Franciaország;terrortámadás;párizsi terror;Emmanuel Macron;

- Veszélyes magányos farkasok

A pénteki párizsi késeléses támadás mutatta, hogy bár az utóbbi években kevesebb merénylet színhelye volt Franciaország, nincs teljes biztonságban a társadalom. A radikálisok kiszűrése óriási terhet ró a belbiztonsági erőkre.

Elismerte tettét az a pakisztáni menekült, aki pénteken késes támadást hajtott végre a Charle Hebdo című szatirikus lap egykori székháza előtt. A 18 éves férfi előre kitervelte az akciót, a merényletet azzal indokolta, hogy a lap ismét közölte a Mohamed-karikatúrákat. Az akció során egy nő és egy férfi sérült meg, egyikük sincs életveszélyben. A Charlie Hebdo szerkesztősége 2015-ben volt véres terrorakció színhelye, amikor egy testvérpár, Said és Chérif Kouachi a lap 11 munkatársát ölte meg, köztük a főszerkesztőt és a legismertebb karikaturistáját. Ezután a szerkesztőséget egy máig ismeretlen, titkos helyre költöztették. A pakisztáni merénylő azt hitte, hogy a lap még mindig régi helyén működik. Ennek kapcsán a hatóságok felelőssége is felmerül: az utcát nem figyelte a rendőrség, pedig sejtette a veszélyt.

A 2015-ös merénylet elkövetőivel szembeni per szeptember elején kezdődött el, ennek kapcsán a Charlie Hebdo ismét lehozta a Mohamed-karikatúrákat, ami tiltakozásokat váltott ki a muzulmán országokban és az al-Kaida újra megfenyegette a lapot.

A pakisztáni férfi mellett további nyolc személyt tartóztattak le, köztük egy 33 éves algériait, akit időközben elengedtek. Utóbbit, bizonyos Youssefet, eredetileg a merénylő tettestársának tartotta a rendőrség, de – amint a Le Monde napilapnak elmesélte – éppen ő volt az, aki megpróbálta megállítani a pakisztánit. „Hős akartam lenni, aztán a börtönrácsok mögött találtam magam” – magyarázta a lapnak. Hamar tisztázta a félreértést, mert már péntekről szombatra virradó hajnalban elengedték. A rendőrség azt közölte, az algériai beszámolója teljesen hitelesnek tűnik.

„Éppen be akartam szállni az autómba, amikor egy női kiáltást hallottam. A visszapillantó tükörből láttam, mi is történt. Ezután egy férfi kezdett kiabálni, majd megpillantottam a feltételezett tettest, aki a Richard-Lenoir metróállomás felé szaladt. Rögtön utánaeredtem” – hangzott az algériai beszámolója, aki nagy kést fedezett fel a merénylő kezében. Rákiáltott, de a férfi továbbrohant a Bastille irányába. Később a rendőrség a Bastille tér közelében fogta el.

A nyomozás szerint a pénteki merénylő nem állt kapcsolatban terrorszervezettel, a fiatal férfi a Libération értesülései szerint 2017 márciusában testvérével együtt hagyta el Pakisztánt. Ezt követően Isztambulban, egy cipésznél vállaltak munkát, majd 2018-ban menekültként érkeztek Olaszországon keresztül Franciaországba. A franciául igen rosszul beszélő elkövető 18. születésnapjáig, az idei év augusztusáig, szociális munkásként dolgozott, gyermekeket felügyelt, s a következő hetekben egy továbbképzésen vett volna részt. A férfi eddig nem szerepelt a hatóságok látókörében. Júniusban ugyanakkor rövid időre őrizetbe vette a vasúttársaság biztonsági szolgálata, mert csavarhúzót találtak nála.

A történtek után mindenkink óhatatlanul a 2015 novemberi párizsi terrortámadás jut eszébe, amelyben összesen 137 személy vesztette életét. A francia hatóságok a merényletsorozatot követően minden korábbinál jobban igyekezték kiszűrni a veszélyesnek vélt iszlamistákat, azokkal azonban nem tudnak mit kezdeni, akik korábban sosem szerepeltek a hatóságok látókörében.

A péntekihez hasonló késes akciók után újra és újra felmerül a kérdés: biztonságban van-e a francia társadalom? Tényleg nem jelentenek-e olyan fenyegetést az iszlám fundamentalisták, mint öt évvel ezelőtt? A Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) már augusztus végén arra a következtetésre jutott, hogy megnőtt egy terrortámadás esélye. Aggodalmát fejezte ki Gérald Darmanin belügyminiszter is, aki szerint szélsőséges szunnita muszlimok célkeresztjébe került Franciaország. A megnövekedett veszély összefüggésben állt a szeptember elején, a Charlie Hebdo volt székházában történt mészárlás miatt indult bírósági eljárással.

A francia hatóságok figyelmeztettek arra, hogy a potenciális elkövetők nem állnak feltétlenül kapcsolatban nagyobb terrorcsoportokkal, ez is megnehezíti a felkutatásukat. Olyan radikálisokról van szó, akik fogékonyabbak a szélsőséges iszlamista propagandára. A hatóságok számára nem kis terhet ró a szélsőségesek megfigyelése. Összesen több mint 8100 személy mozgását kell folyamatosan nyomon követni. Olyanokról van szó, akik személyiségét szakértők elemezték, s ennek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy veszélyt jelenthetnek a társadalomra. A pénteki események megmutatták, hogy nincs teljes biztonság, mindenkit nem lehet kiszűrni. A Le Figarónak egy belbiztonsági szakértő elmondta, a potenciális elkövetők profiljának folyamatos frissítésére van szükség, a listára új személyek kerülhetnek be, mások viszont kieshetnek onnan. Ez szintén jelentős kutatómunkát, megfigyelést igényel.

A 2015 novemberi terrortámadás-sorozat óta jóval kevesebb szó esett a szélsőséges iszlámhoz köthető terrorhoz Franciaországban, ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne a fenyegetés, inkább a hatóságok munkáját dicséri. Gérald Darmanin belügyminiszter közlése szerint 2013 óta összesen 61 terrortámadást sikerült megakadályozni, 2017 óta 32-t. Idén egy jelentősebb terrorakciót füleltek le – árulta el augusztus végén a belügyi tárca irányítója. Szintén 2017 óta összesen tíz támadás történt az ország területén, ezekben húsz személy vesztette életét.

Komoly fenyegetést jelentenek azok az iszlamisták, akik letöltötték börtönbüntetésüket. Sokan ugyanis épp a börtönben radikalizálódnak. Jelenleg 505 olyan szélsőséges van rács mögött, aki kapcsolatban állt terrorszervezetekkel. 702 bebörtönzött pedig feltehetően radikálissá vált. 2020-ban 45 potenciális radikális nyeri vissza szabadságát, 2021-ben pedig 63 elítélt terrorista.

Franciaország folyamatosan az al-Kaida célkeresztjében van. S bár a terrorszervezet meggyengült az eltelt néhány évben, francia szakértők rámutatnak, ez messze nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a veszély. Gérald Darmanin belügyminiszter szerint az al-Kaida „riválisa”, az Iszlám Állam is bármikor lecsaphat Franciaország területén. 

Nem volt vita a menekültek befogadásárólFranciaországban annyira élénken élnek a 2015-ös merényletek képsorai az emberek emlékezetében, hogy az országban nem is indult olyan társadalmi vita a leszboszi tábor megsemmisülése után legalább a fiatalkorú menekültek befogadásáról, mint Németországban. Ritka, mint a fehér holló az a Zöldek francia európai parlamenti képviselője, Damien Careme által képviselt vélemény, amely szerint többet kellene tenni a menekültek befogadásáért. A francia politika évek óta azt a véleményt hangoztatja, miszerint nincs több hely a bevándorlók számára, s ebben nincs is nagyobb véleménykülönbség a jobb- és baloldali pártok között. Ennek az is az oka, hogy Emmanuel Macron elnök ki akarja fogni a szelet a jobboldali populista Marine Le Pen vitorlájából.

Joe Biden ellenzi Amy Coney Barrett kinevezését.