Tandíjcsökkentéssel kárpótolják a karanténba szorulókat?

Angliában még el sem kezdődött a felsőoktatási tanév, de ott már több száz, Skóciával együtt több ezer fertőzött hallgatót találtak.

Bár az angliai egyetemeken - szemben a skóciai intézményekkel - csak október első napjaiban kezdődik meg a tanítás, de a gólyahétre érkezett új hallgatók, valamint a glasgowi és dundee-i diákok között máris háromezer fertőzöttet találtak, akik azóta kéthetes vesztegzárban tengetik napjaikat. Az egyetemek ugyan megígérték, hogy gondoskodnak digitális oktatásukról, illetve segítenek étkezési és tisztálkodási-mosási igényeik kielégítésében is, ám így is aggódnak az érintettek mentális állapotáért és szellemi fejlődéséért.

Az egyetemi válság mélyülésével párhuzamosan fokozódik a nyomás a brit kormányon és a felsőoktatást szabályozó testületeken, hogy avatkozzanak közbe. Robert Halfon, a parlament oktatási bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az általában évi 9000 fontos (közel 3,6 millió forint) tandíjból visszatérítés járna az elszigetelésbe szorult, vagy a lokális karanténok által érintett diákoknak. A konzervatív politikus szerint, "ha valaki vásárol egy terméket és csak annak felét, vagy negyedét képes hasznosítani, joga van a pénze visszakövetelésére". Halfon egyben azt javasolta, hogy ki kellene dolgozni egy B tervet arra, hogyan lehet a továbbiakban folytatni az "oktatást és tanulást".

Az egyetemi oktatókat tömörítő szakszervezet főtitkára, Jo Grady "cinikus kísérletnek" nevezte, hogy a hatóságok engedélyezték a hallgatók megérkezését az intézményekbe, miközben továbbra sem működik az egész Egyesült Királyságra kiterjedő kontaktkövető és tesztelő rendszer, ami "Covid-19 inkubátorrá és fertőzési gócpontokká" teheti az egyetemeket. Technológiai szakértők szerint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) legújabb, csütörtökön bevezetett, eleve csak Angliára és Walesre kiterjedő, ellenőrző applikációja is teljes kudarcot vallott, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a teszttel igazolt megbetegedések száma már megközelíti a napi hétezret. Öt hónappal a Matt Hancock egészségügyi miniszter által nagy csinnadrattával bemutatott rendszer élesítését követően a hétvégén változatlanul több millió ember volt képtelen használni azt, mert éppen az NHS és az Angliai Közegészségügyi Hivatal által működtetett állomásokon rögzített adatokkal nem volt kompatibilis.

A nagyjából 69 millióra becsült brit lakosságból vasárnapra már 18 millióan estek különböző mértékű korlátozások alá, ami tovább erősíti az elégedetlenséget a kormány válságmenedzselésével kapcsolatban. A Boris Johnsonnal szemben növekvő bizalmatlanságot bizonyítja, hogy az egyik legbefolyásosabb "mezei" konzervatív politikus, Steve Baker a Sky News-nak arról beszélt, hogy a parlamentnek nagyobb beleszólást kell kapnia a korlátozó intézkedések meghozatalára. A képviselők egyre "tehetetlenebbnek" érzik magukat, amiért csak a már meghozott döntésekről vitatkozhatnak. Ha "nem is akar lázadást", megüzente Johnsonnak, hogy az ellenzékkel együtt elég tory rebellis voks áll rendelkezésre a javaslat elfogadtatására.

A The Sunday Times szerint Johnson "pattanásig feszült" helyzetbe került, mivel "egyensúlyoznia kell a koronavírus és a nem koronavírus okozta halálozások, a társadalmi és a gazdasági kármentés között".

Mindeközben "BoJo" hatalomra kerülése, 2019 júliusa óta először mutatott ki ellenzéki vezetést egy felmérésen. A The Observerben közzétett kutatás szerint a Munkáspártnak 42 százalékos a támogattsága, míg a kormányzó Konzervatív Párt csak 39 százalékon áll. A megkérdezettek 55 százaléka tartja alkalmasnak Sir Keir Starmert, az ellenzék vezérét a kormányzásra.