Előfizetés

Vagyunk-e a magunk urai?

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.10.01. 10:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Zavarba ejtő képekkel, felvetésekkel, múlhatatlan dilemmákkal találkozunk a Kiscelli Múzeum Testkép című kiállításán.
Melyikünk ne állt volna már a tükör előtt feszengve, vagy épp elégedetten figyelve saját testi adottságait, megjelenését? Ki ne nézett volna már végig a villamoson vele szemben ülőn, vagy ne érezte volna magán mások – illetlen, vagy véletlen – tekintetét? Bár a hétköznapok során nem mindig tulajdonítunk neki jelentőséget, úgy tűnik, az életünk nagy része a test és az arról alkotott imázs körül forog. Noha ez nem új jelenség, a terület már a kezdetektől foglalkoztatta az emberiséget; hétköznapi és tudományos diskurzusok elengedhetetlen sarokkövévé vált a téma, amely az idő múlásával egyre inkább lett közösségivé és társadalmivá, távolodva-közeledve az egyéni és személyes meghatározottságoktól.
A Kiscelli Múzeumban látható Testkép – Akt a kortárs magyar fotográfiában című tárlat az ehhez kapcsolódó, sokféle, végeérhetetlennek tűnő képzeteket próbálja meg körbejárni: a testhez fűződő attitűdöket, s annak reprezentációját a nemi- és társadalmi szerepek, az identitás- vagy a morál változása, valamint az egyén és környezete életében játszott jelentés felől vizsgálja. A ruhátlan alakokat szemlélve a nemek közti egyenlőtlenségek és hétköznapi sztereotípiák – legyenek azok pozitívak, vagy negatívak –, a magunkkal és másokkal szemben is alkalmazott testszégyenítés, vagy a tökéletességre, alakíthatóságra való törekvések egyaránt előkerülnek, miközben az aktfelvételeken keresztül a látogató saját viszonyulásait is tetten érheti.
A képek gyakran sebezhetőségeinkről és frusztrációinkról adnak számot: Tombor Zoltán felvételei a nőideál változásaira, és a média önértékelésre gyakorolt hatásaira reagálnak, míg Tímár Péter az akt esztétizáló tendenciáinak állít tükröt. Az elkerülhetetlen változásokra mások mellett London Katalin, Trembeczki Péter és Pinczehelyi Sándor, míg az anyaságra és a gyermeki létre Kusnyár Eveline és Vasali Katalin reflektál plasztikus, gyakran szimbolikus munkáival. Diósi Máté a férfi és női alak eltéréseiről ad tablót önmagán keresztül, s szintén saját testéhez való viszonyáról mesél Szombat Éva élénk sorozatában. A határok feszegetése, a mozgástér tágítása jelenik Benkő Sándor vagy Eifert János felvételein, miközben Hirling Bálint, illetve Urbán Ádám sorozata szintén a korlátok megkérdőjelezéséről, azok átlépéséről szól. 
Rendhagyó projekt Pátkai Rozina mammary című memóriajátéka, amely a mellpárosítás elvén alapul; Spanyár Judit Körte-sorozata, ami az asszociációk és nyelvi kifejezőkészségünk összefüggéseit tárgyalja; vagy Fedor Ilka magzati állapotot megidéző Izoláció című munkája. Az egyes alkotások üzenetei hosszú időre útravalóul szolgálhatnak, megannyi állítást hordoznak, ám számos megválaszol(hat)atlan kérdést is felvetnek. Egyszerre izgalmas és zavarba ejtő képekkel és felvetésekkel találkozunk, amelyek elkerülhetetlenné teszik a szembefordulást önmagunkkal, saját testünkkel, és másokéval. Kirajzolják azokat a napjainkban egyre aktuálisabbá váló kérdéseket is, hogy van-e egyáltalán közünk mások testéhez, és mennyire vagyunk mi magunk megjelenésünk és önmeghatározásunk urai. A Testkép kétségtelenül az év egyik legfontosabb, legsokoldalúbb kiállítása, amely legalább annyira szól a kortárs művészet tűpontos reflexióiról, mint rólunk, nézőkről.
Infó: Testkép – Akt a kortárs magyar fotográfiában Kiscelli Múzeum Kurátorok: Somosi Rita és Szarka Klára Nyitva: október 25-ig.

Mintha a dal nem akarna véget érni

Balogh Gyula P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.10.01. 07:47

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Több százan búcsúztatták szerda este a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönő vezetőségét. A hallgatók elfoglalták Film- és Médiaintézetének Szentkirályi utcai épületét is.
Több száz hallgató és szimpatizáns búcsúztatta némán a szerda esti csendes esőben a forgalom elől lezárt Vas utcában a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönő vezetőségét, akik fáklyákkal a kezükben álltak őrt az Ódry Színpad erkélyén. A hangulat egyszerre volt gyászos és búcsúzó, ugyanakkor a kitartás is érezhető volt a levegőben. A harminc perc őrség letelte után a jelenlévők tapssal köszönték meg a vezetők eddigi munkáját, majd a hallgatók újra beolvasták követeléseiket és hangsúlyozták, hogy addig nem oldják fel a Vas utcai épület blokádját, amíg az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tárgyal velük. Együtt mondták el az egyetem gólyaesküjét, majd a tiltakozók kórussá váltak, és több dalt is elénekeltek, köztük a himnusszá vált Titkos egyetem-et. Mintha a dal nem is akart volna véget érni.
„Mutassuk meg, hogy a szabad oktatás közös ügyünk! Mi, hallgatók felelősséget érzünk a kultúránkért, a Szabad Oktatásért, a Szabad Egyetemért. Legyen a tudás: érték. A beszéd: párbeszéd. Az egyetem: szabad. A kultúra nemzeti alap! NEM HALLGATUNK!”

- írták a szervezők a szolidaritási virrasztás Facebook-meghívójában. És nem is hallgattak.

Hivatalos felszólalók nem voltak, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója azonban mégis szólt a demonstrálókhoz. A hallgatók bátorságáról és cselekedni tudásról beszélt, és szolidaritásra biztatta más egyetemek hallgatóit is. "Hiába érezték azt, hogy ők maguk keveset kaptak, rengeteget adtak sokaknak, az előttük járó generációnak” – mondta az SZFE diákjairól.
Mácsai igazát igazolták azok a fiatalok, akik más iskolából jöttek, együtt gitározott és énekelt informatikus, politológus hallgató és gimnazista, Képzős és MOME-s. Ahogy a résztvevő művészek is, a kőszínházi igazgató és a független társulat alapító-vezetője, így a TÁP Színházas Vajdai Vilmos. Néhányan a demonstráción az elmúlt időszak árnyoldalát emelték ki, mondván: nem alakult ki a hallgatók és a kuratórium között igaz párbeszéd. Az éjszakai együtt virrasztók kedvét azonban mindez mégsem tudta szegni. Olyannyira, hogy egyikük szerint a virrasztás nemcsak az eddigi tüntetéssorozat méltó folytatása, hanem újabb lendületet is ad a céljaikért küzdőknek.  Csütörtök reggel az SZFE diákjai közleményt adtak ki, melyben azt írják, a leköszönő vezetőség lemondási idejének utolsó óráiban, szerda este a sajtóból értesültek arról, hogy az általuk el nem ismert kuratórium pályáztatás nélkül nevezett ki az intézmény élére két új rektorhelyettest. Ezért közölték, az éppen egy hónappal ezelőtt elfoglalt Vas utcai épület után blokád alá veszik az SZFE Film- és Médiaintézetének Szentkirályi utcai épületét is. Őrséget állítottak, a kapun csak az Egyetem polgárai léphetnek be.

Radetzky-laktanya: a barátok bármit bonthatnak

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.01. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Legkésőbb jövő februárban kerülhet a Parlament gazdasági bizottsága elé az a törvényjavaslat, ami a Bem téri Radetzky-laktanya lebontását kívánja megakadályozni. Kérdés, addigra lesz-e mit megőrizni.
Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa a múlt héten a Parlamentnek önálló indítványként törvénymódosító javaslatot nyújtott be a 180 éves Bem téri Radetzky-laktanya megmentéséért, amelyet kormányközeli vállalkozók a homlokzat kivételével lebontanának, és a helyére luxushotelt, irodaházat, 400 autót befogadni képes mélygarázst építenének. Erről tanúskodik az az építési terv is, amelyet még a nyáron hozott nyilvánosságra az Átlátszó oknyomozó portál. Tordai Bence javaslata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt úgy módosítaná, hogy a kiemelt beruházások hatósági eljárása során az illetékes önkormányzatoknak legyen egyetértési joga. A javaslattal azt is szeretnék elérni, hogy a Bem téri Radetzky-laktanya esetében teljes mértékben vegyék figyelembe a műemlékvédelmi szempontokat. A Parlament gazdasági bizottsága elé legkésőbb jövő februárban kerülhet a módosító javaslat, ám nem valószínű, hogy a bizottság kétharmados kormánypárti többsége ujjat akarna húzni Orbán Viktor kötélbarátjával, Garancsi Istvánnal. Ugyanis az ő cége, a Market Zrt. az „átépítés” kivitelezője, míg a Market vezérigazgatója, Scheer Sándor a Radetzky-laktanya jelenlegi résztulajdonosa. Az ingatlan a WS Buda Project Kft. birtokában van, e céget pedig a Blue Urban Elegant Kft. – ami Scheer Sándor tulajdona –, valamint a High Yield Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolja. Utóbbi Wáberer Györgyé, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosé, aki Scheerhez és Garancsihoz hadonlóan közel áll a kormányfőhöz. A Radetzky-laktanya épületét 2016 áprilisában vásárolta meg a szlovák érdekeltségű HB Reavis Csoport az Európa Ingatlan Befektetési Alaptól, és építési engedély birtokában azonnal bontani is kezdte, miközben az épület műemléki védelem alatt állt. A terv akkor egy hétszintes irodaház volt, a műemléki homlokzat részleges megtartásával. A II. kerületi Önkormányzat 2016 júniusában változtatási tilalmat rendelt el az épületre, ugyanekkor a fővárosi kormányhivatal is érvénytelenítette az építési-bontási engedélyt. A HB Reavis beperelte a kormányhivatalt, a hosszadalmas jogi procedúra vége az lett, hogy 2018-ban a két fél kérte a Kúriától a per szüneteltetését, mondván, közel állnak a peren kívüli megegyezéshez. Az épület műemléki védettségét 2018 decemberében szüntette meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter rendelete, az ingatlant 2019 elején WS Buda Project Kft vásárolta meg, a kormány pedig 2020 augusztusában Radetzky-laktanya „átépítését” nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, így már nem számít a II. kerület változtatási tilalma sem. „A Radetzky-laktanya épülete nem csupán ingatlan, hanem nemzeti emlékezetünk része” – fogalmazott Örsi Gergely, a kerület MSZP-s polgármestere a Kulturális Örökség Napjai alkalmából megtartott Bem téri rendezvényen. Korábban a kormányközeli sajtó is hasonló szellemű cikkeket publikált, ám amióta a Radetzky-laktanya tulajdonost váltott, erről nagy a csend. A jobboldalú kötődésű civil szervezetek is látványosan ejtették az ügyet.   „Mi változott az elmúlt néhány évben, miért lehetett az, hogy 2016-ban még bőszen védték a nemzeti kulturális örökségünknek ezt a fontos elemét a fideszesek, most pedig visszavonulót fújnak és elkótyavetyélik a nagybefektetőknek? Hát, a befektető személye. Korábban külföldi befektetők, most pedig Fidesz-közeli oligarchák, illetve kormánytagok, kormánybiztos, személyesen Wáberer György, illetve üzlettársa, Scheer Sándor érdekeltségei azok, amelyek ezt a pusztító luxusprojektet véghez akarják vinni” – fogalmazott Tordai Bence múlt héten a parlamenti felszólalásában. A kormánypartok részéről nem volt reakció.