Előfizetés

A kormányrendelet ellenében is megszavazták a Városliget beépítését megakadályozó szabályzatot

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.30. 18:13

Fotó: Mónus Márton / MTI
Kicsit sem szórakoztató abszurd színházzá avanzsált ma a Fővárosi Közgyűlés.
A polgármesterek egymás után rukkoltak elő különböző irodalmi idézetekkel, műveket és szépírókat idéztek egy meglehetősen pórias gazdasági kríziskezelő mentőcsomag és egy építési szabályzatról szóló vitában. A sort Ughy Attila (Fidesz) kezdte, aki a francia-román drámaíró Ionesco-t idézte meg a napirend előtti felszólalásában meglehetős váratlansággal. Később Kovács Péter XVI. kerületi polgármester idézett hosszasan Orwell Állatfarmjából, amire Kiss László Cicerót citálva tromfolt. Mielőtt azonban bárki míves szónoklatok áradatát vizionálná maga elé, sietve rögzítjük a tényt: a fővárosi turisztikai ágazatban érintett kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó mentőcsomag vitája a valóságban egészen kimerítően színvonaltalan szófacsarásba fulladt. A szépírókon túl volt ismételt szavazás, ötletlopási vád, válogatott gyalázkodás. S éppen Láng Zsolt kerület nélkül maradt fideszes városatya - éppen ő – állította, hogy ennél még egy bölcsődei foglalkozás is mívesebb lenne. Igaza van, de tegyük hozzá, sokat tett azért, hogy így legyen. A vendéglátósoknak októbertől márciusig 90 százalékos bérleti díj kedvezményt, a teraszok után fizetendő közterület használati hozzájárulás hasonló mértékű és időtartamú csökkentését, valamint a taxisok drosztpénzének 70 százalékát elengedő turisztikai mentőcsomagot végül egyhangúan megszavazták. A nemtelen sárdobálás, az elhangzottak szándékos félremagyarázása és egyéb manipulatív játékok a Városliget Építési Szabályzatának módosításáról szóló előterjesztés vitájában is folytatódtak. A Fidesz-frakció aligha meglepő módon Baán László miniszteri biztos és a kormány szavait ismételve azt szajkózta, hogy a Liget-projekt a fővárosiak érdekeit szolgálja, a zöld felület csak nőni fog a beruházás végére és minden jóra fordul, mert dőlnek majd a turisták a Ligetbe. Állításuk szerint a városvezetés a demokráciát csúfolja meg azzal, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlik ebben az ügyben. Elmentünk a falig, sőt a ligetvédők szerint azon is túl – zárta a vitát Karácsony Gergely, aki szerint a főváros kompromisszumkészségét mutatta, hogy nem az eredeti állapot visszaállítását kérte a kormánytól, hanem megelégedett azzal, hogy a még el nem kezdett beruházásokat állította le. 2012-ben Papcsák Ferenc még zuglói polgármesterként maga is azt gondolta, hogy a Városliget nem beépíthető. Majd 2013 egyik sötét éjszakáján benyújtotta a Városliget einstandját jelentő Városliget törvényt. De még ebben is az szerepel, hogy a Városliget Építési Szabályzatának megalkotása a Fővárosi Közgyűlés feladata. A grémium egyébként egy szintén fideszes politikus, Tarlós István vezetésével később megszavazta Budapest 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját, amelyben azt írták, hogy a Ligetet közparkként kell megerősíteni, a turisztikai desztinációkat tömbösítés helyett szét kell szórni a városban. A kormány most egy újabb éjszaka összehozott rendelettel – úgy tűnik a Liget-rendelet éjszakai műfaj – el akarja venni a fővárostól azt a jogot is, hogy meghatározhassa, mi épülhet a saját telkén és mi nem, felülírva ezzel a fővárosi szavazók akaratát és meghazudtolva saját magát – mondta a főpolgármester, aki szerint tele van a város rozsdazónákkal, amelyek nyitva állnak a beruházók előtt. A Liget-projekt a politikai akarnokság vegytiszta szimbóluma, ami ráadásul egy értelmetlen fantazmagóriához kötődik, aminek eredményeként egy 200 éves parkot tennének tönkre – tette hozzá Karácsony Gergely. A VÉSZ módosítását végül elfogadta az ellenzéki többség. Mint arról a Népszava a nap folyamán beszámolt: a kormány egy kedd éjszaka hozott rendelettel előre felülírta a most megszavazott rendeletet, lehetővé téve, a parkba tervezett Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Fővárosi Színház építési engedélye akkor is kiadható, ha az ellentétes az országos építészi előírásokkal, illetve a VÉSZ-szel. Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester bejelentette, hogyha a kormány nem mond le a beépítési terveiről, népszavazást kezdeményeznek a Városliget ügyében.

Nagyobb beépíthetőséggel kedvezne Makó Mészárosék helyi szállodaberuházásához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 17:22

Fotó: makohirado.hu
Húsz méter magas is lehet a Hagymatikum fürdő mellé tervezett épület, amelynek alapterülete a jelenlegi megengedettnek a duplájára nőhet.
Növelnék Makón a megengedett beépíthetőség és épületmagasság nagyságát a helyi építési szabályzat módosításával; ezzel a Mészáros Lőrincék tulajdonában álló szállodalánc, a Hunguest Hotels beruházásához készítik elő a terepet – írta a hvg.hu a képviselő-testület szerdai ülésére készített előterjesztés alapján. A Makovecz-tervezte Hagymatikum fürdő  mellé építendő négycsillagos szálloda megépítéséhez szükséges telekalakításhoz benyújtott javaslatot Farkas Éva Erzsébet (FIDESZ-KDNP) jegyzi. – A látványterveket már el is készítette a Daw Stúdió Kft., a Hunguest Hotels is bejelentkezett már a polgármesternél még tavaly januárban. A szállodára eddig 5 milliárd forintot adott az állam, a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésével ítélték meg a beruházásra a pénzt – jegyezte meg a portál. Az előterjesztés szerint egyelőre az építési szabályzatot szabják a tervek szerint 120 férőhelyes szállodára.  Az eredeti tervek szerint ugyanis a Hagymatikum fürdő területén épült volna meg a szálloda, de ezt elvetették, mivel túl sok zöldterületet vont volna el a fürdőtől. A jelenlegi elképzelések szerint a komplexumot a fürdő melletti parkoló helyén húznák fel, ezt a telket kellene az építési szabályzatban a fürdőhöz csatolni, így új telket kialakítani. A parkoló hiányát a szálloda alatt megépült mélygarázs váltaná ki. A látványtervekből az nem derül ki, milyen magas homlokzattal tervezik az új szállodát felépíteni, a szerdai testületi ülés elé kerülő előterjesztésből az látszik, hogy az átdolgozás után akár 20 méter magas épületet is fel lehetne itt építeni, holott a hatályos szabályzat szerint a város egyetlen övezetében sem épülhet 15 méternél magasabb épület. A telek beépíthetőségén is változtatnának, azt 80 százalékosra emelnék fel az eddigi legfeljebb 45 százalékos helyett.

Rendőri felvezetéssel kerülhetett a kormány elé az orvosok bérkövetelése

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.30. 16:53

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Látótávolságba került a régóta követelt egészségügyi béremelés, amely a kamara elképzelése szerint közelebb vihet a hálapénzrendszer felszámoláshoz.
A kormány egyik szatelit lapjában már szerdán kiszivárogtatták, hogy a kabinet aznap foglalkozik az egészségüggyel. Egyebek mellett dönthet egy 120 százalékos orvosi béremelésről, illetve kész magáévá tenni a kamarának azt a javaslatát is, hogy a hálapénz elfogadása legyen a Btk-ban is rögzítve büntethető. A nyáron Pintér Sándor belügyminiszter hozta létre az egészségügyi bérek rendezését előkészítő munkacsoportot, amit Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vezetett. A bizottság, amelynek tagja volt mások mellett Ónodi-Szűcs Zoltán az előző ciklus egészségügyért felelős államtitkára, Szentes Tamás, a Szent Margit kórház igazgatója és Takács Tibor rendőr vezérőrnagy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója is – már június végén átadta a belügyminiszternek a témával kapcsolatos javaslatait. A dokumentum akkor az orvosi bérek több lépcsős rendezésére, a hálapénz rendszer kivezetésére, valamint egységes jogviszonyú foglalkoztatásra tett javaslatot a belügyminiszternek. Kérdésünkre a Magyar Orvosi Kamara megerősítette, hogy a múlt héten a köztestület elnöksége lényegében azonos tartalmú, de részletesebb javaslatot küldött Pintér Sándor belügyminiszter számára. Vélhetően ez került előterjesztés formájában most a szerdai kormányülés elé. A bér és foglalkoztatási bizottság által készített és Pintér Sándornak átadott nyári munkaanyag emlékeztet arra, hogy a hálapénz elfogadása egyfelől a BTK 291. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Másfelől a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (2) és (4) bekezdése viszont legalizálja, ha a munkáltató előzetesen engedélyezte azt. Ezt az ellentmondást a Kúria 2015-ös állásfoglalása igyekezett feloldani, amely szerint a hálapénz személyi jövedelemadó köteles, tehát nem lehet illegális jövedelem. Ezzel nem sikerült mindenkit megnyugtatni. A jövőben az elvárt béremelés mellett – a bizottság szerint – generálisan megtiltható lenne a hálapénz elfogadása, és a beteg elégedettségét csak egy-egy kis összegű ajándékkal ( könyvvel, csokoládéval, kávéval) fejezhetné ki. Kitértek arra is, hogy a szülész orvos megválasztását, külön szobát, komfortosabb elhelyezést, vagy a főorvos figyelmét is hálapénzzel „szokás” megfizetni a mostani rendszerben. Ennek kiváltására úgynevezett kiegészítő díj bevezetését javasolta a bizottság. Továbbá azt is, hogy átláthatóan és egyértelműen szabályozzák a betegutakat. Ha tisztázott, jól szabályozott eljárásrendek vannak, és ezen szabályok érvényesülését az ellátók nem tudják személyes érdekből sem befolyásolni, nincs miért hálapénzt fizetni nekik. A betegeknek tudniuk kell, hogy milyen ellátásokat, milyen feltételekkel kaphatnak meg. Az ezzel kapcsolatos döntéseket (sorolás, betegút meghatározás) nyilvánossá kell tenni, és távolítani kell az ellátást végző személyektől (például nem vezetheti a várólistát az operáló orvos.) Fontos változás lenne az új orvosi foglalkoztatási forma, az úgynevezett „önálló jogállás” bevezetése, amely egyértelműen támogatná a közellátást. Például lehetővé tenné, hogy a rendesen megfizetett orvosoknak csak ellátási érdekből engedélyezzenek másodállást. A magánszférában pedig csak külön hatósági és a főállás vezetőjének engedélyével vállalhatnának plusz munkát az érintettek. Az új jogállás bevezetésével párhuzamosan megoldanák azt is, hogy az emelt bér foglalkoztatási formától függetlenül eljusson azokhoz, akik a gyógyító munkát végzik. A jövőben a bértáblát nem az alkalmazotti státuszhoz, hanem az egyes munkakörökhöz rendelnék a közszolgáltatást végzőknél. Így például egyaránt az egységes bértábla szerint keresne az is, aki az adott kórházi osztályon főállásban, vállalkozásban, illetve egy vállalkozó alkalmazottjaként végzi el ugyanazt a feladatot. A javaslat három lépcsőben növelné az orvosi jövedelmeket. Az orvosi bérek bruttó alapbére 688 ezer és 2 millió forint között szóródna a szakmában eltöltött időtől és a szakorvosi képzettségtől függően. Része a javaslatnak a szakdolgozók jövedelemrendezése is. Az idei – már korábban beígért - novemberi béremeléssel a frissen végzettek bruttó bére 202 ezer forintról indul és a legmagasabb 732 ezer forint lesz. Ezt 2022 januárjától tovább növelnék egyfajta új szorzó alkalmazásával, amellyel ez a bérsáv 244 - 886 ezer forintra változna.