Előfizetés

Kockázatos vírusvédelem: Ingyenes, de nem problémamentes az oltás

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.29. 06:00

Fotó: Komka Péter / MTi
Sokan kérik az influenza elleni ingyenes vakcinát, ám azt csak egészségesek kaphatják. Az igénylők tesztelésére viszont nincs lehetőség.
Csak egészséges ember kaphatja meg az influenza-elleni vakcinát, holott azt egyelőre a háziorvosok sem tudják, miként ellenőrizhetik ilyenkor, lappang-e koronavírus a páciensben. Pedig mielőbb választ kellene találni erre: miután a kormány az influenzajárvány megelőzése érdekében idén mindenkinek térítésmentessé tette a védőoltást, nagy az érdeklődés, sokan kérdezik a rendelőkben, mikor, hogyan juthatnak a vakcinához. További gondot okoz, hogy a jelek szerint éppen azok készülnek tömegesen felkeresni a háziorvosi rendelőket, akiket a veszélyeztetettek közé sorolnak, vagyis a koronavírus miatt épp távol kellene tartani őket onnan. Arról, hogy miként lehet kockázatmentessé tenni az oltást, az országos tiszti főorvos a közelmúltban csak annyit mondott: telefonon egyeztetett időpontban kaphatják meg a vakcinát az érintettek. Lapunk kérdésére, hogy miként fogják ellenőrizni a háziorvosok, egészséges-e páciens, és nem tünetmentes koronavírushordozó, Cserni István verőcei háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSz) alelnöke azt mondta: Ezt nem tudják kontrollálni. Arra ugyanis nem lát lehetőséget, hogy a koronavírus-mentesség igazolására két negatív PCR-tesztet kérjen az oltásért érkezőktől. Okozhat-e problémát, ha valakit tünetmentes covidosként beoltanak influenza ellen? Erre a kérdésünkre Kemenesi Gábor virológus azt felelte: „Nem tudjuk.”
A virológus szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy azért nem jó például felső légúti panaszokkal küszködőknek beadni az influenzaoltást, mert akkor az immunrendszer „el van foglalva”, így nem lesz olyan hatékony a vakcina, nem képes kellő immunválaszt kiváltani. Megjegyezte: egyelőre más okoz nagyobb problémát. Az aktuális influenzaoltás hatóanyagát mindig aszerint állítják össze, hogy melyik vírus okozta a megbetegedéseket az adott ciklusban a déli féltekén. Csakhogy az idén a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések hatására gyakorlatilag elmaradt ott az influenza-járvány, ezért most nem tudni, hogy az északi féltekén melyik vírustörzs válhat dominánssá. „Ha szerencsénk van, benne lesz az is a már elkészült oltóanyag komponensei között” – tette hozzá. Az influenzával oltottak számának várható jelentős növekedése újra aktuálissá teszi a háziorvosok régi kérését: fizessen nekik a vakcina beadásáért az állam! Most a felnőtt és vegyes praxisokban az influenza oltásért csak akkor jár díjazás, ha a teljes körzetben elérnek egy bizonyos átoltottságot. Az viszont mindig csak utólag derül ki, hogy mennyi ez a küszöbszám. További probléma, hogy például egy 1500 fős körzetben a harmincszázalékos átoltottsághoz elég 450 oltást beadni, ugyanezt az arány egy 3000 fős praxisban már 900 beteg beoltását jelenti, miközben a két érintett orvos egyéb leterheltsége is összehasonlíthatatlan. A Háziorvosok Online Szervezete ezért már többször is kezdeményezte, hogy a térítésmentes oltások beadásáért az állam fizessen kétezer forint immunizálási díjat. Két éve már széles szakmai egyeztetést követően eljutottak arra a pontra, hogy a humántárca is javasolta a kormánynak a tételes immunizációs díj bevezetését, de ez azóta sem történt meg. Cserni István hozzátette: ha 2020-ban a szakmai szervezetek és kormányzat is fontosnak tartja az influenza átoltottság növelését, akkor szükség van erre a kompenzációra. Ez ráadásul idén különösen indokolt lenne, hiszen a COVID-járvány már most is jelentős pluszterhet ró az alapellátókra, és a helyzet rosszabbra fordulhat, ha ismét home office-ba kényszerülnek az idősebb háziorvosok.

Megugrott az áldozatok száma

Elhunyt tizenhárom beteg, és újabb 702 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu hétfő délelőtt. 693 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 44-en vannak lélegeztetőgépen. A fertőzöttek számának emelkedésével egyidejűleg mind több oktatási intézményben rendelnek el korlátozásokat. Az Operatív Törzs 17 óvodában és 7 iskolában döntött rendkívüli szünetről. Emellett 118 osztálynál és 3 teljes iskolánál digitális munkarendet vezettek be a koronavírus-megbetegedések miatt. Müller Cecília, országos tisztifőorvos tegnap egy kérdésre válaszolva az iskolai lázmérésről közölte: ha a gyermek testhőmérséklete eléri a 37,8 Celsius fokot, rövid pihenő után megismétlik a mérést, és ha akkor is eléri a határértéket, azt javasolják, hogy hagyja el az intézményt. Kérdés persze, hogy mikortól tudnak minden iskolában hőmérőzni. A humántárca mindenesetre azt ígéri: hamarosan több mint 41 ezer érintésmentes digitális hőmérőt osztanak szét az intézmények között. Míg a tárca most kapkodva intézkedik a lázmérésről, a Pedagógusok Szakszervezete már a tanévkezdésre javasolta ezt, de a szaktárca akkor még feleslegesnek tartotta.

Nyilvánosan vitatkozik az orvosi kamara és az EMMI

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 22:19

Fotó: Shutterstock
A köztestület szerint halasztani kellene a tervezett műtéteket, a tárca szerint erre nincsen szükség.
"Őszintén sajnáljuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke ismét csatlakozott az ellenzék riogató és valótlanságokat harsogó kórusához."

Ezzel a szöveggel kezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) közleménye, amelyben a Magyar Orvosi Kamara elnökének Kásler Miklóshoz címzett levelére reagálnak. Kincses Gyula korábban azt kérte a minisztertől, függesszék fel az ún. elektív ellátást a járványkórházakban (ilyen például a tervezett, de halasztható műtét). A MOK elnöke szerint ezek kapacitásokat kötnek le, fertőzésveszélyt jelentenek az emberek számára, kórházi gócpontokat hozhat létre, ami szétszórja a járványt. "Az elsővonalas védekezésben már észlelhető létszámhiány, és az ezt kezelni hivatott átvezénylések megindulása. Kollégáinktól folyamatosan kapunk jelzéseket a kapacitáshiányokról, kényszermegoldásokról" - fogalmazott a levélben.
Erre reagálva a tárca azt közölte, a járványkezelési stratégia cseppet sem változott a tavasszal jól bevált recepthez képest. Nincs létszámhiány, ezrelékkel mérhető az átvezényelt szakemberek száma.  "Nem kell egyetlen elektív ellátást sem leállítanunk, ahogy most a MOK elnöke javasolja." Majd hozzáteszik, 
"aki kapacitáshiányról beszél, az vagy szándékosan torzít, vagy nincs tisztában a tényekkel."

Korábban a Népszava azt írta, azokat a kórházakat is zavarba hozza a covid-betegek ellátása, amelyek nem kezelnek koronavírus-fertőzötteket: nagyszámú szakembert vont el tőlük a tisztifőorvos. Lapunk értesülései szerint csak a fővárosból mintegy 200 szakembert vezényeltek át abba a három intézménybe, ahol a legtöbb covidost látják el, emiatt a kórházak az ellátások felfüggesztésére, átszervezésére kényszerülnek

Gulyás korábbi kabinetfőnöke nemcsak Palkovics helyettes államtitkára lett, de ő felel az uniós pályázatok kiírásáért is

Á. B.
Publikálás dátuma
2020.09.28. 21:42

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Gyorsan emelkedik a csillaga.
2020. október 1-jei hatállyal Ágostházy Szabolcs vezeti a a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot (FKB)

- derült ki a Magyar Közlönyből. Az eddigi elnököt Perényi Zsigmondot (aki hivatalosan Perényi Sigismund Peter) szeptember elsejei hatállyal menti fel a miniszterelnök.  Mint arról a Népszava is beszámolt, Gulyás Gergely kabinetfőnökét előbb a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) helyettes államtitkárnak nevezték ki, aztán kapta meg ezt a posztot. Perényi Zsigmond is ebben a rangban látta el feladatait.  A javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló szervként működő testület feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása, a kormányzat fejlesztéspolitikai döntésének előkészítése, a Miniszterelnökség központi koordinációs tevékenységének ellátása. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Tagjai az irányító hatóságok vezetői, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt két ember, valamint az igazoló hatóság vezetője. Az FKB elnöke és tagjai a bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A testületet 2014-ben hozta létre az Orbán-kormány.