból emelt szinten érettségiznek. A szülők nem tudnak nekik otthon segíteni, így egyre jobban elmaradnak a tananyaggal. Megkerestük a tankerületet, milyen szempontok szerint döntenek a digitális oktatás elrendeléséről, s mi alapján oldják fel? Hogyan fordulhat elő, hogy az népegészségügyi főosztály szerint járhatnak iskolába a gyerekek, a tankerület azonban nem engedi? Egyeztet-e a tankerület a kormányhivatallal, vagy mindkét fél hoz egy döntést? - A tantermen kívüli digitális munkarendet az Operatív Törzs rendeli el, melyről a határozatot a köznevelési államtitkárság küldi meg az intézményvezetőnek – válaszolta Stickel Péter, a Kaposvári Tankerület vezetője. Folyamatosan egyeztetnek a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK), s a hatósági döntés alapján kérik a digitális munkarend elrendelését, illetve feloldását.  - Előfordulhat, hogy egy tanuló vagy osztály házi karanténja már lejárt, de más okból, például az őket tanító pedagógusok karanténja miatt még nem folytatható normálisan az oktatás – felelte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya kérdésünkre, hogyan döntik el, meddig tart a digitális oktatás elrendelése. Ezért egyes esetekben visszavonásig szólnak a tanügyi döntések, ugyanakkor a visszavonásuk az érintett intézményekkel és a járványügyi szervekkel való egyeztetés alapján a szükséges időben megtörténik.

Ijesztő példák

Van egy e-mail címünk, ahol jelezni kell az eseteket a minisztériumnak, de minden mást nekünk kellett kitalálnunk – mondta el lapunknak egy több telephellyel és intézménytípussal dolgozó oktatási „anyaintézmény” vezetője. Mint kifejtette, amikor az első fertőzés megtörtént náluk, először a védőnőt keresték, de ő is épp karanténban volt. A kerületi járványügyi központtól végül kaptak egy kitöltendő adattáblát a kontaktok meghatározásához. Ebben rengeteg személyes adatok kérnek be mindenkiről, olyanokat is, amelyeknek semmi közük az azonosításhoz, illetve a betegséghez. Az adatok beküldése után kapják meg a járványügyi központtól a határozatot, amelynek alapján az iskola kérvényezheti a teszteket, az érintett szülők pedig a betegállományt. -A határozatra sokszor 4-5 napig is várni kell, konkrét gyakorlati tanácsot pedig sem a minisztérium, sem a járványügy nem ad – erősítette meg egy másik iskolaigazgató, akinek iskolájában „napok óta nincsenek órák: hiányoznak a tanárok, mert tünetük van, de tesztjük nincs”. - A tesztet csak az orvos rendelheti meg, iszonyú adminisztráció árán. Pedig lenne mit tesztelni: akiket mi küldünk tünetekkel, és sikerül is elintézni a tesztet, azok körében 70-90 százalék a pozitívok aránya - mondta. H.M.

Van, aki nem értesíti orvosát, mert nem látja értelmét

Sajátos helyzetbe került egy család, miután a gyerekük augusztusban az egyik gólyatáborban elkapta a koronavírust. Az iskola szeptember elején közlemény adott ki, hogy az érintett diákokat „elhatárolták”, a család pedig úgy tudja, le is adták a hatóságoknak a tábor résztvevőinek listáját. Ők maguk is jelezték az iskolának, hogy a gyerekük is érintett lehet, de azóta sem történt tesztelés a kontaktuskutatás keretében. Holott arra számítottak, mindenkit ellenőrizni fognak, hogy kiderüljön: kiknek kell otthon maradniuk, hiszen magát az iskolát a hatóságok nem akarták bezárni. Időközben a szülők is elkapták a kórt, így a család önkéntes karanténba vonult, közel egy hónapja ki sem mozdultak a lakásból. „Olyan rosszul voltam, hogy alig bírtam felállni, láz, fejfájás, erős szédülés gyötört” – mesélte a családapa, aki miután látta, hogy a gyerekhez nem jött ki a mentő tesztelni, úgy döntött, a maguk állapotáról már nem is értesíti a háziorvost. „Minek? Hogy napokat várjunk a mentőre? Vagy hatósági karanténba kerüljünk és éjjelenként jöjjenek ellenőrizni a rendőrök. Vagy esetleg több százezer forintért készítsünk magántesztet, hogy kiszabadulhassunk?” – magyarázta döntése okát. A gyerek viszont igen hamar tünetmentes lett, ám papírja nem volt sem arról, hogy elkapta a vírust, és értelemszerűen arról sem, hogy már nem fertőző. Akár vissza is engedhették volna az iskolába, de annak érdekében, hogy mást ne fertőzzön meg, inkább a szülők igazolták neki a több hetes hiányzást. - M. László Ferenc   

Sajátos magyar protokoll

Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert esetek azt mutatják, hogy ez nincs így minden esetben. Elsősorban az igazolt fertőzöttek közvetlen kapcsolatainak teszteléseben vannak súlyos hiányosságok. Ezekben a napokban, amikor a pozitív esetek száma napi 1000 körül van, a védekezésben résztvevő szervezetek maximális terhelés alatt dolgoznak. A súlyos állapotban lévő betegek ellátása prioritást élvez, ettől függetlenül a pozitív tesztet produkáló állampolgárok és családtagjaik saját bőrükön tapasztalhatják meg, milyen kaotikus állapotok uralkodnak a különböző hatóságoknál, egészségügyi intézményeknél. Előfordult olyan is, amikor egy négytagú család egy nagyobb összejövetel után magánúton teszteltette magát. S bár csak az anya mintája lett pozitív, pár nappal később a többieken is jelentkeztek a tipikus tünetek (fejfájás, torokkaparás, szaglásvesztés). Ennek ellenére újbóli tesztelést nem írtak elő nekik. Sőt az illetékes járványügy napokon át nem fogadta a telefonhívásukat, és a gyerekek háziorvosa sem vette föl a telefont. A karanténhatározatokat és az otthon kinyomtatandó piros kapucédulát előbb e-mailen, majd - már a karantén letelte után - levélben is megkapták. Mivel a hatóságok a határozatok kiküldését leszámítva nem foglalkoztak velük a továbbiakban, a család végül 14 nap után gyógyultnak nyilvánította magát (négy nappal később e-mailben is megkapták, hogy véget ért számukra a karantén). Azok az ismerőseik, akikkel a karantén előtt, a potenciálisan fertőzésveszélyes időszakban találkoztak, szintén magánúton teszteltek. Kontaktkutatásra, kikérdezésre náluk sem került sor. Egy budapesti pár (mindketten 60, illetve 70 év fölöttiek) férfi tagját egy lakodalom után tesztelték, és hamarosan kézhez is kapta a pozitív teszteredményt. Karanténhatározatot viszont csak az élettársa kapott, akit viszont nem teszteltek, és tünetei sem voltak. A hölgyet a rendőrség négyszer is ellenőrizte az otthonukban, a tényleges fertőzöttre viszont sem ők, sem a járványügyesek nem voltak kíváncsiak. Ugyancsak a fővárosban, egy szintén 70 éven felüli házaspárnak egy több napos rendezvény után kért háziorvosuk tesztelést, már a tünetek megjelenése után. Másnap kijöttek hozzájuk a mentők – a férjet keresték, de kiderült, hogy a néven kívül minden adat, amivel rendelkeznek, a feleségé. Így csak a feleséget tesztelték le. Mentősöktől kapott, nem hivatalos tájékoztatás szerint az esetük korántsem egyedi: előfordul, hogy kimennek egy lakótelepi társasházhoz, ahol 8-10 ember várja a tesztelést, de ők csak egyvalakinek az adataival rendelkeznek, így a többiek várhatnak tovább. Az adminisztrációs problémák mellett informatikai nehézségekkel is szembesülniük kell a betegeknek és a védekezésben résztvevőknek. Egy 70 év fölötti, vagyis fokozottan veszélyeztetett budapesti házaspár is egy lakodalomban fertőződött meg. Kezdetben még nem voltak tüneteik, ettől függetlenül két napos csúszással sikerült fizetős tesztet csináltatniuk, amely negatív lett. Újabb két nap elteltével azonban a férjnél megjelentek a tünetek. A háziorvos kérésére kirendeltek egy tesztkocsit, a mentők két nappal később ugyan, de elvégezték a teszteket, ami mindkettőjüknél pozitív lett. A háziorvos két hét alatt sem tudott újabb tesztet intézni nekik, pedig kitartóan próbálkozott. Szerinte a frissen átalakított szoftveres rendszer, amelyben a tesztek rendelését és adminisztrációját végzik, használhatatlan. Egy ismerős informatikus segítségével sem tudott tesztet rendelni. A hatóságok részéről ebben az esetben sem kereste senki az idős házaspárt. - Hargitai Miklós