Előfizetés

Brutálisan megugrott búza és a kukorica termelői ára is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.01. 07:37
Az étkezési búza ára 10 százalékkal, a takarmánybúzáé 21 százalékkal nőtt egy év alatt
Fotó: Népszava
A kínai kereslet és az a gyenge termésátlag együtt okozott 10, illetve 15 százalékos drágulást.
A tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 55 200 forintért kereskedtek az étkezési búzával Magyarországon szeptember harmadik hetében - közölte az áfa és szállítási költség nélküli termelői árat a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet a Világgazdasággal a csütörtöki számban megjelent cikk szerint, melyet az MTI is idéz. Az árak a nemzetközi piacon is emelkedtek. A takarmánybúza 54 ezer forintos áron, vagyis 21 százalékkal drágábban forgott szeptember harmadik hetében.
Az intézet beszámolója szerint a kukorica az említett időszakban tonnánként átlagosan 47 800 forintos termelői áron cserélt gazdát a hazai piacon, ami az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékos áremelkedés.
A lap emlékeztetett arra, hogy a termény érése idején - a kukorica számára kedvező időjárás miatt - sokan rekordtermésre és árcsökkenésre számítottak, most azonban elképzelhetőnek tartják, hogy az állattenyésztés csökkenő állománya miatt esetleg visszaeső keresletet pótolja más, ez pedig nem engedi lenyomni az árakat. Támaszt nyújthat az áraknak az ipari célú kukoricafelhasználás is: a bioetanol- és az izocukorgyártás szükségletei százezer tonnás nagyságrendben növekedhetnek, hasonlóan a keményítőgyártás búzaigényéhez . A NAIK kutatóintézete a nemzetközi piacon is emelkedő trendről számolt be az említett termékek esetében. A világpiaci árakat a cikk szerint a kínai kereslet és egyes térségek gyengébb termése nyomta feljebb.  

Busásan jövedelmező kaszinók: a 45 milliárdos rekordforgalom közel harmada lett nyereség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 17:38

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tovább duzzad az Orbán-kormány kiválasztottjainak, így Garancsi Istvánnak, Rákosfalvy Zoltánnak és Szima Gábornak a pénztárcája.
Összességében csaknem 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben a magyarországi kaszinópiac, és ebből 14 milliárd forint nyereség jött össze az Orbán-kormány által kiválasztott koncesszió tulajdonosoknak – írta az mfor.hu a kaszinók 2019-es eredményeinek bevallása alapján.  Az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát 2024-ig birtokló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. beszámolója szerint 2019-ben elképesztő árbevételelt és profitot termelt:
„32,8 milliárd forint lett a tavalyi nettó árbevétel, a forgalomból 23,5 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 8,3 milliárd forint pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Még az egyéb kategória is 933 millió forint.”

– A 2018-as 9,6 milliárd forintos adózott eredményt is meghaladta a tavalyi: 11,7 milliárd forint lett, s ez csaknem 30 százalékos profithányadot jelent, amiből 11,5 milliárd forint osztalékot vehetett ki Vajna Tímea – jegyezte meg az mfor.hu. Kiemelték: ez volt az utolsó alkalom, hogy a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna örököse gazdagodott az öt budapesti kaszinóból (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium), ugyanis április 30-tól a többségi tulajdonost Garancsi Istvánnak hívják. Az LVC Diamond új birtokosa ugyanis a Las Vegas Casino Zrt.-én keresztül a Garinvest Zrt., amely a székesfehérvári MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember egyik cége. Szintén Garancsi István érdekeltségébe tartozó soproni kaszinó, amelynek  a koncesszióját 2026-ig birtokló CAI Hungary Kft. 2019-es 4,8 milliárd forintos forgalma 1,4 milliárd forint profitot jelentett.  Bár Kelet-Magyarországon nem megy ennyire jól a kaszinósoknak, de azért a nyíregyházi és a debreceni egység 2019-ben 3 milliárd forint árbevételből 611 milliós nyereséget termelt, amiből 300 millió forint jutott a két tulajdonosnak (Szima Gábor és a DVSC Futball Zrt.).

Borkai ügyvédje, a „megbízható”

A győri, a pécsi és a miskolci kaszinó pedig a a Casino Win csoport érdekeltsége, a cégek tulajdonosa a Borkai-botrányban is szereplő Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd. A Népszava is beszámolt arról, hogy Borkai ügyvédje, a másodiknak számít a hazai „kaszinókirályok” között. A győri kaszinó tavalyi bevétele 2,1 milliárd forint volt, adózás után pedig 376,5 millió forint nyereség maradt. A Casino Win Pécs Kft. 1,5 milliárd forint forgalom mellett 101 millió nyereséget termelt, de a működését 2018-ban kezdő Casino Win Miskolc Kft. sem teljesített rosszul, 716 millió forint bevételt és csaknem 60 millió forint nyereséget hozott. Az mfor.hu emlékeztetett: a törvény szerint a kaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100 százalékban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A koncessziós szerződést az illetékes miniszter a megbízhatónak ítélt szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat nélkül is megkötheti. Jelenleg ilyen megbízhatónak számít: Garancsi István, Rákosfalvy Zoltán és Szima Gábor.

Megszépített bérstatisztika: Láthatatlanok maradnak a vírushelyzet miatt nehéz helyzetbe került dolgozók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.30. 16:00

Fotó: VALERIE MACON / AFP
Ütemes keresetnövekedést mutatott ki ismét a KSH. Igaz, nem számolnak a járvány miatt részmunkaidőre küldöttekkel.
Mintha nem is lett volna koronavírusjárvány és kijárási korlátozás tavasszal, olyan képet fest a fizetésekről szerdán közzétett legfrissebb KSH adatsor. Eszerint ugyanis júliusban a bruttó átlagkereset már 401 800, a nettó pedig 267 200 forintra rúgott. Mindkettő 10,8 százalékos növekedést jelez éves alapon. Ez az összeg az idei évben az előző havi bruttó 421 700 forint után a legmagasabb. A júniusi - éves alapon 15,6 százalékosra számolt – kiugró növekedést azonban az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos juttatás magyarázta. Régi kritika, hogy ekkora összegekkel a dolgozók többsége valójában nem találkozik bérpapírján, hiszen az átlagkereseti statisztikát egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobja, miközben a többség egyáltalán nem visz haza annyit. Az átlagba ráadásul nem számolják bele az 5 főnél kisebb vállalkozásokat, pedig ezeknél a cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések. A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetben azonban most különösen torzít - azaz valójában megszépíti a valóságot - a KSH statisztikája, hiszen csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetét veszi figyelembe. Vagyis csak azt mutatja meg, hogy a napi 8 órát dolgozók esetében a nagyobb cégeknél a válság ellenére kitart - a tavaly év végén, az idei év elején kötött megállapodásoknak, illetve a minimálbéremelésnek köszönhető - bérnövekedési ütem. Nem mond azonban semmit a részmunkaidőbe átsorolt, az elbocsátott vagy a kisebb cégeknél dolgozók jövedelmi viszonyairól. Márpedig a tavaszi korlátozások, a beszállítói láncok megszakadása miatti gyárleállások, és a turizmus visszaesése kapcsán rengeteg cég került nehéz helyzetbe, sok helyen pedig részmunkaidős foglalkoztatással igyekeztek megtartani a dolgozókat. Az érintetteknek emiatt a bére is csökkent, hiszen a Kurzarbeit magyarosított változatában az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 75 százalékát pótolta ki. A lehetőséggel több mint 200 ezer munkavállaló esetében éltek a cégek. Számos munkaadó azonban úgy csökkentette a munkaidőt és a fizetéseket, hogy ahhoz a túlságosan bürokratikus pályázati eljárás miatt nem kért állami kipótlást. Ezen dolgozók kereseti viszonyainak változását ugyanakkor egyáltalán nem mutatja a KSH statisztikája, hiszen abban a járvány miatt megnövekedett részmunkaidős foglalkoztatás nem jelenik meg. Az elbocsátott többszázezer dolgozó drasztikusan visszaeső jövedelmi viszonyait pedig – érthető módon – szintén nem tükrözi a kereseti statisztika. Az viszont a most frissített adminisztratív adatokból is kiolvasható, hány embert érinthetett mindez. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók száma ugyanis jelentősen lecsökkent a válság miatt. A gazdaság újranyitásával valamelyest javult ugyan a helyzet, ám korántsem olyan látványosan, mint azt a kormányzati propaganda sugallja. Az alkalmazottak száma júliusban 3 millió 44 ezer volt, míg februárban, a korlátozások előtt 3 millió 160 ezer, tavaly júliusban pedig 3 millió 192 ezer. Vagyis februárhoz képest 116 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest 148 ezerrel dolgoztak kevesebben alkalmazottként júliusban. A csökkenésért szinte teljes egészében a vállalati szféra felelős. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma ugyanis júliusban 2 millió 94 ezer volt, februárban 2 millió 216 ezer, egy évvel ezelőtt pedig 2 millió 238 ezer. Vagyis egy év alatt 144 ezerrel, február óta pedig 122 ezerrel lettek kevesebben a céges alkalmazottak. Emlékeztetőül: a KSH munkaerőfelmérésből származó, önbevalláson alapuló adatsora szerint az idén júliusban 4 millió 460 ezerre rúgott a foglalkoztatottak száma. Ez éves alapon mindössze 65 ezer fős csökkenést mutat. Igaz, ide nemcsak az alkalmazottakat sorolják be, hanem azokat is, akik a kikérdezés hetén elmondásuk szerint legalább 1 órát pénzért dolgoztak. A kereseti adatokat viszont nem erre a „sokaságra” számolják, hanem csak az alkalmazottakra, így pedig a heti 1 órás munkáért járó fizetség biztosan nem húzza le az átlagbér-adatokat.       

Aligha folytatódik jövőre a kétszámjegyű bérnövekedés

A júniusi extrém magas bérdinamika az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos, egyszeri rendkívüli juttatás eredménye volt; a júliusi 10,8 százalékos bérnövekedés már sokkal inkább tükrözi a munkaerőpiacon jellemző folyamatokat. A júniusról júliusra lassuló bérnövekedést magyarázza az is, hogy ismét nőtt a foglalkoztatottság az alacsony bérű szektorokban, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte az év első 7 hónapjára jellemző 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható: ez az év eleji bérezési döntések következménye. Jövőre viszont aligha folytatódik a kétszámjegyű növekedés. A vállalatok ugyanis a bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkoznak. Ugyanezen okokból szintén visszafogottabb béremelkedést vár jövőre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Felhívta a figyelmet arra is: a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Az importőröket viszont ez negatívan érinti, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van.