Előfizetés

Pozitívra javította Magyarország adósságbesorolását a Moody's

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 08:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Jövőre 4 százalékos magyar GDP-növekedést vár a hitelminősítő, szerintük az ország gazdasága vírusállóbbnak bizonyult, mint az unió más államaiban.
A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Magyarország "Baa3" szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service. A cég egyben megerősítette a szuverén besorolást -írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a magyar osztályzati kilátás péntek éjjel Londonban bejelentett javítását, hogy jóllehet a koronavírus-járvány várhatóan jelentős negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a gazdasági és a pénzügyi erőre gyakorolt hatás azonban valószínűleg nem lesz annyira markáns, mint az Európai Unió más térségeiben. A Moody's pénteki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén reálértéken 5,5 százalékkal csökken, jövőre 4 százalék körüli ütemben növekszik. A cég azzal számol, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt növekedési üteme 2022-től visszatér a növekedési potenciál szintjére, és a GDP-érték a 2022-2024 közötti időszakban 3,5 százalék körül növekszik éves átlagban.
A Moody's közölte: a kilátás pozitívra javításának fő tényezője az, hogy a magyar gazdaság a "Baa3", illetve az eggyel jobb, "Baa2" besorolású gazdaságokhoz képest is erős teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, és ez várható a továbbiakban is. Mindehhez a hazai és a külső adósságpozíció javulása társul. Jóllehet az erőteljes gazdasági növekedést és az államadósság csökkenési folyamatát a koronavírus-válság óhatatlanul kisiklatta, ez azonban korlátozottabb hatást gyakorolt Magyarország adósprofiljára, mint más országokéra - áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody's várakozása az, hogy 2021-től újrakezdődik az a javulási folyamat, amely a magyar költségvetési és államadósság-mérőszámokban a cég által 2018 novemberében végrehajtott legutóbbi adósosztályzati felülvizsgálat óta megfigyelhető volt.  

Az állástalanok negyede egy éve hiába keres munkát

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szokatlan gyorsasággal közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a jó hírt: harmadik hónapja csökken az álláskeresők száma.
Adataik szerint szeptemberben több mint 323 ezer ember regisztráltatta magát álláskeresőként, ami az egy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel több munkanélkülit jelent ugyan, augusztushoz képest viszont 21 300 fővel kevesebbet. Olybá tűnik, mintha a friss adatokat a jegybank borúlátó prognózisára válaszul tették volna közzé sebtiben. Mint megírtuk: a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején a foglalkoztatás csökkeni fog, így az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint az év elején. A harmadik negyedévben létszámuk mintegy 3,4 millió volt, a jegybank szerint ez 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet, a munkanélküliségi ráta pedig felkúszhat 6,3 százalékra is. Mintegy erre válaszul péntek reggel az innovációs tárca egy közleményt adott ki, amelyben Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt fejtegeti: már több embernek van munkája, mint év elején, hiszen a KSH szerint augusztusban ismét 4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig a júniusi mélypont után szeptemberre 53 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az NFSZ oldalán is megjelent reggel a szeptemberi álláskeresők statisztikája, holott korábban az adott hónapra vonatkozó adatot sosem adták ki még az adott hónapban. A hó végén mindig az előző havi összesítés jelent meg (pedig naprakész adatokra a lezárások időszakában igencsak szükség lett volna). Most viszont egyszere kéthavi – augusztusi és szeptemberi – adatot tettek közzé egyszerre. A sietség ott is tetten érhető, hogy az álláskeresők számának előző évhez mért változását bemutató oszlop teljes egészében hibásan jelent meg - az álláskeresők jelenlegi számát mutatta, - pár óra múlva ezt javították.  A friss adatokból ugyanakkor nem csak pozitívumokat lehet kiolvasni: az is látszik belőlük, hogy miközben egy év alatt harmadával lett több az álláskereső, az ellátás nélküliek száma 51 százalékkal bővült. A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – így szeptemberben sem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Akik kapnak valamit, azoknak is csak a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak - a havi 22 800 forintos - szociális juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás. Az ellátás hosszát még 2010-ben rövidítette le a Fidesz-kormány, és ezt most, a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek. Bodó Sándor közleményében azt hangoztatta: a kormány a továbbiakban is a munkahelyek tartós megőrzésén és a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseken dolgozik, de ennek részleteiről továbbra sem árult el semmit. A munkanélküliség felfutását visszafogó, az államtitkár által is hivatkozott bértámogatások ugyanakkor a nyár végével lejártak, szeptemberben már nem lehetett ilyet igényelni. Új programokról pedig egyelőre nem tudni semmit, pedig egyre többen figyelmeztetnek: azok hiányában újra megugorhat majd a járvány második hullámában a munkanélküliség.   

Az egészségipar az új irány - nagy változásokat ígér Varga Mihály

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.26. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Csökkenteni kell függőségünket bizonyos ágazatoktól – jelölte ki az új csapásirányt a pénzügyminiszter, aki adóátalakításokat is belengetett.
Óvatosan és másokhoz képest kissé borúlátóbban nyilatkozott a magyar gazdaság kilátásairól Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság (online) vándorgyűlésén pénteken. Ha jövő tavaszra elkészül a koronavírus elleni vakcina, a korábban várt ütemnél lassabban ugyan, de normalizálódhat a világ és a magyar gazdaság állapota. Ellenkező esetben sokkal hosszabb stagnálásra kell berendezkednünk. Az optimista verziónál is 2-3 évbe telik, mire a magyar gazdaság teljesítménye eléri tavalyi szintjét – fejtegette Varga Mihály. Vagyis a visszarendeződést a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankkal ellentétben 2023-ra, azaz a választások utánra teszi. (A Vargához képest mindig optimistább jegybank szerint 2022 elejére érhetjük ezt a szintet). A Pénzügyminisztérium aktuális prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén 5-6 százalékkal csökkenhet, de ha jövőre meglesz a vakcina, akkor 2021-ben akár 4-5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Az államháztartás idei hiánya a GDP 7-9 százaléka – vagyis 3300-4300 milliárd forint - lesz, emiatt az államadósság mértéke a GDP 66,3 százalékról 76-78 százalékra ugrik. Ez azt jelenti, hogy 5-6 évet lépünk vissza az államadósság csökkentésben, de ez szükséges – szögezte le a miniszter.  Szavaiból az is kiderült: ha valóra válik a kedvezőbb forgatókönyv, vagyis meglesz a vakcina, akkor a kormány – vagy legalábbis ő, mint pénzügyminiszter – a jelenleg követett gazdaságpolitikai részbeni átalakítását kísérli meg. Varga Mihály szerint ugyanis a magyar gazdaság azért produkálta a második negyedévben az egyik legnagyobb visszaesést Európában, mert a legerősebben az autóipar, a turizmus és a szolgáltatások fékeztek be. Márpedig a válság előtt éppen ezen ágazatokra fókuszált a magyar növekedés. Ez egy fontos tanulság a jövőre nézve, csökkenteni kell függőségünket bizonyos ágazatoktól – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a sokak által sokat bírált, erősen autóipari fókuszú fejlesztéseket a jövőben át kellene gondolnia a kormánynak. Varga Mihály az egyik kitörési pontnak az egészségipart jelölte meg: ebben viszonylag jók az alapok, de eddig egy elhanyagolt terület volt. A kormány ezért az ágazat fejlesztésre külön programot dolgoz ki. A miniszter szerint felértékelődnek ezek az új iparágak, és a jövőben ezek jelentik majd a növekedés forrását. A válság egyben lehetőség is a tovább lepésre: a multicégek a járvány tanulságait értékelve átalakíthatják a hosszú ellátási láncaikat, ebből pedig Magyarország profitálhat. Ehhez meg kell őrizni magyar gazdaság költségelőnyét, vagyis az euróban kifejezett alacsony (bér)költségeket – fogalmazott a miniszter. Szerinte továbbra is befektetési célország vagyunk, a Magyarországon beruházásokra készülő cégek nem bátortalanodtak el. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, további lépésekre lesz szükség a cégek adóztatásban. Az önkormányzatok legfőbb bevételét jelentő „iparűzési adó sem maradhat így sokáig” – jelölte ki az irányvonalat Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint még egy fontos területen lesz szükség változásra: ez a fővárosi turizmus. Korábban már Orbán Viktor is hangot adott ezen véleményének – igaz, a miniszterelnök ezt is a főpolgármester bírálatára használta inkább. Varga Mihály most megismételte a miniszterelnöki tételt, miszerint a fővárosi turizmusra új stratégiát kell alkotni. 

Parragh: az állam szabályozzon

Felértékelődik az egészségügy, a biztonság, a környezeti szempontok és a fenntartható gazdálkodás – mondta a konferencián Parragh László, mintegy folytatva a szükséges változtatások sorát. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az állam szerepe is átértékelődik: szabályozó szerepe kell, hogy legyen a szabad versennyel szemben. A GDP-növekedés helyett a fenntarthatóság lesz a középpontban, és sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a versenyképesség olyan tényezőire, mint az oktatás és az egészségügy - fogalmazott.