Előfizetés

Novemberig hosszabbították meg a határellenőrzést

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.01. 08:22
November elsejéig hosszabbították meg az ideiglenes schengeni határellenőrzést. A kép illusztráció
Fotó: Varga György / MTI
Egy hónapos hosszabbításról döntött a kormány, a schengeni határszakaszon továbbra is figyelik a személy- és teherforgalmat.
November 1-én veszíti hatályát a koronavírus-járvány miatt elrendelt schengeni határellenőrzés – derül ki a szerda este megjelenő Magyar Közlönyből. Azaz, a kormány szerdán  már döntött is arról, hogy október elseje után egy hónappal meghosszabbítja Magyarország teljes schengeni határszakaszának ideiglenes őrizetét.
Kedden az operatív törzs ülésén beszéltek ennek lehetőségéről, Kiss Róbert alezredes akkor emlékeztetett rá, hogy ezen a szakaszon 127 határátkelőhely vagy határátlépési pont van, amelyekből tízen van a személy- és a teherforgalomban is határellenőrzés. Ebből öt átkelőt - tornyiszentmiklósi, hegyeshalmi, rajkai, parassapuszta, tornyosnémeti - lehet használni a nemzetközi tranzitforgalomban. Kizárólag személyforgalmi belépésre 31 átkelőhely áll rendelkezésre, emellett 86 kisebb mezőgazdasági földút, erdei dűlőút vagy turistaút fizikai zárásának határőrizeti ellenőrzését is végzi a rendőrség - tette hozzá.
Kiss hozzátette, hogy a a nemzetközi teherforgalomban - ha a belépéskor a sofőrnél nem kimutathatóak a koronavírus-fertőzés tünetei – a kamion, teherautó beléphet az országba, a magyar területet pedig 24 óra múlva köteles elhagynia. A kijelölt tranzitútvonalról ugyanakkor nem szabad letérni, és csak a kijelölt határátkelőknél, üzemanyagtöltő állomásokon, autópálya-pihenőknél lehet megállni. 

Benyújtották a „lex erdélyi kopót”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.01. 07:20

Fotó: Mircea Costina
Eddig ugyanis a törvény szerint a vadászat rendjének megsértésének minősült, ha 45 centimétert meghaladó marmagasságú kutyával végeztek terelővadászatot.
A jövőben erdélyi kopóval is lehetne terelővadászatot - vagy ahogyan a köznyelvben nevezik: hajtóvadászatot - tartani, ha az Országgyűlés elfogadja Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető törvénymódosító javaslatát. Eddig ugyanis a törvény szerint a vadászat rendjének megsértésének minősült, ha 45 centimétert meghaladó marmagasságú kutyával végeztek terelővadászatot - ez alól adna felmentést a KDNP-s képviselő javaslata az erdélyi kopó esetében.
A törvény indoklása szerint az erdélyi kopó „magyar nemzeti kincs”, a fajta adottságainak megőrzése miatt pedig indokolt, hogy részt vehessen a nagyvadak terelővadászatában, ez ugyanis hozzájárul „a munkakészségének fenntartásához”. Ráadásul „a mai magyar vadászati gyakorlatban” a hajtóvadászatokat nagy területen, sok hajtó és sok kutya részvételével rendezik, így „indokolatlan a magas marmagasságú erdélyi kopó kizárása”. Sőt - a benyújtó szerint - például vizes területeken még jól is jön egy hosszabb lábú kutya.
Az egyik országgyűlési határozatban szereplő „nemzeti kincs" minősítés ellenére a fajta eltűnőben van, 2018-ban már csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek Magyarországon.
A Népszava az ügyben kereste Simicskó Istvánt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
- Nem véletlen, hogy az erdélyi kopó és a hasonló nagyságú kutyák eddig ki voltak zárva a terelővadászatból - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő vadász. Ennek a korlátozásnak ugyanis éppen az a lényege, hogy a kutya csak terel és a vadász ejti el a vadat. Az erdélyi kopó azonban elsősorban vadász-, és nem hajtó eb, így ha utoléri, hajlamos „saját hatáskörben” is megölni a vadat, amennyiben ez sikerül neki. - Egy őzet, egy fiatalabb szarvast vagy egy süldő vaddisznót képes megfojtani, márpedig így hosszan kínlódik az áldozat és a vadászat lényege is elvész. Emiatt jellemzően csak fox terrierekkel és hasonló méretű kutyákkal hajtatnak, mert ezek legfeljebb megcsipkedik a nagyvad lábát, de kárt nem tesznek benne – fogalmazott a szakember. Saját tapasztalatai alapján azt mondta, Magyarországon teljesen ellenőrizetlen ez a fajta vadászati mód.

1,44 milliárdos mínuszban a fideszes médiagólem

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.10.01. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Mediaworks konszolidált árbevétele tavaly 70,8 milliárd forint volt, amiből a hétfőn közzétett – nem konszolidált – hirdetési árbevétel meghaladta a 32 milliárd forintot.
Jelentős, 1,44 milliárdos mínuszt hozott össze a fideszes kötődésű médiumokat üzemeltető óriáscég, a Mediaworks Zártkörű Részvénytársaság 2019-ben. Mindezt úgy, hogy közben a társaság konszolidált árbevétele tavaly 70,8 milliárd forint volt, amiből a hétfőn közzétett – nem konszolidált – hirdetési árbevétel meghaladta a 32 milliárd forintot. Azaz, hiába hajtottak végre az elmúlt években példátlan mértékű koncentrációt, szerezték meg a helyi szinten monopolhelyzetben lévő összes megyei napilapot, vásároltak fel prosperáló médiumokat, internetes szolgáltatásokat, reklámipari cégeket, alapítottak bulvárlapokat, kapták meg a két évvel ezelőtt kapituláló Simicska Lajos orgánumait, vesztették el a nem kormánypárti rádiós vetélytársak a frekvenciáikat, a végső mérleg negatív. A Mediaworks először készített konszolidált – azaz a cégcsoport tagjai között elszámolt forgalmat, a csoport könyveiben ismétlődő tételeket kiszűrő – mérleget. Leegyszerűsítve most kaphatunk tisztább képet arról, hogy a Fidesz-közeli médiavilág mekkora súllyal bír a piacon, az egyes kiadók milyen állapotban vannak, illetve a konglomerátum mennyire életképes. Jelzésértékű, hogy a sokáig az ország legnagyobb médiacégeként számon tartott RTL Magyarország 2019-ben 114 millión euró (majd' 42 milliárd forintos) forgalmat bonyolított. Azaz, ha a 97 milliárd forintos adófizetői támogatásból működő közmédiát nem számítjuk, akkor tavaly már a Mediaworks volt a legnagyobb. A cégnyilvántartásban hétfőn este közzétett könyvekből az is kiderül, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnál (KESMA) összegyűjtött orgánumok egy része – többek között a Bors, a Ripost, a Szabad Föld, a 888.hu, a Lokál, az egyes megyei lapok kiadói – csak tavaly olvadt be formálisan is a Mediaworksbe. A többi – így az Origo, a Hír TV, a Karc FM, a Retro Rádió – a KESMA közvetlen tulajdonába tartozik, és úgynevezett uralmi szerződéssel konszolidálta őket a Mediaworks. A beszámolóból kiderül, hogy a legnagyobb veszteséget a Retro Rádió mögötti vállalat (-313 millió), a nemrég hetilap formájában is megjelenő, jobboldali értelmiségieknek szánt Mandiner (-100 millió) és a helyi baloldali városvezetést ekéző szegedma.hu kiadója (-63 millió) hozta össze tavaly. A Mediaworks-csoport valós vesztesége 422 millió lett, a mínusz 1,44 milliárd annak köszönhető, hogy most átvilágították mind a 26 beolvadt cég, illetve leányvállalat – az orgánumok eredeti kiadóinak – tőkehelyzetét, és több társaságnál nemcsak az adózott eredmény volt negatívban, de az eredménytartalék is mínuszos volt, azaz a korábbi években is több volt a kiadásuk, mint a bevételük, így az előző évek veszteségeit rendezni kellett. A milliárdos mínuszt úgy hozták össze, hogy az elmúlt években több tízmilliárd forint állami hirdetés került hozzájuk. A csoport tartozása ugyanakkor még mindig több mint 35 milliárd forint. Ám hiába készült el az első konszolidációs beszámoló, benne fontos adatokkal, a fideszes médiagólem helyzetéről nehéz valós képet alkotni a mögötte álló politikai erő piactorzító hatása miatt. Ráadásul a csoportban profitábilis termékek lettek összepakolva pusztán politikai érdekből fenntartott, alig olvasott, hallgatott, nézett orgánumokkal. De van egy adat, ami igencsak árulkodó: a hirdetésekből származó pénz majdnem kétszerese a cég valós piaci helyzetét inkább jelző lapértékesítési bevételnek. 

Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített felajánlások

A Mediaworks annak az osztrák vállalkozónak, Heinrich Pecinának a vállalata volt, aki 2013 és 2017 között jelentős felvásárlást hajtott végre Magyarországon, majd lapjait eladta a NER első számú cégtulajdonosának számító Mészáros Lőrinc érdekeltségének. Elsősorban Pecinának köszönhető, hogy a megyei lapok többségét birtokló addigi német, osztrák tulajdonosokkal sikerült az adásvételről megállapodni, miután azt nem vállalták fel, hogy közvetlenül Fidesz-közeli oligarcháknak adják el lapjaikat. Mint emlékezetes, Pecina záratta be a piacvezető napilapot, a Népszabadságot pár héttel azelőtt, hogy a Mediaworksöt átadta volna Mészáros cégének. Ma a részvénytársaság lényegében a KESMA médiumait üzemelteti. Ez az az alapítvány, amit 2018-ban hoztak létre, s amelynek az összes fideszes kötődésű médiavállalkozó – így Mészáros, a néhai Andy Vajna, Habony Árpád, Schmidt Mária, Tombor András – felajánlotta az addig felvásárolt vagy alapított orgánumát. A Mediaworks 100 százalékos tulajdonosa, a KESMA több szállal is kötődik a Fideszhez: vezetője Szánthó Miklós a kormánynak szakértő Alapjogokért Központ igazgatója, de a kuratórium tagja a Fidesz egyik alapítója, a párt országgyűlési képviselője, Bajkai István is. Mint ismeretes, a kormány a KESMA körül 2018-ban lezajlott hatalmas fúziót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, így a versenyhivatalnak nem kellett vizsgálnia a folyamatot. Az Átlátszó két évvel ezelőtti számításai szerint 476 médiacím került egy kézbe ezzel a húzással. Lényegében csak a TV2-csoport maradt ki ebből a Fidesz-közeli konglomerátumból, de közismert: a kereskedelmi tévétársaság is kormányközelben van már 2013 decembere óta.