Előfizetés

Eltitkolt óbudai pedofilbotrányról beszél Vadai, a volt polgármester szerint ez gusztustalan hazugság

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.01. 13:51
Vadai Ágnes
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A DK képviselője egy zaklatási ügy kapcsán próbálta lerántani a leplet Bús Balázsékról. A volt városvezető állítja: muszáj volt hallgatniuk az esetről.
Féléven belül a harmadik, fideszesek által eltitkolt pedofil botrányra derült fény, ezúttal nem a külügynél vagy a XVII. önkormányzat korábbi vezetésénél, hanem Óbudán dőlt ki csontváz a szekrényből – állítja Facebookra feltöltött videójában Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője.
Elmondása szerint egy III. kerületi önkormányzati óvodában egy óvónő szexuálisan zaklatta a rá bízott gyerekeket és pornográf tartalmú felvételeket készített róluk. A megrázó esetről és a nő tettestársáról lapunk is írt korábban.
Vadai szerint Óbuda korábbi fideszes vezetői, élükön Bús Balázzsal tudtak a történtekről, de mindent megtettek, hogy eltitkolják a borzasztó ügyet, arról sem a képviselő-testületet, sem a kerület polgárait nem tájékoztatták.

 A zaklatásra Vadai szerint csak úgy derült fény, hogy az új ellenzéki vezetés feltárta az ügyet, és intézkedtek a gyermekek védelme érdekében. A DK-s politikus – aki Polt Péterhez fordult az ügyben - azt is felrótta Búséknak, hogy pont az érintett óvodában csökkentették a pszichológusok számát, egy fideszes képviselő javaslatára.
Vadai Ágnes hazudik – összegzett tömören a Népszava kérdésére Bús Balázs,

majd kifejtette, miért nem mond szerinte igazat a képviselőnő. - A zaklatási ügy valóban egy óbudai önkormányzati óvodában történt, még 2019 márciusában, és ahogy értesültünk róla, azonnal elbocsátottuk a gyanúsított dolgozót - mesélte Bús - 
a történtekről azonban a rendőrség kérdésére nem számoltunk be a nyilvánosság előtt, hiszen ez nagyon érzékeny terület, a szülők is csak a nyomozóktól értesültek a bántalmazásról.

A nyomozóhatóság a volt polgármester állítása szerint kifejezetten kérte tőlük, hogy az áldozatok szüleivel csak ők beszélhessenek, és ne kapjon nagyobb publicitást a bűntény. Való igaz, hogy a rendőrség beszámolójából semmi nem derül ki az elkövetés idejéről és pontos helyéről.
A volt fideszes polgármester szerint épp ezért nem vitték az ügyet a képviselő-testület elé, hiszen akkor a testületi ülés jegyzőkönyve alapján mindenki értesülhetett volna róla. Bús azt azonban komoly problémának látja, hogy ebből a kérdésből a jelenlegi kerületvezetés és Vadai politikai hasznot akar csiholni. „...ez az én világomba nem fér bele, ez gusztustalan” – fogalmazott Bús Balázs, hozzátéve, hogy ha egy hasonló bűnügy az ellenzéki vezetés idején bukna ki, akkor Kiss Lászlóéknak is hozzájuk hasonlóan, a hozzátartozók érzékenységet figyelembe véve kellene eljárnia; Bús azt is elmondta, hogy az óvoda vezetőségén keresztül azonnal felajánlották segítségüket a zaklatott gyerekek családjának. A volt kerületi vezető szerint az sem igaz, hogy célzottan az érintett óvodában csökkentették volna a pszichológusok számát: valójában minden kerületi óvodában volt leépítés – mivel pszichológusból amúgy több volt a szükségesnél –, de csak azért, hogy új gyógypedagógusokat vegyenek fel a helyükre.

Kormányinfó: marad a határzár, kezdődik az influenza elleni védőoltások szétosztása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.01. 11:48

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Gulyás Gergely szerint nemcsak a koronavírus terjedése ellen védekezik jól Magyarország, de állítja: a gazdasági visszaeséstől sem kell tartani.
A koronavírus terjedésének megakadályozására a magyar határzárat október 1-jétől további egy hónapra meghosszabbítják, továbbra is kérik betartani a maszkviselési szabályokat, fenntartották a látogatási tilalmat az idősotthonokban és a kórházakban – ismertette a kormány szerdai ülésén meghozott döntéseket a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: tart a járvány második hulláma, de az operatív törzs tájékoztatása szerint a szeptember elején tapasztalt  ugrásszerű növekedés megállt.
„Az új fertőzöttek napi száma 600 és 1000 között stagnál. Ezzel hazánk az európai középmezőnyhöz tartozik, és továbbra is a legjobban védekező ország vagyunk, amit a halottak alacsony száma is mutat”

– vélekedett Gulyás Gergely.

Az októbertől ingyenessé tett influenza elleni védőoltással kapcsolatban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta: a vakcinát azért tették mindenki számára ingyenessé, hogy fokozzák a járvány elleni védekezést. Bár az influenzaszezon később kezdődik, a kormány már az ősszel elkezdte a felkészülést, megkezdi a munkáját az ilyenkor szokásos influenzafigyelő-szolgálat is.
„Összesen 1,3 millió vakcina szétosztását oldják meg a következő napokban. Az oltást, amelyet várhatóan október közepétől lehet igényelni a háziorvosoktól, kifejezetten ajánlják a 65 év felettieknek és az alapbetegséggel rendelkezőknek. A részletekről a kormány a későbbiekben külön tájékoztatást ad”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Gulyás Gergely a fentieken túl beszélt a járványnak a gazdaságra gyakorolt hatásáról. Mint mondta, az ország működőképességét fenn kell tartani, és, hogy ez eddig sikerült, azt szerinte a megmentett munkahelyek száma is bizonyítja.
„A foglalkoztatottak száma 4,6 millió fölött van, és húszezerrel marad el a hazánkban mért valaha legmagasabbtól. (…) A kormány 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járult hozzá.”

– hangoztatta.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a várható recesszióról, gazdasági visszaesésről szólva kiemelte:
„A magyar gazdaság csökkenni fog, de kisebb lesz az unió átlagánál.”

Gulyás Gergely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyével kapcsolatban büszkén említette, a kormány szerdán dönt arról, hogy az intézménynek jövőre – a kuratórium kérésére 3 milliárd forint költségvetési támogatást adnak. Mint mondta, ez több mint kétszerese az egyetem eddigi büdzséjének.  A pénz részletezéséből kiderült, hogy milyen célokra is adja a kormány a pénzt: a képzés támogatására 1,5 milliárd, bérrendezésre 200 millió, tanári-oktatói állomány bővítésre és mesterkurzusokra 300 millió, infrastruktúra fejlesztésre, 500 millió forint, a Campus-építési program előkészítésére 50 millió, míg ideiglenes campus-bérlésre 150 millió forint jut, és további 300 milliót tartalékra adnak. Ugyan az összegek hátteréről nem beszélt a politikus, de azok jelzik, a kabinet ilyen módon készítheti elő az egyetem autonómiáját, az oktatás szabadságát követelő hallgatók és tanárok lecserélését, valamint az SZFE elfoglalt Vas utcai épületének pótlását. A Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnökké választásával kezdődött tiltakozási hullámról Gulyás Gergely epés megjegyzést tett: 
„Aki tiltakozni akar, tegye, aki tanulni akar, annak azt biztosítsák, de a kormánynak már semmi köze ehhez.”

Több százmilliárd forintos kiadással számol a kormány az egészségügyi béremeléseknél – válaszolta az újságírói kérdések sorában a Népszavának a miniszter. Hozzátette: tárgyalnak a Magyar Orvosi Kamarával, a béremelés  mértékéről még nincs megállapodás, de az várhatóan jelentős lesz akkor is, ha a központi költségvetés tekintetében jelenleg még nagy a bizonytalanság. A csütörtöki EU-csúcsról, az aggályos magyar jogállamiság kérdésével foglalkozó uniós biztos, a cseh Vera Jourová kijelentéseiről  Gulyás megismételte, azok Magyarországra nézve sértők. Az általa a témában készített jelentéssel kapcsolatban a miniszter kettős mércét emlegetett. Szerinte a szöveget tucatnyi civil szervezet közvetítésével „Soros mondta tollba”. Mindenesetre Gulyás Gergelynek volt egy érdekes megjegyzése is, amely így szólt:
„Magyarország a jogállamiság barátja.”

Kormányközi egyezményekkel kerülné meg Orbán a jogállamiság miatti szankciókat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.01. 11:47

Fotó: JOHN THYS / AFP
A miniszterelnöknek arra is van B-terve, ha a demokratikus elvek megsértése miatt tényleg elzárják a pénzcsapot.
Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül – így kommentálta az MTI-nek nyilatkozva Orbán Viktor, hogy az Európai Bizottság súlyos jogállami problémákat fogalmazott meg a Magyarország helyzetét vizsgáló jelentésében, ezek pedig pénzügyi szankciókhoz, az uniós források elvonásához is vezethetnek.

Válság van, most ne a jogállammal foglalkozzunk

Orbán a koronavírus kiváltotta gazdasági válsággal magyarázta, hogy az uniós döntéshozók akaratát is megkerülve, uniós tagállami megállapodásokkal jutna forráshoz. „Most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal” – magyarázta a miniszterelnök a távirati irodának.

750 milliárd euró a tét

Orbán a brüsszeli EU-s csúcstalálkozó előtt nyilatkozott a közmédiának. Azt is elárulta, hogy várakozása szerint a találkozón - formálisan vagy informálisan - biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, mely szerint Közvetkező Nemzedék (Next Generation Fund) névvel nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére, az unió hétéves büdzséjén túl. Erre a 750 milliárd eurós alapra számít most Orbán Viktor, és ehhez szeretne gyorsabb, intézményi vitáktól mentes hozzáférést biztosítani a kormányközi egyezményekkel

Marshall-segély a fehéroroszoknak

A miniszterelnök arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak - emlékeztetett.

Nemet mondtak Orbánnak, de még mindig válaszra vár

"Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok" - mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy „Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései” miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. Orbánnak talán nem személyes levélben reagáltak, de 
hogy nem kapott választ, az egyértelműen nem igaz: Ursula von der Leyen szóvivőin keresztül jelezte már, hogy , teljesen megbízik a jogállamiságért felelős alelnökében,

kiáll Jourova mellett. Azt sem állítható egyértelműen, hogy Vera Jourova Magyarországot és a magyar embereket sértette volna meg: az Európai Bizottság alelnöke valóban szokatlanul keményen fogalmazott, ám nyilatkozata nem az ország, hanem személyesen a miniszterelnök és kormánya ellen irányult, ahogy ezt hangsúlyozta is a Politicónak adott interjúban.  Az alelnök korábban egy szójátékkal élve azt mondta, hogy Orbán Viktor nem illiberális (illiberal), hanem beteg (ill) demokráciát épít. Arra sem volt ugyanakkor még példa, hogy egy kormány egy vita vagy sérelem miatt megszakítsa kétoldalú kapcsolatait az unió valamelyik vezetőjével. Orbán Viktor szerint mindenesetre a magyar álláspont – mely, úgy tűnik, a sajátját jelenti - továbbra is változatlan: az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem. „Magyarország polgáraival sem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak” - jelentette ki.