Megkoronázta az EU-t a vírus

A tagállamok lakosainak túlnyomó többsége jobban bízik az uniós vezetésben, mint saját nemzeti kormányában. A magyar és lengyel kormány megítélése kimagaslóan rossz.

Bár az Európai Unióba vetett bizalom rendszerint hullámzó a tagállamokban, az egyértelműen látszik, hogy a koronavírus járvány első hulláma sokat javított a közösségi vezetés imidzsén. Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a járvány alatt az Unió intézményeibe vetett bizalom látványosan megnőtt, miközben a nemzeti kormányok bizalmi indexe ezzel párhuzamosan megroggyant. A Politico.eu szeptember 28-án tette közzé azt az összehasonlító felmérést, amelyet az Eurofound végzett el április-július között, minden tagállamban, reprezentatív mintán, 91753 személy megkérdezésével.

Ez idő alatt a EU-ba vetett bizalom a tízes skálán mért átlag 4,6-ról 5,1-re emelkedett, a nemzeti kormányok bizalmi indexe pedig 4,8-ról 4,6-ra csökkent. Ez azonban csak egy átlag érték, országokra lebontva igen érdekes kép rajzolódik ki. Az, amint a tanulmány is sugallja, egyértelműen látszik, hogy a júliusi uniós csúcson elfogadott helyreállítási alap és a beígért közösségi pénzek nagymértékben emelték az uniós intézmények iránti bizalmat azokban az országokban, amelyeket súlyosabban érintett a járvány első hulláma, ezért nagyobb anyagi támogatást kapnak, ugyanakkor érezhetően csökkentették az északi országokban, amelyek kormányai kezdettől ellenezték a vissza nem térítendő támogatások nagyságát.

Nem véletlenül, az Unióba vetett bizalom leginkább Olaszországban emelkedett, az áprilisi 4,1 –es szintről 5,2-re. Második helyen Spanyolország áll, ahol 4-ről ugrott 5,2-re az EU-ba vetett bizalom. Minkét országban a járvány kezdetén az Unió megítélése volt mélyponton. Olaszországban a Conte-kormány bizalmi indexe 5,3 volt, az EU-é 4,1 áprilisban, míg júliusra már 5,2-re emelkedett az EU és 5,1-re csökkent a nemzeti kormányba vetett bizalom. Spanyolország viszont azon kevés államok egyike, ahol mind a nemzeti kormány, mind az EU megítélése javult a járványkezelés következtében. Áprilisban Sanchez kormányának bizalmi indexe 4,3 volt, az EU-é 4, júliusban pedig 4,8-t ért el a kormány, 51-t az Unió. Csupán három tagállamban, Spanyolországon kívül Franciaországban és Luxembourgban javult mind az Unió, mind a nemzeti kormány megítélése.

A „zsugori” északi államokban fordított folyamat zajlott le. Dániában, Hollandiában, Finnországban és Svédországban megroggyant a déliekkel bőkezű Unióba vetett bizalom, és bár saját kormányaikban még mindig jobban bíztak júliusban, mint az EU-ban, penalizálták az uniós megállapodás elfogadása miatt. Ezekben az államokban kimagaslóan magas a nemzeti kormányok bizalmi indexe és még a csökkent szintű uniós bizalom is átlagos európai szinten mozog. Hollandiában a nemzeti kormány bizalmi indexe áprilisban 6,1 volt, ez csökkent 5-re, az EU-é 5-ről csökkent 4,4-re. Finnországban 7,6-ról csökkent a nemzeti kormány 6.5-re, az EU pedig 6,5-ről 5,5-re.

A kelet-közép-európai államokban, Ausztria kivételével mindenhol sokat javult az EU megítélése. Nyugati szomszédunknál mind a kormány, mind az EU megítélése romlott, de a Kurz kormányba vetett bizalom magasabb volt és jobb maradt. A bécsi kormány áprilisban 6,5, júliusban 5,4-en állt, az EU pedig 5, illetve 4, 8-an.

Szlovákiában a frissen megválasztott Matovic-kormány áprilisi 4,8as bizalmi indexe júliusra 4-re csökkent, míg az EU-é 4,2-ről emelkedett 4,6-ra. Csehországban 4,4-ről csökkent 3,8-ra Babis kormányának megítélése, az Unióé pedig 3,7-ről emelkedett 4,3-ra. Szlovéniában nem mozdult el a kormány megítélése a 3,5-ös szintről, az EU viszont 4,3-ról 4,8-ra nőtt. Horvátországban csökkent leglátványosabban a kormányba vetett bizalom, 4,1-ről 2,9-re, az EU pedig nem javult érezhetően, csupán 4,1-ről 4,2-re.

A román Orban-kormány az áprilisi 3,8-ról 3,5-re rontott, miközben az EU 4,5-ről 5,2-re javított.

A nemzeti kormányba vetett bizalom Lengyelországban volt és maradt a legalacsonyabb – az áprilisi 2,6-ról csökkent 2,4-re, az EU bizalmi indexe pedig 5,1-ről nőtt 6,2-re. A másik sereghajtó Magyarország. Az

Orbán-kormány áprilisi 3,3 -as bizalmi indexe júliusban már csak 2,9 volt, az Európai Unióé pedig 5,1-ről javult 5,4-re. Érdekes módon a magyar és a lengyel kormányzat kétharmados, illetve kényelmes parlamenti többséggel rendelkezik az alacsony lakossági bizalom ellenére, míg az északi államok nehezen összeálló, minimális többséggel rendelkező koalíciós kormányainak a bizalmi indexe az egekben van hozzánk képest.