Előfizetés

Kérdőívvel terelnék a szakképzésbe a nyolcadikosokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.28. 07:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az általános iskola utolsó évében minden diáknak ki kell töltenie egy pályaorientációs kérdőívet, ám akárhogyan is válaszolnak a kérdésekre, a rendszer valószínűleg a szakképzést ajánlja.
Elérhetővé vált az Oktatási Hivatal (OH) által összeállított, a nyolcadikos tanulók pályaválasztását támogatni hivatott „mérőeszköz”, ami javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy a diákoknak milyen irányban kellene továbbtanulniuk. A 86 tételből álló online kérdőívet bárki kitöltheti, a nyolcadikos általános iskolásoknak viszont – jogszabály alapján – kötelező. Nekik az iskolától kapott mérési azonosítóval kell igazolniuk a kitöltést október 12-ig. A kérdőív során az „így van”, „nem így van”, „nem tudom eldönteni” válaszlehetőségekkel kell jelezni, hogy a kitöltő mennyire ért egyet az adott állítással. Olyan kijelentésekre kell reagálni, mint például „jól megy a számolás és a matematika”, „érdekel a kémia”, „szívesen lennék katona vagy rendőr”, „szívesen dolgoznék az egészségügyben” vagy más területeken, illetve „könnyen megfejtem az összeszerelési útmutatókat” vagy „szeretem, ha pontosan megmondják, mi a feladatom”. A kérdőív utolsó kérdései pedig arra vonatkoznak, a kitöltő mennyire biztos abban, mihez fog kezdeni az általános iskola befejezése után. A válaszok alapján hat továbbtanulási irányt ajánl fel a rendszer. Ez lehet gimnáziumi továbbtanulás, orientációs évfolyam vagy valamilyen szakképzési ágazat, a mellékelt tájékoztatókban pedig azt lehet megnézni, az ajánlott területeken milyen iskolák, képzések elérhetők. A kérdőív többszöri kitöltése után egyértelműen az látszik, hogy a rendszer elsősorban a szakképzés irányába terelné az általános iskolásokat. Humán beállítottságú kitöltőnél például az „alkotóművészet”, az előadóművészet” vagy a „pedagógia” jelenhet meg az első helyen, mint továbbtanulási irány, zárójelben feltüntetve, hogy a kérdőív alkotói az ilyen irányú szakgimnáziumi képzéseket javasolják. A csatolt tájékoztatókban is csak arról lehet olvasni, az említett területeken milyen művészeti, kulturális vagy oktatási szakképesítések vannak. Ha a kérdőívet úgy töltjük ki, hogy egyértelműen a gimnáziumi továbbtanulást részesítenénk előnyben, a rendszer még akkor is a szakképzést javasolja az első helyeken, a gimnáziumot pedig negyedik, ötödik lehetőségként ajánlja. – Bár a „mérés” szó többször megjelenik a leírásokban, fontos tisztázni, hogy ez nem egy mérés, semmit nem mér és nem is minősít, csupán azt mutatja meg, az adott tanuló pillanatnyilag mit tud, gondol magáról – hívta fel a figyelmet a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pályaorientációs szakosztályának titkára. Juhász Ágnes a Népszavának azt is elmondta, a kérdőív általában valóban a technikumi, szakgimnáziumi képzésekre tesz javaslatot, de ez nem jelenti azt, hogy egy tanulónak nem ajánlható a gimnázium. Az eredmények pedig semmilyen kötelezettséggel nem járnak. Juhász Ágnes kifejezetten úgy véli, egy, a pályaválasztásban bizonytalan 14 éves számára kedvezőbb lehet a gimnáziumi továbbtanulás, s később – a felsőoktatás mellett – a szakmatanulás mellett is dönthet. A napokban az MPT elnöksége is kiadott egy állásfoglalást, amelyben a pályaorientációs „felmérésről” azt írták: a kérdőív előkészítésébe nem vonták be a pedagógiai szakszolgálatokat, pályaválasztási tanácsadókat, ahhoz nem kapcsolódik pedagógiai-fejlesztő munka, azaz iskolai pályaedukáció, pályaorientáció. „Az így nyert személyes adatok felhasználási módjáról a szakemberek sem rendelkeznek információval” – közölték. Az OH utóbbival kapcsolatban azt írta: a tanulókról a mérés elvégzésének tényén kívül egyéb információk „nem tárolódnak”.  

Idén sem vizsgálják a CEU működését

Az Oktatási Hivatal (OH) 2020. évi ütemtervében sem szerepel a Közép-európai Egyetem (CEU) vizsgálata – közölte megkeresésünkre az OH. Hozzátették: a felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézmények működési engedélyének felülvizsgálatát legalább ötévenként, éves ütemterv szerint végzik el. Bár a hivatal 2017 elején már kiadott egy állásfoglalást a CEU ügyében – e szerint az egyetem megfelelt a törvényes működés feltételeinek – a vizsgálat idején még nem volt érvényben a felsőoktatási törvény 2017 áprilisában elfogadott, lex CEU-ként elhíresült módosítása, amely egyebek mellett kimondta: külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha székhelyállamában is végez oktatási tevékenységet. A New York államban bejegyzett CEU korábban nem végzett ilyet, ám a törvény miatt 2018-ban képzéseket indítottak az ugyancsak New York állambeli Bard College campusán. 
Ugyanakkor a magyar kormány nem volt hajlandó elismerni ezeket a képzéseket. Ezért is lett volna szükség az OH szakmai vizsgálatára, amelyhez a szükséges dokumentumokat már 2018 második felében elküldte a hivatal számára a CEU vezetése. Vizsgálat azonban 2019-ben sem indult. Az egyetem ezért úgy döntött, 2019 őszétől amerikai akkreditációjú képzéseiket Bécsben folytatják, Budapesten csak a kifutó évfolyamaik maradtak. A 2020-2021-es tanév a mai napon indul a bécsi campuson, idén mintegy 700 új diákot vettek fel a világ 90 országából. Ezzel együtt Magyarországon is folytatják a munkát: céljuk, hogy a budapesti campus világszínvonalú kutatómunkának és civil szerepvállalással kapcsolatos tevékenységeknek adjon otthont. „A CEU Demokrácia Intézete és az annak részeként tovább működő Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja fogja össze a CEU Budapesten maradó kutatótevékenységét. Emellett Budapesten marad a CEU Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, valamint a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), amely nemcsak a város, hanem az egész régió számára értéket képvisel. Folytatódik a Határtalan Tudás előadássorozat, ahogy a nagy sikerű Bibó István Szabadegyetem is” – írták. J. D.

Pálffy Ilona: Jól működött a rendszer

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.28. 07:00

Fotó: Népszava
Megfelelő volt a felkészülés a 2018-as választásra, csak a hivatalos honlap megnövekedett terhelését nem tudták kezelni - jelentette ki Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda augusztusban leköszönt elnöke.
Soha nem érezte, hogy a Fidesz vagy a kormány befolyásolni próbálta az iroda működését? Nem éreztem. Nem is mentek volna sokra egy ilyen befolyásolási kísérlettel, mert az Nemzeti Választási Iroda (NVI) a választásokkal kapcsolatban alapvetően szervezési, igazgatási funkciókat lát el. Az NVI nem dönt vitás jogügyletekben, nem állapítja meg a választási eredményt, nem folyósít kampánytámogatást. Az NVI alapvetően szervezi a választásokat, a technikai feltételeket és az informatikai rendszert biztosítja, oktatást szervez. A 2018-as választás után az akkor tapasztalt anomáliák miatt azt nyilatkozta, hogy folyamatosan a lemondáson gondolkodik. Miért maradt mégis? Most miért döntött úgy, hogy feláll és nem tölti ki a 2022-es választás végéig szóló mandátumát? Igazságtalannak éreztem a politikai jellegű támadásokat. A 2018-as választások után a pártok informatikai szakértőinek bemutattuk az informatikai rendszert. Ők ugyanazt állapították meg, mint a független szakértők által végzett vizsgálat: a választási adatokat feldolgozó Nemzeti Választási Rendszer (NVR) a választások során zavartalanul üzemelt, a vizsgálat az NVR működéséhez kapcsolódó problémát nem azonosított. Annyi történt, hogy a honlap nem bírta a megnövekedett terhelést, ezért átálltunk a tartalékportálra, amely attól kezdve probléma nélkül látta el a lakossági tájékoztatást. A honlapon pedig az NVB iránymutatása alapján addig nem hozhattunk nyilvánosságra még részeredményt sem, amíg valaki sorban állt. A választásokon vesztes pártok hangadóit azonban a szakértői vizsgálatok eredményei nem érdekelték, ők továbbra is „csalásról” beszéltek. Ebből lett elegem. A 2019-es két országos választást azért csináltam végig, mert egy új vezetésnek elég időt akartam hagyni a felkészülésre. Nem lett volna korrekt, ha én kezdem el a választási felkészülést, és az utódom már nem, vagy csak nehezen tud módosítani ezen. Így 2020 augusztusában mondtam le, de ha nincs a járványhelyzet, valószínűleg pár hónappal korábban vonulok nyugdíjba. Nem érzi úgy, hogy a rendszer nem volt felkészülve a 2018-as választásra? Ahogy az előbb említett szakértői vizsgálatok is bizonyították: jól működött a rendszer. Így joggal gondolom azt, hogy megfelelő volt a felkészülés, egyet kivéve; biztosítani kellett volna, hogy a honlap bírja a megnövekedett terhelést. A tanulság, hogy nem lehet eléggé túltervezni a választási honlap iránt megnövekedő igényt. Amikor Nyakó István MSZP-s képviselőt kopaszok akadályozták meg abban, hogy eljuttassa az NVI-hez a párt népszavazási kezdeményezését nem érezte, hogy le kellene mondania? Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban is elég sok a politikai jellegű félreértés. Egyrészt valamennyien, akik ott álltak, egy-egy népszavazási beadvánnyal a dossziéjukban várakoztak; ezt ellenőriztük. Másrészt Nyakó István népszavazási kérdését én egy kollégámmal együtt személyesen vettem át. Hamarabb, mint a másik kezdeményezést. Ekkor még élt az a rossz rendelkezés, hogy egy témában csak egy kérdés kerülhet az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé, a másikat az NVI-nek vissza kell utasítani. Én itt sem akadályoztam semmit, ezért kerülhetett mind a két kérdés az NVB elé. A Kúria pedig hitelesítette Nyakó István népszavazási kezdeményezést. A két Pest megyei választókerület határainak módosításán túl kell még bármit változtatni a 2022-es választásokig? Igen, mi bemutattunk egy több pontból álló módosítási csomagot a parlamenti pártoknak. Ezek közül a közvélemény számára talán a Pest megyei választókerületek beosztása a legizgalmasabb. De ezen kívül tettünk még néhány technikai jellegű javaslatot. Például az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörök alszavazókörökre lennének bonthatók, hogy gyorsabban menjen a szavazás, s az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján változást szeretnénk a választási plakátokkal kapcsolatban, és változna a vissza nem vitt ajánlásgyűjtőívek szankcionálási rendszere is. Ezen kívül felfüggesztenénk azoknak a külhoni választópolgároknak a regisztrációját, akik egy adott időszakban nem küldtek vissza levélszavazási iratot, és más formában sem léptek kapcsolatba a Nemzeti Választási Irodával. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy 2022-ben senki ne mondhassa: visszaélések történtek a választásokon? Én folyamatosan arra kértem a pártokat, hogy az ország valamennyi szavazókörébe küldjenek delegáltat – lehetőség szerint olyan delegáltat, aki előtte oktatáson is részt vesz –, hiszen így testközelből, a helyszínen tudják figyelemmel kísérni a szavazást, és azonnal intézkedni tudnak, ha valami szokatlant észlelnek. Ez lenne a legfontosabb garancia.

Pálffy Ilona kérdéseinkre csak írásban volt hajlandó felelni. 

Csúszhat az országjelentések ismertetése

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.28. 06:20

Fotó: Mario Salerno / European Union
A halasztásról várhatóan hétfőn döntenek hivatalosan.
Az eredeti tervek szerint szerdán hozná nyilvánosságra az Európai Bizottság azokat az országjelentéseket, amelyek a jogállamiság helyzetét elemzik az Unió 27 tagállamában. Brüsszeli források ugyanakkor arról beszéltek a Népszavának, hogy egy héttel elcsúsztathatják az eseményt, mégpedig azért, mert a hét második felében tartják azt a csúcstalálkozót, amelyet Charles Michel tanácsi elnök koronavírus fertőzöttsége miatt kellett elhalasztani. Többen attól tartanak ugyanis, hogy - a minden bizonnyal vitákat ingerlő - dokumentumok elterelnék az állam és kormányfők figyelmét az eredeti napirendről (Törökországról és a migráció kezeléséről). 
A Bizottság nem erősítette meg a halasztást, amelyről várhatóan hétfőn döntenek hivatalosan. Az országjelentések tartalmát egyébként - információink szerint - többé-kevésbé már most is ismerik a kormányok. Így van ez Magyarország esetében is, forrásunk szerint ugyanis Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már biztosan belenézhetett a dokumentumba. Úgy tudjuk, a jelentés kifejezetten kritikus lesz a magyar jogállamiságot illetően, egy kormánytag egyenesen „Sargentini-jelentés II.”-nek nevezte a dokumentumot, Judith Sargentini holland zöld párti EP-képviselő 2018-as beszámolójára utalva.
Információink szerint a magyar kormány a várható kritikák miatt "kommunikációs ellenoffenzíván” dolgozik, ráadásul ebben Lengyelország is részt venne, sőt a magyar kormány bevonta az uniós tagállamokban működő magyar nagykövetségeket is. A külképviseleteknek az adott országban fellelhető jogállami anomáliákat kellett kigyűjteniük és a Külügyminisztériumnak továbbítaniuk. 

Az Európai Unióban mostantól folyamatosan napirenden lesznek a viták a jogállam érvényesüléséről — jegyezte meg Didier Reynders igazságügyi biztos a hamarosan megjelenő országjelentésekkel kapcsolatban a La Libre Belgique című lapnak adott hétvégi interjújában. A politikus közölte, hogy a tagállamok Európa-ügyi miniszterei következő ülésükön, október 13-ikán általános vitát fognak tartani a bizottsági dokumentumról, novemberben pedig megkezdik az egyes országokról szóló értékelések megtárgyalását. Első körben Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország kerül sorra. A tervek szerint fokozatosan mind a 27 tagállam a miniszterek “ítélőszéke” elé kerülne, majd a jelentéseket az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek is megvitatnák. Reynders nem árult el részleteket a bizottsági tervezet tartalmáról, csupán annyit mondott, hogy az felhívja a figyelmet a kedvező folyamatokra és a hiányosságokra egyaránt. Magyarország például sokat költ az igazságszolgáltatás digitalizációjára, ami dicsérendő, tette hozzá. "Ugyanakkor különbséget teszünk a speciális, például a forráshiány miatt felmerülő problémák és a jogállam rendszerszintű leépítése között” — hangsúlyozta a belga nemzetiségű biztos. - Halmai Katalin

„Orbán beteg demokráciát épít”

Az Orbán Viktor kormányfő által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg – fogalmazott az Európai Bizottság alelnöke. Vera Jourová a német Spiegelnek adott interjújában arról is beszélt: Magyarországon eltűnőben a sajtó sokszínűsége, ami azért nagy baj, mert demokrácia nem létezik, ha a társadalom nem tud szabadon tájékozódni. A Bizottság emiatt nagyobb figyelmet fordít a média függetlenségére. Hozzátette: nem hajlandó engedni abból, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák érvényesülésétől kell függővé tenni az uniós támogatások kifizetését.