Előfizetés

Vége a nagy béremeléseknek

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.28. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Infláció feletti mértékben növelni kell a minimálbér összegét jövőre a szakszervezetek szerint. A munkaadók szerint még korai erről beszélni.
Decemberben lejár a legkisebb kötelező fizetések összegét meghatározó két éves bérmegállapodás, a jövő évi minimálbér összegéről, egy esetleges emelésről azonban még nem kezdődtek meg az egyeztetések. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyelőre sem a szakszervezeteknek, sem a munkaadóknak nincs konkrét álláspontjuk arról, mekkora is legyen januártól a legkisebb kötelezően megfizetendő összeg – derült ki a lapunk érdeklődésére adott válaszokból. Az viszont elég egyértelműnek tűnik, hogy az idén nem a dolgozók állnak nyerésre. A béremelések mértéke erősen függ ugyanis a gazdaság teljesítményétől. Márpedig azzal kapcsolatban, hogy az idén még növekedés lehet, már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi illúziói is elszálltak:  6,8-5,1 százalékos visszaesést várnak.  A fizetésekből ugyanakkor meg is kell élni, márpedig az árak már jócskán elszálltak, már az MNB is 3,5-3,6 százalékos éves pénzromlásra számít. A munkavállalók tárgyalási pozícióját viszont a járvány miatt munka nélkül maradt többszázezer álláskereső sem javítja. A Pénzügykutató Zrt. elemzői részben emiatt is keményebb munkáltatói hozzáállásra számítanak, és úgy vélik: az idei 9-10 százalék után jövőre csak 3,5-5,5 százalékos keresetnövekedés jön. Az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében ennél optimistább számokat közölt: 6,6-7,1 százalékos bruttó átlagbérnövekedéssel számolnak jövőre. Igaz, júniusi előrejelzésükben ennél még magasabb, 7,9-8,6 százalékos emelkedést vetítettek előre. A fizetések alakulását ugyanakkor nagyban meghatározza a minimálbér összege, hiszen ha a legkisebb fizetések nőnek, akkor a munkaadóknak a képzettebb munkaerő bérét még nagyobb mértékben kell emelniük. Márpedig tavaly és idén is – a két éves bérmegállapodásnak köszönhetően – 8-8 százalékkal emelkedett a legkisebb bér. Hogy mi lesz jövőre, azzal kapcsolatban viszont a kormány még nem fejtette ki álláspontját. Valószínűleg nem is fogja, hiszen a korábbi, kevésbé kiszámíthatatlan időszakokban is inkább azt kommunikálta: a megállapodás a munkaadói és a munkavállalói szervezetek dolga. Érdeklődésünkre most Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is óvatosan fogalmazott. Mint mondta: mindenképpen infláció feletti minimálbéremelésre van szükség. Konkrét százalékokat azonban nem kívánt megnevezni, hiszen egyelőre bizonytalan, hogyan alakulnak majd az éves makrogazdasági adatok a koronavírus árnyékában. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a külső környezetet is mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát a közös minimálbér mellett. A jelenlegi elképzelések szerint a legkisebb bér nem lehetne kisebb, mint az adott ország átlagfizetésének 60 százaléka, azaz Magyarország esetében el kellene érnie a mintegy bruttó 210 ezer forintot. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér bruttó 161 ezer forint. A csaknem 50 ezer forintos emelést ugyanakkor a cégek nem tudnák egyik napról a másikra kigazdálkodni, ezért Kordás László szerint egy részletes bérfelzárkózási programot kellene kidolgozni. Már csak azért is, mert a magyar minimálbér értékét a jelentős forintgyengülés is rontja. Olyannyira, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint a román minimálbér az idei második félévben leelőzte a magyar legkisebb bért – euróban számolva. Az mfor.hu által idézet, nyár végén frissített adatbázis szerint ugyanis a hazai minimálbér 451,51 a román viszont 460,77 eurónak felel meg, miközben év elején még a magyar legkisebb fizetés volt 21 euróval magasabb. Miután év közben egyik országban sem változtattak a minimálbér - hazai fizetőeszközben kifejezett – összegén, a magyarázat egyértelműen a forint mélyrepülésében keresendő. A magyar minimálbér ezzel uniós viszonylatban a harmadik legkisebb összegnek számít, csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebbet, mint a magyarok: 430 illetve 311,89 eurót. (A hazai fizetőeszköz a múlt héten újabb mélyrepülésbe kezdett, és már 365 forintot is kértek egy euróért, ezen az árfolyamon számolva pedig mindössze 441 eurót ér a magyar minimálbér.) Összehasonlításul: az élen járó Luxemburgban 2141, Írországban 1706, Hollandiában pedig 1680 euró az a legkisebb összeg, amit a dolgozóknak meg kell kapniuk. Kordás László szerint elengedhetetlen, hogy jövőre tovább emelkedjen a minimálbér összege, különben folytatódni fog a magyar fizetések leszakadása, és a magyar munkaerő elvándorlása. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont nem állunk olyan rosszul. Olyan a minimálbérünk, amilyen a gazdaságunk – fogalmazott. Az, hogy euróban mennyit ér a magyar minimálbér, irreleváns, hiszen a magyar dolgozók forintban kapják a fizetésüket. A jelenlegi helyzetben a munkaerő elvándorlásának veszélye sem igazán fenyeget – jegyezte meg. Ezzel együtt biztos, hogy kötünk majd valamiyen megállapodást a szakszervezetekkel a bérekről – hangsúlyozta. Hogy azonban ezt a munkáltatók milyen feltételek mentén képzelnék el, arról egyelőre nincs semmilyen álláspont. A mostani hektikus időszakban erről még korai lenne bármit is mondani – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a fizetésekről legkorábban november végén, december elején lehet elkezdeni tárgyalni.  

Nézőpont a feketefoglalkoztatásról

A magyarok 52 százalékának nincs olyan ismerőse, aki részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Bár ez egyben azt is jelenti, hogy a 48 százalékuknak viszont van ilyen ismerőse, e válaszokkal Magyarország mégis a közép-európai régió első harmadába tartozik. Ennél ugyanis csak Csehországban (74 százalék), Ausztriában (66 százalék) és Szlovéniában (61 százalék) mondták többen azt, hogy nincs feketén dolgoztatott ismerősük. 

Pozitívra javította Magyarország adósságbesorolását a Moody's

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 08:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Jövőre 4 százalékos magyar GDP-növekedést vár a hitelminősítő, szerintük az ország gazdasága vírusállóbbnak bizonyult, mint az unió más államaiban.
A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Magyarország "Baa3" szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service. A cég egyben megerősítette a szuverén besorolást -írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a magyar osztályzati kilátás péntek éjjel Londonban bejelentett javítását, hogy jóllehet a koronavírus-járvány várhatóan jelentős negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a gazdasági és a pénzügyi erőre gyakorolt hatás azonban valószínűleg nem lesz annyira markáns, mint az Európai Unió más térségeiben. A Moody's pénteki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén reálértéken 5,5 százalékkal csökken, jövőre 4 százalék körüli ütemben növekszik. A cég azzal számol, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt növekedési üteme 2022-től visszatér a növekedési potenciál szintjére, és a GDP-érték a 2022-2024 közötti időszakban 3,5 százalék körül növekszik éves átlagban.
A Moody's közölte: a kilátás pozitívra javításának fő tényezője az, hogy a magyar gazdaság a "Baa3", illetve az eggyel jobb, "Baa2" besorolású gazdaságokhoz képest is erős teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, és ez várható a továbbiakban is. Mindehhez a hazai és a külső adósságpozíció javulása társul. Jóllehet az erőteljes gazdasági növekedést és az államadósság csökkenési folyamatát a koronavírus-válság óhatatlanul kisiklatta, ez azonban korlátozottabb hatást gyakorolt Magyarország adósprofiljára, mint más országokéra - áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody's várakozása az, hogy 2021-től újrakezdődik az a javulási folyamat, amely a magyar költségvetési és államadósság-mérőszámokban a cég által 2018 novemberében végrehajtott legutóbbi adósosztályzati felülvizsgálat óta megfigyelhető volt.  

Az állástalanok negyede egy éve hiába keres munkát

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.26. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szokatlan gyorsasággal közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a jó hírt: harmadik hónapja csökken az álláskeresők száma.
Adataik szerint szeptemberben több mint 323 ezer ember regisztráltatta magát álláskeresőként, ami az egy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel több munkanélkülit jelent ugyan, augusztushoz képest viszont 21 300 fővel kevesebbet. Olybá tűnik, mintha a friss adatokat a jegybank borúlátó prognózisára válaszul tették volna közzé sebtiben. Mint megírtuk: a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején a foglalkoztatás csökkeni fog, így az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint az év elején. A harmadik negyedévben létszámuk mintegy 3,4 millió volt, a jegybank szerint ez 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet, a munkanélküliségi ráta pedig felkúszhat 6,3 százalékra is. Mintegy erre válaszul péntek reggel az innovációs tárca egy közleményt adott ki, amelyben Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt fejtegeti: már több embernek van munkája, mint év elején, hiszen a KSH szerint augusztusban ismét 4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig a júniusi mélypont után szeptemberre 53 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az NFSZ oldalán is megjelent reggel a szeptemberi álláskeresők statisztikája, holott korábban az adott hónapra vonatkozó adatot sosem adták ki még az adott hónapban. A hó végén mindig az előző havi összesítés jelent meg (pedig naprakész adatokra a lezárások időszakában igencsak szükség lett volna). Most viszont egyszere kéthavi – augusztusi és szeptemberi – adatot tettek közzé egyszerre. A sietség ott is tetten érhető, hogy az álláskeresők számának előző évhez mért változását bemutató oszlop teljes egészében hibásan jelent meg - az álláskeresők jelenlegi számát mutatta, - pár óra múlva ezt javították.  A friss adatokból ugyanakkor nem csak pozitívumokat lehet kiolvasni: az is látszik belőlük, hogy miközben egy év alatt harmadával lett több az álláskereső, az ellátás nélküliek száma 51 százalékkal bővült. A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – így szeptemberben sem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Akik kapnak valamit, azoknak is csak a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak - a havi 22 800 forintos - szociális juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás. Az ellátás hosszát még 2010-ben rövidítette le a Fidesz-kormány, és ezt most, a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek. Bodó Sándor közleményében azt hangoztatta: a kormány a továbbiakban is a munkahelyek tartós megőrzésén és a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseken dolgozik, de ennek részleteiről továbbra sem árult el semmit. A munkanélküliség felfutását visszafogó, az államtitkár által is hivatkozott bértámogatások ugyanakkor a nyár végével lejártak, szeptemberben már nem lehetett ilyet igényelni. Új programokról pedig egyelőre nem tudni semmit, pedig egyre többen figyelmeztetnek: azok hiányában újra megugorhat majd a járvány második hullámában a munkanélküliség.