Előfizetés

5,3 százalék volt az államháztartás GDP-arányos hiánya az első fél évben

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.01. 11:12

Fotó: Shutterstock-Népszava
A bevételek 140 milliárd forinttal, azaz 1,4 százalékkal elmaradtak a tavalyi első féléviektől, a kiadások viszont 1239 milliárddal: 12,6 százalékkal nőttek.
Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 986 milliárd forint, a GDP 9,1 százaléka volt a második negyedévben, ezzel az első féléves hiány 1219 milliárd forintra, a GDP 5,3 százalékára nőtt az első negyedévi 1,9 százalékról - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második negyedévi egyenleg 1019 milliárd forinttal, 9,4 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest, a féléves pedig 1378 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett kedvezőtlenebb annál. A jelentős romlás a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedések következménye. A számításhoz használt szezonálisan kiigazított GDP 7,8 százalékkal csökkent a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A bevételek 140 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal elmaradtak a tavalyi első féléviektől, a kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek. A második negyedévben a bevételek 288 milliárd forinttal, 5,5 százalékkal csökkentek, a kiadások 730 milliárd forinttal, 14,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A bevételi oldalon a termelési és importadók összege 5,5 százalékkal 118 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, ezen belül az áfabevétel 64 milliárd forinttal - 5,8 százalékkal - csökkentek. A jövedelemadóból 3,6 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból 7,3 százalékkal, azaz 29 milliárd forinttal, illetve 105 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint a tavalyi második negyedévben.

Sok pénzt vittek el az uniós programok előlegei

A kiadások között az uniós programok megelőlegezését is magában foglaló úgynevezett egyéb kiadások nőttek a legjobban 393 milliárd forinttal, 45,0 százalékkal. A pénzbeni társadalmi juttatásokra 9,5 százalékkal, forintban 118 milliárddal többet fizetett ki az államháztartás, míg munkavállalói jövedelmekre 136 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal nagyobb összeg terhelte az államkasszát. Az állami beruházások költsége beruházásokra gyakorlatilag az egy évvel korábbival megegyező összeget tett ki. A kormányzati szektor féléves bevétele 9823 milliárd, kiadása 11 042 milliárd forint volt. A legnagyobb összeggel, 111 milliárd forinttal, 4,0 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentek. A termelési adók 69 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, amelyen belül 38 milliárd forint, 1,8 százalék volt az áfabevétel visszaesése. A jövedelemadó-bevételek 19 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az egyéb bevételek 62 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal nőttek. 
A kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek a tavalyi év első feléhez mérve. A kifizetett munkavállalói jövedelem 227 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások 209 milliárd forinttal, 8,5 százalékkal nőttek.

A folyó termelőfelhasználás 136 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal, a kamatkiadások pedig 38 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 18 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 646 milliárd forinttal, 37,5 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH.

363,40 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.01. 08:24
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 363,40 forinton forgott reggel hét órakor, 4 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 363,44 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 310,26 forintról 309,38 forintra, a svájci franké pedig 336,52 forintról 336,45 forintra csúszott le.
A jent 2,9338 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,9391 forinttal.
Az euró 1,1747 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,24 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,11 százalékkal drágult az euró, 1,0800 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9196 frankot adtak, 0,12 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,01 százalékkal erősödött a dollár, 105,46 jenen jegyezték csütörtök reggel.

Trükkös energiaszabály-módosítások

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.01. 07:40

Fotó: Népszava
Hét éves huzavona után a kormány látszólag enged az EU követelésének, így a jövőben az energiadíjak kisebb hányadát ismét peresíthető határozatban hirdetik ki. Addig azonban, amíg a Fidesz-KDNP "védi a rezsicsökkentést", ezután sem remélhető, hogy Orbánék - a nemzetközi áresés nyomán - ténylegesen is csökkentsék a rezsit.
Az Orbán-kormány, ha sajátos módon is, de igyekszik eleget tenni az Európai Bíróság rezsicsökkentéssel kapcsolatos ítéletébe foglalt elmarasztalásnak - derül ki a parlamenti honlapjára tegnap felkerült törvénymódosító csomagból. Mint emlékezetes, a 2013 januári energiarezsi-csökkentés háttérdöntéseit az érintett szolgáltatók zöme perrel, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárással támadta. (A vita az áram- és gázár "rendszerhasználatinak" nevezett, a hálózat fenntartását célzó díjeleméről szól.) Röviddel azután a hazai bíróság jogerősen megállapította, hogy a közműhatóság vonatkozó határozatai még saját szabályzatukat is megsértették. Orbán Viktor emiatt éles hangú kirohanást intézett többek között a bíróságok ellen is. Ennek szellemében a kormánypártok úgy módosították a törvényeket, hogy a közműhatóság a rendszerhasználati díjakat mostantól nem határozatban, hanem - indoklást nem igénylő, perrel meg nem támadható - rendeletben hirdeti ki. Az Európai Bizottság ezt is kifogásolta. Az Európai Bíróság végül idén júliusban szinte csak emiatt marasztalta el a magyar államot. Az Orbán-kormány ennek kapcsán soha - így tegnap az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium - sem mulasztja el felhívni a figyelmet arra, hogy az uniós bírák szerint a 2013 január elsejei árak megállapítása során a közműhatóság mégsem sértett szabályt. (Ennek háttere, hogy a hivatal nem ismerte el a szolgáltatók "jogos költségeként" például a közművezetékadót vagy a tranzakciós illetéket.) A tegnap közzétett törvénymódosítás egyértelműen rögzíti, hogy a hivatal az új rendszerhasználati díjakat mostantól határozatban hirdeti ki. Több ponton is szabályozzák, hogy e döntésekről a közigazgatási bíróság pontosan milyen ítéleteket hozhat. A közigazgatási bíróság a rendszerhasználati díjakat például nem módosíthatja, csak hatályon kívül helyezheti a határozatot. Szintén nem az EU kérte, hogy az úgynevezett árszabályozási ciklus eddig négy éves időtartamát mostantól a hatóság elnöke határozza meg. Az árak leginkább egy-egy ilyen ciklus végével változhatnak. Az Orbán-kabinet egyre ritkítja e lehetőségeket. Míg korábban a négy éves cikluson belül negyedéves "korrekciókat" hirdettek, ez később évesre, majd 2013-tól "időszakonkéntire" változott. A tegnapi javaslat ugyanakkor kijelöli a most zajló ciklusok végét. A vita nem érinti a tarifák nagyobb, a termékek belső árát szabályozó hányadát, amit a szakminiszter hirdet ki, változatlanul - támadhatatlan - rendeletben. Vagyis az Orbán-kormány a módosítások után is lényegében olyan lakossági tarifát szab, amilyet akar. Így várhatóan - a töredékükre esett nemzetközi árak ellenére - változatlanul nem csökkentik a díjakat, miközben az MSZP-n túl már a Matolcsy György vezette jegybank is ezt javasolja.