Előfizetés

Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A karantén lejárta után sem mehetnek iskolába a kaposvári gimnazisták, ugyanis a köznevelési államtitkárság bizonytalan időre, „visszavonásig” rendelte el számukra a digitális oktatást.
- Lejárt a két hét karantén, de a gyerekek mégsem léphetnek be az iskolába. A kormányhivatal népegészségügyi főosztálya szerint ugyan már visszamehetnének, de a tankerület olyan papírt küldött az iskolának, melyben visszavonásig elrendelték a digitális oktatást – panaszolta egy kaposvári szülő, akinek a gyermeke az egyik helyi gimnázium tizenegyedikes tanulója. Az évfolyamon végigsöpört a koronavírus, több osztály is karanténba került, miután az egyik diákról kiderült, pozitív lett a tesztje, s mivel közös fakultációra jár más osztálybeliekkel, a társai így elsődleges és másodlagos kontaktoknak számítanak. - Nekem mindkét kollégista gyermekem hazaküldték, amit azonnal jeleztem a háziorvosnak – állította egy másik szülő. – Ennek tíz napja, s azóta sem járt felénk a kutya sem. Gyakorlatilag itthon vannak karanténban, elvileg azonban ennek semmi hivatalos nyoma. Próbálkoztam a kormányhivatal népegészségügyi főosztályát is hívni, de napok óta fel sem veszik a telefont. Semmilyen papírunk sincs, hogy betegek a gyerekek, csak az osztályfőnöknél az utasítás, hogy digitális oktatást rendeltek el az osztályban. Az osztály egy másik tanulóját regisztrálták hivatalosan, sőt, a koronavírus-appot is letöltették vele a rendőrök, amikor először voltak ellenőrizni, betartja-e a szabályokat. - Azóta naponta háromszor-négyszer jönnek, mert hibás az app, s folyamatosan azt jelzi, hogy a gyerek elment itthonról – jegyezte meg a tanuló anyja. – Persze mindig itt volt, a rendőrök pedig értetlenkedtek. Sok gyerek panaszmentes, s menne vissza az iskolába, ám nem tudják, meddig tart a digitális oktatás, mely a tizenegyedik osztályban komoly hátrányt jelent, hiszen szinte mindenki felvételizni akar jövőre, ezért több tantárgyból emelt szinten érettségiznek. A szülők nem tudnak nekik otthon segíteni, így egyre jobban elmaradnak a tananyaggal. Megkerestük a tankerületet, milyen szempontok szerint döntenek a digitális oktatás elrendeléséről, s mi alapján oldják fel? Hogyan fordulhat elő, hogy az népegészségügyi főosztály szerint járhatnak iskolába a gyerekek, a tankerület azonban nem engedi? Egyeztet-e a tankerület a kormányhivatallal, vagy mindkét fél hoz egy döntést? - A tantermen kívüli digitális munkarendet az Operatív Törzs rendeli el, melyről a határozatot a köznevelési államtitkárság küldi meg az intézményvezetőnek – válaszolta Stickel Péter, a Kaposvári Tankerület vezetője. Folyamatosan egyeztetnek a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK), s a hatósági döntés alapján kérik a digitális munkarend elrendelését, illetve feloldását.  - Előfordulhat, hogy egy tanuló vagy osztály házi karanténja már lejárt, de más okból, például az őket tanító pedagógusok karanténja miatt még nem folytatható normálisan az oktatás – felelte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya kérdésünkre, hogyan döntik el, meddig tart a digitális oktatás elrendelése. Ezért egyes esetekben visszavonásig szólnak a tanügyi döntések, ugyanakkor a visszavonásuk az érintett intézményekkel és a járványügyi szervekkel való egyeztetés alapján a szükséges időben megtörténik.

Ijesztő példák

Van egy e-mail címünk, ahol jelezni kell az eseteket a minisztériumnak, de minden mást nekünk kellett kitalálnunk – mondta el lapunknak egy több telephellyel és intézménytípussal dolgozó oktatási „anyaintézmény” vezetője. Mint kifejtette, amikor az első fertőzés megtörtént náluk, először a védőnőt keresték, de ő is épp karanténban volt. A kerületi járványügyi központtól végül kaptak egy kitöltendő adattáblát a kontaktok meghatározásához. Ebben rengeteg személyes adatok kérnek be mindenkiről, olyanokat is, amelyeknek semmi közük az azonosításhoz, illetve a betegséghez. Az adatok beküldése után kapják meg a járványügyi központtól a határozatot, amelynek alapján az iskola kérvényezheti a teszteket, az érintett szülők pedig a betegállományt. -A határozatra sokszor 4-5 napig is várni kell, konkrét gyakorlati tanácsot pedig sem a minisztérium, sem a járványügy nem ad – erősítette meg egy másik iskolaigazgató, akinek iskolájában „napok óta nincsenek órák: hiányoznak a tanárok, mert tünetük van, de tesztjük nincs”. - A tesztet csak az orvos rendelheti meg, iszonyú adminisztráció árán. Pedig lenne mit tesztelni: akiket mi küldünk tünetekkel, és sikerül is elintézni a tesztet, azok körében 70-90 százalék a pozitívok aránya - mondta. H.M.

Van, aki nem értesíti orvosát, mert nem látja értelmét

Sajátos helyzetbe került egy család, miután a gyerekük augusztusban az egyik gólyatáborban elkapta a koronavírust. Az iskola szeptember elején közlemény adott ki, hogy az érintett diákokat „elhatárolták”, a család pedig úgy tudja, le is adták a hatóságoknak a tábor résztvevőinek listáját. Ők maguk is jelezték az iskolának, hogy a gyerekük is érintett lehet, de azóta sem történt tesztelés a kontaktuskutatás keretében. Holott arra számítottak, mindenkit ellenőrizni fognak, hogy kiderüljön: kiknek kell otthon maradniuk, hiszen magát az iskolát a hatóságok nem akarták bezárni. Időközben a szülők is elkapták a kórt, így a család önkéntes karanténba vonult, közel egy hónapja ki sem mozdultak a lakásból. „Olyan rosszul voltam, hogy alig bírtam felállni, láz, fejfájás, erős szédülés gyötört” – mesélte a családapa, aki miután látta, hogy a gyerekhez nem jött ki a mentő tesztelni, úgy döntött, a maguk állapotáról már nem is értesíti a háziorvost. „Minek? Hogy napokat várjunk a mentőre? Vagy hatósági karanténba kerüljünk és éjjelenként jöjjenek ellenőrizni a rendőrök. Vagy esetleg több százezer forintért készítsünk magántesztet, hogy kiszabadulhassunk?” – magyarázta döntése okát. A gyerek viszont igen hamar tünetmentes lett, ám papírja nem volt sem arról, hogy elkapta a vírust, és értelemszerűen arról sem, hogy már nem fertőző. Akár vissza is engedhették volna az iskolába, de annak érdekében, hogy mást ne fertőzzön meg, inkább a szülők igazolták neki a több hetes hiányzást. - M. László Ferenc   

Sajátos magyar protokoll

Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert esetek azt mutatják, hogy ez nincs így minden esetben. Elsősorban az igazolt fertőzöttek közvetlen kapcsolatainak teszteléseben vannak súlyos hiányosságok. Ezekben a napokban, amikor a pozitív esetek száma napi 1000 körül van, a védekezésben résztvevő szervezetek maximális terhelés alatt dolgoznak. A súlyos állapotban lévő betegek ellátása prioritást élvez, ettől függetlenül a pozitív tesztet produkáló állampolgárok és családtagjaik saját bőrükön tapasztalhatják meg, milyen kaotikus állapotok uralkodnak a különböző hatóságoknál, egészségügyi intézményeknél. Előfordult olyan is, amikor egy négytagú család egy nagyobb összejövetel után magánúton teszteltette magát. S bár csak az anya mintája lett pozitív, pár nappal később a többieken is jelentkeztek a tipikus tünetek (fejfájás, torokkaparás, szaglásvesztés). Ennek ellenére újbóli tesztelést nem írtak elő nekik. Sőt az illetékes járványügy napokon át nem fogadta a telefonhívásukat, és a gyerekek háziorvosa sem vette föl a telefont. A karanténhatározatokat és az otthon kinyomtatandó piros kapucédulát előbb e-mailen, majd - már a karantén letelte után - levélben is megkapták. Mivel a hatóságok a határozatok kiküldését leszámítva nem foglalkoztak velük a továbbiakban, a család végül 14 nap után gyógyultnak nyilvánította magát (négy nappal később e-mailben is megkapták, hogy véget ért számukra a karantén). Azok az ismerőseik, akikkel a karantén előtt, a potenciálisan fertőzésveszélyes időszakban találkoztak, szintén magánúton teszteltek. Kontaktkutatásra, kikérdezésre náluk sem került sor. Egy budapesti pár (mindketten 60, illetve 70 év fölöttiek) férfi tagját egy lakodalom után tesztelték, és hamarosan kézhez is kapta a pozitív teszteredményt. Karanténhatározatot viszont csak az élettársa kapott, akit viszont nem teszteltek, és tünetei sem voltak. A hölgyet a rendőrség négyszer is ellenőrizte az otthonukban, a tényleges fertőzöttre viszont sem ők, sem a járványügyesek nem voltak kíváncsiak. Ugyancsak a fővárosban, egy szintén 70 éven felüli házaspárnak egy több napos rendezvény után kért háziorvosuk tesztelést, már a tünetek megjelenése után. Másnap kijöttek hozzájuk a mentők – a férjet keresték, de kiderült, hogy a néven kívül minden adat, amivel rendelkeznek, a feleségé. Így csak a feleséget tesztelték le. Mentősöktől kapott, nem hivatalos tájékoztatás szerint az esetük korántsem egyedi: előfordul, hogy kimennek egy lakótelepi társasházhoz, ahol 8-10 ember várja a tesztelést, de ők csak egyvalakinek az adataival rendelkeznek, így a többiek várhatnak tovább. Az adminisztrációs problémák mellett informatikai nehézségekkel is szembesülniük kell a betegeknek és a védekezésben résztvevőknek. Egy 70 év fölötti, vagyis fokozottan veszélyeztetett budapesti házaspár is egy lakodalomban fertőződött meg. Kezdetben még nem voltak tüneteik, ettől függetlenül két napos csúszással sikerült fizetős tesztet csináltatniuk, amely negatív lett. Újabb két nap elteltével azonban a férjnél megjelentek a tünetek. A háziorvos kérésére kirendeltek egy tesztkocsit, a mentők két nappal később ugyan, de elvégezték a teszteket, ami mindkettőjüknél pozitív lett. A háziorvos két hét alatt sem tudott újabb tesztet intézni nekik, pedig kitartóan próbálkozott. Szerinte a frissen átalakított szoftveres rendszer, amelyben a tesztek rendelését és adminisztrációját végzik, használhatatlan. Egy ismerős informatikus segítségével sem tudott tesztet rendelni. A hatóságok részéről ebben az esetben sem kereste senki az idős házaspárt. - Hargitai Miklós

Iványi Gábor: Nem lehet megúszni

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.26. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni – mondja Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Nagyon lefogyott, időnként fátyolossá válik a hangja. Bocsásson meg a kérdésért: beteg?
Jövőre leszek hetven, kezdek a koromnak megfelelő állapotban lenni. Ebbe beletartozik, hogy egy-egy alkatrész elromlik – cserélhetetlenné is válik akár –, de nincs semmiféle végzetes egészségügyi problémám. Bevallanám, ha lenne. A nemrég közülünk eltávozott Bálint György azt mondta, hogy addig akar élni, amíg tud dolgozni. Én nem fogalmazok meg ilyen elvárásokat a Teremtő felé: amíg ő akarja, addig kész vagyok élni. Jó és szép ez a lehetőség. Nem a világ jó és szép, hanem az, hogy én ebbe belefolyhatok a magam módján. Tény és való, észre kell vennem, hogy kevésbé bírom az iramot, mint a múlt század hetvenes éveiben, amikor azzal a másik egypárti rendszerrel volt konfliktusom.

A kormány nemrég drasztikusan csökkentette a szegény gyerekeket oktató iskoláik állami támogatását. A józsefvárosi Dankó utcában, ahol beszélgetünk, ki akarták kapcsolni a hajléktalanokat is ellátó intézményeik gázszolgáltatását. Odakint önkéntesekből álló civilek őrködnek. Ostromállapot van?
Miután a miniszterelnök állandóan háborút folytat, nemcsak retorikájában, hanem cselekedeteiben is, és védekezésre kényszeríti az egyszerűen csak élni, munkáját végezni akaró polgárságot – benne egyházunkat és civil szervezeteinket –, helyénvaló a megállapítás: olyan, mintha ostrom lenne. Igen, ostromlott várban érezzük magunkat.

Az ön által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértően megfosztották egyházi rangjától. Több helyen is elmondta, hogy jelentős forrásoktól estek el, ezért halmoztak fel közüzemi tartozásokat: ennek azonban az állam a sokszorosával, milliárdokkal tartozik önöknek.
Már a nyáron elkezdődött, hogy több helyen le akarták szerelni a gázórákat. Az ezzel foglalkozó állami cégnek megírtuk, hogy ne tegye, mert sokak egészségét veszélyezteti, türelmet kérünk, folyamatban van az egyházi státuszunk rendezése.

Miért? Folyamatban van?
Strasbourghoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, és a jövőben is oda fogunk fordulni, ha itthon nem tudjuk dűlőre vinni a dolgot. Az eljárásnak elég hosszú kifutási ideje van: várhatóan két év, mire megint pert nyerünk a magyar állammal szemben. Addig valahogy ki kell húznunk. Semmi mást nem akarunk a saját hazánkban, csak segíteni a támaszra szoruló embereknek és ragaszkodni az alapvető jogainkhoz.

Kaptak olyan helyről baráti gesztusokat, ahonnan nem számítottak rá?
Még ott is, ahol a kormánynak hűségesküt fogadott hivatalnokok dolgoznak, átlátják a problémát és velünk éreznek. Figyelmet érdemel, hogy a Nemzeti Közművek a minap egyoldalú nyilatkozattal úgy döntött, jövő év áprilisáig, a fűtési szezon végéig mégsem kapcsolja ki a gázszolgáltatást. Tudják, hogy nem emberi hanyagságból maradtunk adósak a számlák befizetésével. Megértették, hogy nem elherdáltuk a pénzt. Nem vettünk még csak egy kis villanyvonatocskát se magunknak. Erről jut eszembe: nem tudtam teljesíteni azt az ígéretemet, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzsén idén nyáron felújítjuk a játszóteret. Nem volt rá egy-kétmillió forintunk.

Miért ennyire fontos a hatalomnak Iványi Gábor ellehetetlenítése?
Pontosan azért, mert eltávolodtak azoktól az értékektől, amelyeket képviselve közösen rendszert váltottunk. Annak idején tökéletesen egyetértettünk Orbán Viktorral, egyik kampányrendezvényemre is eljött, amikor 1990-ben az SZDSZ jelöltjeként indultam. Fel se merült bennem, hogy egyszer majd a fasiszta Horthy-Magyarországot akarja feltámasztani.

Fasiszta?
Nyugodtan írja le. A fasizmus is központosító, egypárti diktatúrát hozott létre. Különbözött a náci Németországtól, vagy a más színezetű, mégis hasonló sztálini Szovjetuniótól abban, hogy nem gyilkolták üzemszerűen az embereket. A fasizmus enyhébb, de a nemzetet és a nacionalizmust, a kereszténységet túlhangsúlyozó rendszer volt. Könnyű út vezetett onnan is a nemzetiszocializmushoz vagy a nyilas rémuralomhoz. Ma azt mondani, hogy „azért ebben is voltak értékek”, nem pusztán történelmi rövidlátásra vall, hanem egyszerűen gazság. Jó, fel lehet vetni, hogy a kereszténység nevében is rengeteg szörnyűséget vittek véghez, és ilyen alapon a kereszténységtől is el kellene szakadni… Ez se tabutéma, meg kellene vitatni. Amikor sorra jártuk a vasútállomásokat, és táblákat helyeztünk el azoknak a honfitársainknak az emlékére, akiket százezrével hurcoltak a halálba, Adorno után szabadon mindig azzal kezdtük: Auschwitz után egyáltalán megszólalhatunk-e, hirdethetünk-e igét, énekelhetünk-e zsoltárokat, imádkozhatunk-e?

Megrendült a hite?
A hit és a vallás két különböző dolog. A vallási jogosítványok összesározódtak és eláztak. Vérben áztak el. Keresztényként állandóan szégyenkezem és a mártírok bocsánatáért esedezem. És azon gondolkozom, hogy talán nincs is igazán bocsánat rá. Az egyházak nem pusztán az együttműködésükkel, hanem a helyeslő együttműködésükkel járultak hozzá a tragédiához. Kevesen voltak, akik ellenálltak és akár az életüket is feláldozták.

Messzire kanyarodtunk a témánktól. Idézek inkább abból az interjúból, amit Balog Zoltán református lelkész, volt fideszes miniszter a Heti Válasznak adott 2012-ben: „ízléstelennek tartom, ha valaki végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik?” Könnyen lehet, hogy emiatt vált „nemkívánatos személlyé”.
Akkor nyílt levélben reagáltam, leírtam, hogy a keresztelés a protestáns felfogás szerint alapvetően közösségi és hitvalló esemény. Nem „turnéztam” ezzel, hanem újságírók kérdéseire válaszoltam. Balognak akkor lenne igaza, ha valakinek a küszködő életéről nyilatkoztam volna a sajtónak. De én a vallási, emberi jogi és erkölcsi kérdésekben markáns irányváltást végrehajtó miniszterelnökről beszéltem. Teljesen szemben áll a Bibliával, amit művel. Az Újszövetséggel sem csereszabatos, ahogyan a szegényekről vélekedik. Nem hallja, hogy Jézus azt mondja: ne akarjunk meggazdagodni! Számára a mezítlábas Jézus nem példakép. Nekem viszont a krisztusi mintát kell követnem. Nem államilag kinevezett püspöke vagyok a birodalmi egyháznak, hanem a Jó Isten hívott el erre a szolgálatra.

Csak éppen van több ezer gyerek, hajléktalan, idős, akiért felelősséggel tartozik. Ebben az interjúban is kemény kijelentéseket tett. Nem gondolt rá, hogy jobban tudná képviselni a rászorulókat, ha diplomatikusabban fogalmazna?
Elég öreg és tapasztalt vagyok ahhoz, hogy biztosra vegyem: nem. Ugyanis nem tudnék annyira diplomatikus lenni, hogy azzal megelégedjen a hatalom. Vannak, akik elhitetik magukkal, hogy ők csak a szakma szabályait szeretnék érvényesíteni. Nem veszik észre a csapdát. A hatalmat ugyanis nem az érdekli, hogy szakmailag mi jó és mi nem. Hanem egyedül az, hogy mi szolgálja az érdekeit és mi nem. Ha a szakmailag jó dolog nem szolgálja a hatalom érdekeit, akkor nem szabad csinálni, ha szolgálja, akkor szabad. Olykor pedig szakmailag nem védhető dolgokat is kell csinálni. Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni. Nem lehet megúszni. Eljön a pillanat, amikor a hatalom parancsba adja, hogy tessék kitenni ennek a „nevető zsidónak” a plakátját a házfalra. Ordítóan gusztustalan módon az egész országot telerottyantották vele, és álszent módon azt állították, hogy a zsigeri indulatokra ható propagandájuknak nincs köze Soros György származásához. Volt már ehhez hasonló: a harmincas évek Németországában. Aztán a berlini olimpia előtt ugyanúgy leszedték a plakátokat, ahogyan a budapesti vizes világbajnokság előtt is.

Hát, most se nagyon fogta vissza magát.
Többször felkínáltam már az egyházamnak: ha terhet jelentek, akkor elmegyek, és nem viszek magammal senkit. Egyébként abban tényleg van némi igazság, hogy nem vagyok született diplomata, de annyira azért rossz se vagyok, hogy ne lennék képes jó kompromisszumokat kötni.

Mi lehet a végkimenetele a kormánnyal folytatott küzdelemnek?
Nem tudom, egy szekuláris lapban le lehet-e írni, de addig leszünk talpon, amíg az Örökkévaló azt akarja, hogy talpon legyünk. Nyilván eljuthatunk egy olyan pontra is, amikor ki kell állnunk mintegy ezer munkavállaló elé, és azt mondani, hogy itt a vége. Nem erre készülök. A miniszterelnök úgy képzeli, olyanok vagyunk, mint a krumpli a fedő alatt. Többféle krumpli van, az egyik gyorsabban fő, a másik kevésbé gyorsan, de csak idő kérdése, és mindegyik megpuhul. Hátha mi is beadjuk a derekunkat. Azt hiszi, az elmúlt tíz évben eleget puhítottak rajtunk. Attól tartok, a miniszterelnököt már nem lehet megváltoztatni, de a környezetében talán akadnak olyanok, akik hajlanak a jobb belátásra. Másként szerintem nem lehet kijönni ebből a helyzetből, csakis úgy, ha minden elvett jogunkat visszakapjuk.

NÉVJEGY

Iványi Gábor 1951-ben született Szolnokon. A hetvenes években alapító tagja volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek és a Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA). A rendszerváltáskor részt vett az SZDSZ létrehozásában, amelynek pártonkívüliként parlamenti képviselője volt. Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora.

Kockázatos vírusvezénylés: A normál ellátásra is veszélyes a járvány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.26. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Azokat a kórházakat is zavarba hozza a covid-betegek ellátása, amelyek nem kezelnek koronavírus-fertőzötteket: nagyszámú szakembert vont el tőlük a tisztifőorvos.
Csak a fővárosból mintegy 200 szakembert vezényeltek át abba a három intézménybe, ahol a legtöbb covidost látják el, emiatt a kórházak az ellátások felfüggesztésére, átszervezésére kényszerülnek – értesült a Népszava. Úgy tudjuk: szinte valamennyi budapesti ellátó kapott kirendelő határozatot az elmúlt napokban. Sőt olyan is van, amelynek már módosítást is küldtek, mert kiderült, a korábbi határozat veszélyezteti az ottani ellátást. Az azonnali hatályú utasítással intenzív terápiás orvosokat, szakápolókat, belgyógyászokat irányítottak át munkára a Szent János és a Dél-Pesti Centrum kórházba, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe. A mozgósítottak száma soknak tűnhet összevetve azzal, hogy a hivatalos adatok szerint „mindössze” 577 covidost ápolnak jelenleg kórházban, közülük 30-an vannak lélegeztető gépen. Volt olyan átirányított szakember, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy amikor munkára jelentkezett az új helyén, azt mondták neki, jöjjön vissza később, talán hétfőtől be tudják osztani, addig nincs rá szükség.
Hozzátette: úgy érzi egyre nagyobb a káosz az ellátás szervezésben, eközben a terepen dolgozók rettenetesen magukra vannak hagyva.
A kirendelések nem kímélik azokat az intézményeket sem, amelyek covidos betegek ellátására vannak kijelölve. Így például az Uzsoki intenzív osztályáról 12 embert, egy komplett műszakot kell kötelezően átküldeniük valamelyik covid-kórházba, miközben ez az intézmény az egyik soron következő azok közül, amelyeket bármikor megnyithat a miniszter koronavírus fertőzöttek kezelésére. Hasonló helyzetben van a Bajcsy Zsilinszky kórház is. Onnan két napja még három orvost, két rezidenst és tíz szakápolót küldtek volna a hatósági határozattal máshová dolgozni, ám az orvosok kirendelését 24 órán belül visszavonták. Nélkülük ugyanis ellehetetlenült volna ott az ellátás. Így csak tíz szakápolót kell valahogyan pótolniuk. Lapunk úgy tudja: a fővárosi Jahn Ferenc kórházból több mint két tucat szakembert, a közellátást is végző Budai Egészségközpontból tizenhármat vontak ki a napi működésből. Információnk szerint az utóbbiban mérlegelik, hogy a továbbiakban is el tudják-e látni az akut és sürgősségi eseteket, úgy mint korábban. A Péterfy Sándor utcai kórházból szintén körülbelül húsz embert vittek el, itt osztályok nem állnak le. E héttől a Honvéd és Merényi traumatológiája mellett ez az intézmény látja el a Szent János kórház helyett is a baleseti ügyeletet. Ott ahol nem zárnak be osztályt a szakemberek hiánya miatt, alig tudják beosztani az ott maradtakat - ad gyors helyzetképet Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Szerinte egészen biztos, hogy az átvezénylések miatt szűkíteniük kell az érintett intézményekben a szolgáltatásokat. Azaz át kell ütemezniük a halasztható beavatkozásokat, pedig még a tavaszi hullámban elmaradtak pótlásával sem végeztek. Nem lehet még egyszer hónapokra elhalasztani műtéteket, nagyon jelentős a terhelés. Már szinte egyetlen helyen sincs szabadon átcsoportosítható ember. Permanensen a dolgozók öt százaléka karanténban van, vagy beteg. - Az átcsoportosításoktól nem lesz több ember, nagyon végesek az erőforrások – erősítette meg lapunknak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Ő a napokban közzétett nyílt levelében is felhívta figyelmet arra, hogy a covidos betegek ellátásában az igazán szűk keresztmetszet az intenzíves szakápolók száma. Beszélt arról is, hogy míg a halasztható kivizsgálásokat, beavatkozásokat tavasszal azonnal leállították, most egyáltalán nem reagálnak a helyzetre, erről nem beszélnek a döntéshozók. - Jelenleg teljes a terhelés, mindenkit igyekszünk ellátni. Egyre nagyobb a nyomás a rendszeren, azt érzik a dolgozók, hogy magukra vannak hagyva. Senki sem törődik azzal, hogy miként lehet összeegyeztetni a napi gyógyítást a covid ellátással. Helyben dől el, hogy az ottani erőviszonyok szerint milyen kompromisszumokkal tervezik meg a szolgáltatást. Ezzel természetesen a felelősség a kormányzatról a helyi vezetőkre hárul, és mindez sok konfliktussal is jár a napi munkában.  

Több mint egy tucat kórházból érkeznek orvosok

Országszerte 18 kórházból vezénylik át az orvosokat és a szakápolókat a fővárosi Covid-centrumokba – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV Híradó megkeresésére. A szaktárca állítása szerint a megfelelő képzettségű egészségügyi személyzet átirányítása rendszerszintű kijelölési rendben zajlik, amelynek az a lényege, hogy „ezek a kórházak továbbra is el tudják látni alapfeladataikat”.

Kevés a teszt

Még mindig kevés az elvégzett tesztek száma - erősítette meg a  Nemzeti Népegészségügyi Központ két munkatársa a  Magyar Zoonózis Társaság, az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeptember 16-i tudományos ülésén. A konferenciáról a 444.hu és a Medicalonline is beszámolt. A fórumon Bognár Zsófia, az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának infektológusa  elmondta, hogy szeptember első hetében Magyarország a százezer lakosra jutó tesztek számát tekintve nem állt jó helyen, csak Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában végeztek kevesebb vizsgálatot, de megjegyezte azt is, hogy a vizsgálatok száma az utóbbi időben Magyarországon elindult fölfelé. Kis Zoltán,  az NNK Covid-teamjének vezetője pedig arról beszélt, tavasszal sem volt és most sincs elég reagens, ami a tesztelésekhez kell. Főleg a nukleinsav kivonó kitekből nem tudnak annyit gyártani, amennyire szükség van, elfogyott a műanyagáru a PCR automatákhoz. Tavasszal nem volt elég mintavevő sem. Fontos az elemzéseket végzők szakértelme is, mert az izoláló berendezések szennyeződhetnek, ez pedig befolyásolja az eredményeket. Ezt a gyakorlott személyzet észreveszi, az viszont nem, akinek nincs nagy tapasztalata.