Előfizetés

Megoldódott a lengyel kormányválság

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.09.28. 09:00

Fotó: PiS Facebook-oldala
Nem lesz sem előrehozott választás, sem kisebbségi kormányzás, a lengyel kormánykoalíció pártjai lezárták a nyár óta tartó vitájukat.
Az új koalíciós szerződésnek azonban csak a tényét jelentették be a szombati sajtótájékoztatón, tartalmát nem ismertették. A dokumentumot a legnagyobb kormánypárt, a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) elnöke Jaroslaw Kaczynski, valamint Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország, illetve Jaroslaw Gowin az Egyetértés párt vezetői írták alá. Így egyelőre nem tudni, hogy a PiS-nek miként és mivel sikerült meggyőznie két kisebb koalíciós partnerét, akik, hacsak nem változott a korábbi kormányátalakítási és karcsúsítási terv, akkor tárcáik számának csökkentésével kell számolniuk. Az Egyetértésnek és a Szolidáris Lengyelországnak a kormányátalakítás után csak egy-egy tárca jut majd. Azt sem erősítették meg, hogy Jaroslaw Kaczynski, aki 2006-2007 között miniszterelnök volt, de a PiS 2015-ös újbóli hatalomra jutása óta nem vállalt kormányzati pozíciót, a továbbiakban valóban Mateusz Morawiecki kormányfő helyetteseként tér-e vissza a kormányba. Arról is csak találgatások folynak, minek köszönhető Kaczynski visszatérése a kormányzatba. Ahhoz eddig sem fért kétség, hogy ő a nemcsak a PiS, hanem a 2015 óta hivatalban lévő kormányok tényleges vezetője, nem pedig Beata Szydlo vagy Morawiecki, de hogy most miért helyettesként nem pedig első számú vezetőként tér vissza Kaczynski arra egyelőre csak egymásnak ellentmondó elméletek keringenek Lengyelországban is. Egy multi- és egy óriás hazai tulajdonban lévő lengyel cég középvezetői, lapunknak nyilatkozva, név nélkül elmondták, hogy több variáns is forog közszájon Lengyelországban, de leginkább az, hogy Kaczynski mindennapi élvonalbeli jelenléte a PiS szavazóbázis egybentartásához, lelkesedésének fenntartásához szükséges, mások viszont úgy vélik, a Morawieckivel szembeni fenntartást jelzi a PiS vezér kilépése az árnyékból. A koalíciós partnerek engedékenységének egyik magyarázata az lehet, hogy a két kisebb kormánypárt a magyar KDNP-hez hasonlóan nem önállóan jutott be a parlamentbe, jelöltjeik a PiS listán szereztek mandátumot. Ha kilépnek a koalícióból valóban kisebbségi kormányzásra kényszerül a PiS, ám ha komolyan akadékoskodnak és előrehozott választást kell kiírni, ők a nagytestvér nélkül teljességgel esélytelenek az önálló parlamenti mandátumszerzéshez, vélekedett a lapunknak nyilatkozó egyik cégvezető. Mindenesetre 2015 óta ez volt a legkomolyabb lengyel kormánykoalíciós válság, amely azzal kezdődött, hogy az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin támogatta az elnökválasztás májusi elhalasztását a koronavírus járvány miatt. Pártjának köszönhetően módosult a PiS terve, emiatt koalíciós válság alakult ki és Gowin lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról. (Az októberi kormányátalakítás után viszont visszatér.) A sort Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és a hozzá hű parlamenti képviselők folytatták, akik túl nagy beleszólást követeltek a tervezett kormányátalakításba. Látszólag egy ártalmatlan - az állatvédelmi - törvény szavazása sodorta az előrehozott választás közelébe a koalíciót, ám ez csak a felgyülemlett feszültségek kirobbanása volt. Ziobro és társai például keményebb kultúrharcot is követeltek Kacynskiéktől, akik még e téren nem követik eléggé a budapesti baráti kormányt.

Húsz év után ismét magyar polgármestere lesz Marosvásárhelynek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.28. 08:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Soós Zoltán nagy előnnyel nyert a párhuzamos szavazatszámlálás szerint.
Soós Zoltán nyerte a marosvásárhelyi polgármester-választást a független jelölt kampánystábja által végzett párhuzamos szavazatszámlálás szerint. Marosvásárhelyen 57 417-en szavaztak a román központi választási iroda által közzétett részvételi adatok szerint.
  • A párhuzamos szavazatszámlálás szerint Soós jelentős előnnyel került az élre, 24 950 voksot kapott.
  • A második helyen levő Claudiu Maior, aki a Pro Románia színeiben indult, 7611 voksot gyűjtött.
  • A harmadikra, a liberális Theodora Benedekre 5899-en szavaztak.
Ezeket a számokat még a nem teljes feldolgozottságnál jegyezték. Soós egyedüli magyar jelöltként szállt versenybe, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mind az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) támogatta. Soós Zoltán marosvásárhelyi, Kossuth utcai kampányközpontjában mintegy százan várták a hivatalos eredményekkel párhuzamos szavazatszámlálás eredményét. Ezek az adatok a Soós csapata által a szavazókörzetekbe küldött megfigyelőktől származtak. Helyi idő szerint majdnem éjjel egy órakor jelent meg a jelölt a szimpatizánsai előtt, akik nagy üdvrivalgással fogadták, és Marosvásárhely új polgármestereként köszöntötték. Beszédét többször félbeszakították vastapssal. A magyar jelölt elmondta, hogy a kampányban tett ígéretének megfelelően valamennyi marosvásárhelyi polgármestere lesz nemzetiségtől függetlenül. Hangsúlyozta: nem a magyarok győztek a románok felett, hanem a marosvásárhelyiek arattak történelmi győzelmet „a korrupció és a keresztapák felett”. Rámutatott: ezen a választáson túlléptek az etnikai szavazáson, lezárták az eddigi polgármester, Dorin Florea képviselte rendszer elmúlt húsz évét. Soós úgy vélte, hogy ez a rendszer nem ejtett komoly sebeket a város testén, „nem ért létfontoságú szerveket, a szívet és az agyat, mert a marosvásárhelyiek vasárnap szívvel-lélekkel szavaztak”. Szerinte a város lakosai nem engedtek az etnikai megosztásnak és a gyűlöletszításnak, nem ijedtek meg az uszítástól, hanem a változásra szavaztak. Reményét fejezte ki, hogy a pártok megértik a marosvásárhelyiek akaratát, és stabil koalíciót építenek a városi önkormányzatban a változás érdekében. Soós Zoltán elmondta, hogy nem ígér új várost, de új szemléletet igen, amellyel új fejezetet nyitnak Marosvásárhely életében. Rámutatott: nagy kihívások előtt állnak, hiszen
  • növelni kell a város versenyképességét,
  • növelni kell a munkahelyek számát,
  • javítani kell a tömegközlekedést,
  • és csökkenteni kell a lemaradást a régióban levő nagyvárosokhoz képest.
A mintegy 43 százalékos magyar lakossággal rendelkező és a legnagyobb erdélyi magyar közösségnek otthont adó Marosvásárhelyt 2000 óta Dorin Florea román polgármester vezette, aki sorozatban ötször nyert mandátumot. Florea négy évvel ezelőtt valamivel több mint 1700 szavazattal győzte le Soóst, de az idén már nem indult a polgármesteri tisztségért, hanem a megyei önkormányzat elnöki posztját pályázta meg. Romániában egyébként a rendszerváltás óta most volt a legalacsonyabb, 46 százalékos a részvétel az önkormányzati választásokon. Az exit poll becslések az országban a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a magát szintén jobbközép erőként meghatározó, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát (USR) párt előre törését jelzik a vasárnapi önkormányzati választások alapján. 

A.C.B. nem lesz az új R.B.G.

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.28. 08:00

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
Donald Trumpnak sürgős az új legfőbb bíró kinevezése. A tét a megfizethető egészségbiztosítás, a nők joga az önrendelkezéshez és akár az elnökválasztás is.
Már néhány nappal a november 3-i választás után a legfelsőbb bíróság elé kerül a Barack Obama idején a megfizethető egészségügyi ellátásról hozott törvény. Az Amerikában leggyakrabban Obamacare-ként emlegetett jogszabály húsz millió ember számára az egyetlen lehetőség, hogy orvosi kezelést kaphasson és még többen vannak olyanok, akiktől az egészségbiztosítók rövid úton meg akarnak szabadulni az előzetesen fennálló betegségeik miatt. A republikánusok a koronavírus-járvány közepette sem tettek le az Obamacare eltörléséről és azt remélik, hogy döntés idején már a legfelsőbb bíróság tagja lesz a Donald Trump által szombaton jelölt Amy Coney Barrett. A 48 éves jogászprofesszort csak három éve választották bírónak. Fiatalon a konzervatív Antonin Scalia legfőbb bíró mellett dolgozott, akit a példaképének tekint. Bár a jelölését bejelentő fehér házi ceremónián meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Ruth Bader Ginsburg legfőbb bíróról, nem hagyott kétséget afelől, hogy nem kíván a feminista ikon nyomába lépni. Ehelyett Scaliát idézte és azt ígérte, hogy hozzá hasonlóan a törvények betűjéhez fog ragaszkodni, a bíráknak ugyanis nem szabad beleszólniuk a politikába. A jobboldalon azonban éppen ideológiai és politikai alapon meghozott döntéseket várnak tőle. A nők testük feletti önrendelkezéséről szóló 1973-as legfelsőbb bírósági döntés felülvizsgálatában reménykedő államok egy része már „bekészítette” saját, az abortuszt tiltó törvényét, hogy azonnal léphessenek, ahogy elhárulnak az elfogadás jogi akadályai. Amy Coney Barrett hívő katolikus, jogász férjével öt saját gyermeke - köztük a legkisebb, a Down-kóros Benjamin - mellett két, Haitiről örökbe fogadottat is nevelnek. Korábbi ítélet-indoklásai és jogi cikkei alapján ellenzi az abortuszt, ugyanakkor nem világos, hogyan foglalna állást annak teljes tiltása ügyében. Jogi szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy a legfelsőbb bíróság visszautalja a döntést az egyes államoknak, így lesz, ahol tiltani és lesz, ahol engedélyezni fogják a terhességmegszakítást. A jelölt már ezen a héten találkozni fog a megválasztása szempontjából kulcsfontosságú szenátorokkal. Hivatalos meghallgatása október 12-én kezdődik és ha minden a republikánusok elképzelései szerint alakul, még a november 3-i választások előtt beiktatják. A demokrata párti ellenzéknek kevés lehetősége van. Meg fogja próbálni lassítani a kinevezést és fel fogja szólítani a bírót, hogy vonja ki magát az elnökválasztás eredményét érintő döntésekből. Trump világossá tette, hogy adott esetben számít a plusz voksra, ami felfogásuk szerint  önmagában is indokolná, hogy az új bíró még ne vegyen részt az ítélkezésben. Az ellenzéki szenátorokat azonban saját táborukból is figyelmeztetik a jelölt hitével kapcsolatos konfrontáció veszélyeire. A republikánusok éppen ezt szeretnék, mert mozgósítaná vallásos választóikat. Közben már több mint 860 ezren le is adták a voksukat. Ez mintegy 86-szor annyi, mint ahányan négy éve éltek a korai szavazás lehetőségével.

Félezer büszke fiú szabadult rá Portlandra

Összerugdostak egy  az eseményeket élőben közvetítő bloggert, de alapvetően nagyobb incidensek nélkül zajlott a szélsőjobboldali Büszke Fiúk portlandi nagygyűlése. Az oregoni nagyvárosba mintegy félezer, részben felfegyverzett ember érkezett, hogy megemlékezzen augusztusban agyonlőtt társukról. A Számítanak a fekete életek (BLM) mozgalom több száz híve a közelben ellen-demonstrációt tartott, de egyik tábor se próbált meg áttörni a rohamrendőrök választóvonalán. A hétvégén békések maradtak a tüntetések a kentuckyi Louisville-ben is, ahol a hatóságok múlt heti bejelentése szerint nem vonják felelősségre a fekete Breonna Taylort a saját lakásában agyonlövő fehér rendőröket.