Elérhetővé vált az Oktatási Hivatal (OH) által összeállított, a nyolcadikos tanulók pályaválasztását támogatni hivatott „mérőeszköz”, ami javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy a diákoknak milyen irányban kellene továbbtanulniuk. A 86 tételből álló online kérdőívet bárki kitöltheti, a nyolcadikos általános iskolásoknak viszont – jogszabály alapján – kötelező. Nekik az iskolától kapott mérési azonosítóval kell igazolniuk a kitöltést október 12-ig.
A kérdőív során az „így van”, „nem így van”, „nem tudom eldönteni” válaszlehetőségekkel kell jelezni, hogy a kitöltő mennyire ért egyet az adott állítással. Olyan kijelentésekre kell reagálni, mint például „jól megy a számolás és a matematika”, „érdekel a kémia”, „szívesen lennék katona vagy rendőr”, „szívesen dolgoznék az egészségügyben” vagy más területeken, illetve „könnyen megfejtem az összeszerelési útmutatókat” vagy „szeretem, ha pontosan megmondják, mi a feladatom”. A kérdőív utolsó kérdései pedig arra vonatkoznak, a kitöltő mennyire biztos abban, mihez fog kezdeni az általános iskola befejezése után.
A válaszok alapján hat továbbtanulási irányt ajánl fel a rendszer. Ez lehet gimnáziumi továbbtanulás, orientációs évfolyam vagy valamilyen szakképzési ágazat, a mellékelt tájékoztatókban pedig azt lehet megnézni, az ajánlott területeken milyen iskolák, képzések elérhetők. A kérdőív többszöri kitöltése után egyértelműen az látszik, hogy a rendszer elsősorban a szakképzés irányába terelné az általános iskolásokat.
Humán beállítottságú kitöltőnél például az „alkotóművészet”, az előadóművészet” vagy a „pedagógia” jelenhet meg az első helyen, mint továbbtanulási irány, zárójelben feltüntetve, hogy a kérdőív alkotói az ilyen irányú szakgimnáziumi képzéseket javasolják. A csatolt tájékoztatókban is csak arról lehet olvasni, az említett területeken milyen művészeti, kulturális vagy oktatási szakképesítések vannak. Ha a kérdőívet úgy töltjük ki, hogy egyértelműen a gimnáziumi továbbtanulást részesítenénk előnyben, a rendszer még akkor is a szakképzést javasolja az első helyeken, a gimnáziumot pedig negyedik, ötödik lehetőségként ajánlja.
– Bár a „mérés” szó többször megjelenik a leírásokban, fontos tisztázni, hogy ez nem egy mérés, semmit nem mér és nem is minősít, csupán azt mutatja meg, az adott tanuló pillanatnyilag mit tud, gondol magáról – hívta fel a figyelmet a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pályaorientációs szakosztályának titkára. Juhász Ágnes a Népszavának azt is elmondta, a kérdőív általában valóban a technikumi, szakgimnáziumi képzésekre tesz javaslatot, de ez nem jelenti azt, hogy egy tanulónak nem ajánlható a gimnázium. Az eredmények pedig semmilyen kötelezettséggel nem járnak.
Juhász Ágnes kifejezetten úgy véli, egy, a pályaválasztásban bizonytalan 14 éves számára kedvezőbb lehet a gimnáziumi továbbtanulás, s később – a felsőoktatás mellett – a szakmatanulás mellett is dönthet.
A napokban az MPT elnöksége is kiadott egy állásfoglalást, amelyben a pályaorientációs „felmérésről” azt írták: a kérdőív előkészítésébe nem vonták be a pedagógiai szakszolgálatokat, pályaválasztási tanácsadókat, ahhoz nem kapcsolódik pedagógiai-fejlesztő munka, azaz iskolai pályaedukáció, pályaorientáció. „Az így nyert személyes adatok felhasználási módjáról a szakemberek sem rendelkeznek információval” – közölték. Az OH utóbbival kapcsolatban azt írta: a tanulókról a mérés elvégzésének tényén kívül egyéb információk „nem tárolódnak”.
Idén sem vizsgálják a CEU működését
Az Oktatási Hivatal (OH) 2020. évi ütemtervében sem szerepel a Közép-európai Egyetem (CEU) vizsgálata – közölte megkeresésünkre az OH. Hozzátették: a felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézmények működési engedélyének felülvizsgálatát legalább ötévenként, éves ütemterv szerint végzik el.
Bár a hivatal 2017 elején már kiadott egy állásfoglalást a CEU ügyében – e szerint az egyetem megfelelt a törvényes működés feltételeinek – a vizsgálat idején még nem volt érvényben a felsőoktatási törvény 2017 áprilisában elfogadott, lex CEU-ként elhíresült módosítása, amely egyebek mellett kimondta: külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha székhelyállamában is végez oktatási tevékenységet. A New York államban bejegyzett CEU korábban nem végzett ilyet, ám a törvény miatt 2018-ban képzéseket indítottak az ugyancsak New York állambeli Bard College campusán.
Ugyanakkor a magyar kormány nem volt hajlandó elismerni ezeket a képzéseket. Ezért is lett volna szükség az OH szakmai vizsgálatára, amelyhez a szükséges dokumentumokat már 2018 második felében elküldte a hivatal számára a CEU vezetése. Vizsgálat azonban 2019-ben sem indult. Az egyetem ezért úgy döntött, 2019 őszétől amerikai akkreditációjú képzéseiket Bécsben folytatják, Budapesten csak a kifutó évfolyamaik maradtak.
A 2020-2021-es tanév a mai napon indul a bécsi campuson, idén mintegy 700 új diákot vettek fel a világ 90 országából. Ezzel együtt Magyarországon is folytatják a munkát: céljuk, hogy a budapesti campus világszínvonalú kutatómunkának és civil szerepvállalással kapcsolatos tevékenységeknek adjon otthont.
„A CEU Demokrácia Intézete és az annak részeként tovább működő Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja fogja össze a CEU Budapesten maradó kutatótevékenységét. Emellett Budapesten marad a CEU Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, valamint a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), amely nemcsak a város, hanem az egész régió számára értéket képvisel. Folytatódik a Határtalan Tudás előadássorozat, ahogy a nagy sikerű Bibó István Szabadegyetem is” – írták. J. D.
