Előfizetés

Orbán Viktor közvetlen járatot akar Kirgizisztánba, hogy megélhessük népeink közös eredetét, barátságát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.29. 15:44

Fotó: Vivien Cher Benko / Orbán Viktor Facebook oldala
A kormányfő szerint a járványban most kell csak igazán a fogadós-utazós diplomácia. Eredmény: 50 millió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap.
Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is, érkeznek ide vendégek, és mi is látogatunk számunkra fontos országokba – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel. A koronavírus második hullámában hazánk fokozza az ilyen tevékenységét, ugyanis a kormányfő bejelentette:   
„A két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat.”

Hozzátette: ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni. Az erről, a dollárról átszámolva mintegy 15,5 milliárd forintos magyar költségvetési, úgynevezett donor felajánlásról szóló rendeletet a Népszava vette észre a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben.
„Különösen jól esett, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk”

– indokolta a szálak szorosabbra fűzését.

Mai kapcsolatunkat az egykori rendszerváltó politikus összekapcsolta a harminc évvel ezelőtt történtek sajátságos értelmezésével. Így:  
„Amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét.”

Szooronbaj Dzsejenbekov végül köszöntet mondott a magyar kormánynak és népnek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségért. Történelmi napnak tartja a találkozót, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá. Ezek között említette hogy a magyar kormány 150-re emelte a kirgiz hallgatóknak biztosított magyarországi ösztöndíjak számát, a már említett fejlesztési alapot, továbbá számos területre, a többi közt közlekedési, egészségügyi, mezőgazdasági stratégiai partnerséget.

Fekete-Győr András: Orbán fél a fiataloktól, ezért akar engem bilincsben látni (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 15:41

Fotó: Népszava
Ártatlannak vallja magát a Momentum elnöke, akit egy füstgyertya eldobása miatt vádoltak meg hivatalos személy elleni erőszakkal.
Vállalom a tetteimért a felelősséget, de soha, senkit nem bántottam – hangsúlyozta Fekete-Győr András a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón. A Momentum elnöke és a párt egyik önkormányzati képviselője, Szarvas Koppány Bendegúz ellen ma emelt vádat az ügyészség a 2018 decemberében, a túlóratörvény elleni tüntetésen történtek miatt. 

Lila füst gyertya vs arcba fújt könnygáz

A momentumos politikusokat, valamint még négy személyt hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével vádolják. A vádirat szerint „a Kossuth téri tömegdemonstrációkon részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék.” 
Fekete-Győr „bűne” mindebből a pirotechnikai eszköz eldobása volt. 
„Egy játékboltban is kapható, lila füstszóró eszközt ejtettem két rendőrsorfal közé, miután a rendőrök figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt sok ezer tüntető fiatal és idős ember arcába (...) igyekeztem így felhívni a figyelmüket a jogsértésre”

– mondta a Momentum vezetője, aki hangsúlyozta: nem akart ártani a rendőröknek, többek között értük is tüntetett, a túlórára kényszerített gyári munkások, alulfizetett orvosok és pedagógusok mellett. Fekete-Győr szerint a hatóság elleni erőszak vádja nevetséges és szánalmas az Orbán-féle ügyészség részéről – Fehéroroszországban és Putyin Oroszországában talán nem lenne abszurd, de az Európai Unióban mindenképp annak számít.  

Túl erősek lettek, Orbán már tart tőlük

A pártelnök ugyanakkor azt is sejteni véli, hogy miért most, a tüntetés után majdnem két évvel idézik be vádlottként. 2018-ban a Momentum még egy 2-3 százalékos támogatottságú politikai párt volt, ma már viszont az ország legnépszerűbb, legerősebb közössége, melynek színeiben EP-képviselők, polgármesterek és több mint 150 önkormányzati képviselő dolgozik.
„Én értem azt, hogy Orbán Viktor és az Orbán-rezsim fél az új politikai generációtól és fél a magyar fiatalságtól, és ezért akarja Fekete-Győr Andrást is, ennek a politikai generációnak az egyik vezetőjét is bilincsben látni”

– összegezte a megfejtést az önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélő pártelnök.  

Nem Szijjártó vagy Tiborcz áll most itt

Fekete-Győr nem óvatoskodott az ügyészség és a kormány bírálata során sem: a volt fideszes Polt Péterről azt mondta, bűnözőket véd, és megjegyezte, nem a Szíjj László oligarcha luxusjachtján nyaraló Szijjártó Péter külügyminiszter áll majd helyette a vádlottak padján, sem az Orbán-vej Tiborcz István.
A pártvezető azt is hozzátette, jogvégzett emberként tudja, mekkora hatalom összpontosul a Polt Péter kezében, de azzal is tisztában van, hogy a történelmet nem ügyészek írták, hanem olyan embereket, akik felemelték szavukat, öklüket az elnyomó hatalom ellen,  … Mi azt látjuk, hogy a magyar bíróságok az utolsó bíróságok az utolsó bástyái a magyar jogállamnak. Én hiszek abban, hogy a magyar bíróságok fel fognak menteni engem (…) ártatlannak fognak minősíteni” - jelentette ki Fekete-Győr. A Momentum elnöke ezek után újságírói kérdésekre válaszolt; mint elmondta, nem ismeri a nem politikus vádlott társakat. Szerinte azért sem állja meg a helyét az ellene felhozott vád, mert a 4-5 rendőr is úgy nyilatkozott, hogy nem lépett fel velük szemben erőszakosan – ráadásul munkájukat sem gátolta a füstszóró eldobásával.

Megvan az Alkotmányvédelmi Hivatal új főigazgatója

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.29. 15:40
Bárdos Szabolcs 2017-ben
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Bárdos Szabolcs eddigi főigazgató-helyettes vezeti majd a szervezetet – értesült a Népszava.
Bárdos Szabolcs lesz október 1.-től az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új főigazgatója – értesült több forrásból a Népszava. Lapunk információi szerint az AH eddigi műveleti főigazgató-helyettesének kinevezését egyhangúlag támogatta keddi meghallgatásán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. - Meggyőző az életrajza, meggyőző volt a meghallgatáson is, fiatal szakember, akit nem érhet az a vád, hogy politikai kinevezett lenne, megadtuk neki a bizalmat – mondta a testület egyik tagja lapunknak. Az AH élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy Kiss Zoltán addigi főigazgatót szeptember 14.-én Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor felmentette hivatalából. A lépés annyiban meglepetést keltett, hogy 39 éves, a szervezetet 2015 óta vezető Kiss Zoltánt tavaly még dicsérte Orbán Viktor. Két hete több találgatás is megjelent a dandártábornok távozásának okairól (például, hogy azért kellett mennie, mert az AH nemzetbiztonsági átvilágítása nem tárta fel Kaleta Gábor perui nagykövet pedofil bűncselekményét), de ezt több forrásunk is cáfolta. Informátoraink szerint a távozást maga Kiss Zoltán kezdeményezte, mert diplomáciai pályára szeretne váltani és ehhez bírja is Orbán Viktor támogatását. - Ez egy „beragadós szakma”, ha tényleg váltani akar, akkor ezt most kellett megtennie – mondta egy nemzetbiztonsági forrásunk. Bárdos Szabolcs végigjárta a ranglétrát a nemzetbiztonsági szervezetben, szintén még fiatal, forrásaink nagy tudású, jó szakembernek írták le.