Előfizetés

Újra füstbe ment a donbászi béketerv

Kerekes András (Kijev) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.02. 10:30

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Hat hetet sem töltött a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyaló háromoldalú kontakt csoportban a veterán Vitold Fokin: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda kora délután fölmentette őt tisztségéből.  A független Ukrajna első miniszterelnöke augusztus 18-án kapcsolódott be a folyamatba. Érkezése általános meglepetést keltett, távozása, vagy inkább eltávolítása annál kevésbé: nyilatkozatait kezdettől fogva sokan kifogásolták, például azt a többször megerősített kijelentését, hogy a konfliktusban résztvevőknek általános amnesztiában kell részesülniük, és csak később tette hozzá magyarázólag, hogy ez persze nem vonatkozhat azokra, akiknek vér tapad a kezükhöz. Máskor az ukrán hadsereg ellen harcolókat felkelőknek nevezte az általánosan használt fegyveres kifejezés helyett, amellyel a terroristákat is illetik. Eleinte mentegették Fokin kijelentéseit, mondván, azok nem a delegáció véleményét képviselik, egy idő után azonban az ukrán parlament tisztázó beszélgetésre hívta, "a szőnyeg szélére állította" őt. Fokin az illetékes parlamenti bizottság előtt rátett egy lapáttal, és nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak rendezést illetően, hanem a helyzet értékelésében is mást vall, mint a hivatalos álláspont. Ő például nem gondolja úgy, hogy Oroszország háborúban áll Ukrajnával, a kelet-ukrajnai harcokban vagy 30 nemzet zsoldosai vannak jelen - tette hozzá. Megismételte, hogy az október 25-én esedékes helyi választásokat a fegyveres harcokban érintett területeken is meg kell tartani, és az ezt célzó orosz követelés tulajdonképpen a minszki megállapodások része. Orosz részről is hasonlóképpen érvelnek, és követelik, hogy az ukrán parlament ennek szellemében hozzon újabb határozatot a helyi választások kiterjesztéséről. A Verhovna Rada ezt többször is visszautasította, hangsúlyozva, hogy a megszállt területeken mindaddig nem lehet választásokat tartani, amíg ott harcok folynak, és az ukránok nem ellenőrizhetik az oroszokkal közös határszakaszt. Fokin kijelentéseit nehéz nem a moszkvai álláspont támogatásaként értelmezni, a meglepő, hogy az ukrán elnöki hivatal nem tisztázta vele mindezt még a kinevezése előtt. Fokin leváltásának híre a minszki tárgyalócsoport szerdai videokonferenciája közben érte a résztvevőket. Az orosz delegációvezetője, Borisz Grizlov magával a döntéssel diplomatikusan nem foglalkozott, annál inkább kikelt viszont a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján közzétett mondattól, miszerint az ukrán delegációnak, épp úgy, mint az egész államnak fő célja, hogy kizárólag az ukrán feltételek szerint visszaszerezze az ideiglenesen megszállt területeket. Grizlov szerint ez ellentmond a minszki megállapodásoknak, és ennek jogilag ugyan semmilyen, politikailag azonban katasztrofális következményei lehetnek, mert válaszlépésekre kényszerítik a donyeckieket és a luhanszkiakat, és "nem kell panaszkodni, ha ezek bekövetkeznek". A videokonferenciát később félbe kellett szakítani, kiderült ugyanis, hogy az orosz delegáció egyoldalúan hang- és képfelvételt készített az ülésről, és Grizlov bejelentette, hogy a felvételeket nyilvánosságra hozzák, függetlenül a többiek hozzájárulásától. Heidi Grau, aki az EBESZ képviseletében a tárgyalások moderátora, félbeszakította a videokonferenciát. Borisz Grizlov őt és az ukrán tárgyalókat egyaránt kárhoztatta ezért, mondván, az ukránok nem akarják, hogy kiderüljön, nem hajtják végre a megállapodásokat. Heidi Grau is utalt rá, hogy a megbeszélések rögzítése semmilyen formában nem szerepel a lebonyolítás feltételei között. Az ukránok készek változtatni ezen, de csak közös megegyezéssel. "Ukrajna független állam, nem a Szovjetunió része, és nem a Kreml alárendeltje" - mondta Leonyid Kravcsuk delegáció vezető. Bár nem így indokolták, de valószínűleg a kommunikáció egységesítése érdekében Markijan Lubkivszkij személyében szóvivőt kapott a tárgyaló delegáció. Lubkivszkij hivatásos diplomata, Volt a külügyminisztérium sajtófőnöke, 2006 decemberétől 2,5 éven zágrábi nagykövet, 2014-től 1,5 évigát az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjének tanácsadójaként dolgozott, fő feladata ott is a kommunikáció koordinálása volt. A történtekkel a "normandiai négyes" Berlinben esedékes újabb csúcstalálkozójának megrendezése még bizonytalanabbá vált. A július 27-e óta tartó tűzszünet változatlanul érvényben van, de továbbra is fönnáll a helyi harcok kiújulásának veszélye - mondta az ukrán fegyverese erők főparancsnoka. Ruszlán Homcsak vezérezredes a minap éppen a visegrádi négyek fegyveres erőinek vezetőivel tárgyalt, és hangsúlyozta, Ukrajnának továbbra is nagy szüksége van a nemzetközi támogatásra, a NATO-val és az Európai Unióval való együttműködésre. 

Az EP alelnöke Orbán Viktort akarja pénzügyileg kiéheztetni, nem Magyarországot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.02. 10:02

Fotó: Emilie Gomez / Európai Parlament
Katarina Barley azt állítja, hogy rossz idézetet közöltek tőle.
Katarina Barley szerint az egyik német lap rossz idézetet közölt tőle, és ő nem azt mondta, hogy Magyarországot és Lengyelországot, hanem azt, hogy Orbán Viktort kell pénzügyileg kiéheztetni. Az Európai Parlament alelnöke a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében a Deutschlandfunk hibájára hivatkozott, amelyet a lap el is ismert a helyreigazítási oldalán. Barley szerint az interjúban eleve nem hangzott el ilyen kijelentés, a lap hírügynöksége rossz idézetet kivonatolt belőle.
„Az Európai Unió a demokrácia és a jogállam értékein alapszik. Orbán Viktor fideszes kormánya egyre több másik tagállami kormánnyal együtt rendszerszinten ássa alá az Európai Unió alapértékeit. Minden uniós állampolgár érdeke, hogy az uniós források ne azokat a kormányokat gazdagítsák, amelyek nyíltan támadják az alapvető értékeket és közben a haverjaikat juttatják uniós pénzhez”

– közölte Barley a 24.hu-val.

Az alelnök úgy vélekedett, hogy „Orbán Viktor nem csak az európai adófizetőket csapja be, hanem elsősorban a magyar népet”.
„A mi javaslatunk azt jelentené, hogy a támogatások megvágása nem a népet érintené, amelynek leginkább szüksége van ezekre a támogatásokra, hanem a kormányokat. Az Európai Parlament ragaszkodik egy olyan pénzügyi szankciós mechanizmushoz, ami működik. Az alapvető értékek megsértésének szankcionálása a félrevezető kormányokat kell érintenie, nem a népet”

– tette hozzá.

Az Európai Bizottság súlyos jogállami problémákat fogalmazott meg a Magyarország helyzetét vizsgáló, szerdán közzétett jelentésében. Ezek pedig pénzügyi szankciókhoz, az uniós források elvonásához is vezethetnek. A vizsgálat átfogó értékelést adott az igazságszolgáltatás működéséről, a korrupció elleni küzdelemről, a média sokszínűségéről valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréről. A brüsszeli beszámoló szerint Magyarország mind a négy vizsgált területen rosszul teljesít, és sokkal több az aggodalomra okot adó fejlemény, mint a dicséretre méltó.

Pápa kontra nacionalizmus

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.02. 10:00

Fotó: VATICAN MEDIA / AFP
Máris nagy vitákat kavar a katolikus egyházfő szombaton bemutatandó enciklikája, amelyben várhatóan komoly társadalmi változtatásokat követel. Hitet tesz a szolidaritás, a multikulturális világ mellett.
Az emberiség mintha kötélen táncolna. A társadalmi egyenlőtlenségek oly mértékűek, hogy ha minden a régi kerékvágásban halad tovább, elkerülhetetlen a társadalmi robbanás. Az emberiség már túlesett a járvány pusztítása miatti döbbeneten, az emberek dühe azonban csak fokozódik, mert nem vették komolyan őket, visszaéltek a bizalmukkal.  Ferenc pápa változtatni akar, lehetőségei azonban korlátozottak. Ugyanakkor máig emlékezetes, amikor március 27-én, a zuhogó esőben Urbi et orbi áldást osztott, ő így próbált lelket önteni az emberekbe. Az enciklika egy következő lépés. Érintheti azt, amit már az ENSZ közgyűlésén is elmondott: két világ közül választhatunk, az egyik a multilateralizmuson, a szolidaritáson, a globális felelősségvállaláson alapul, a másik a nacionalizmuson, individualizmuson és az elszigetelődésen. Egy ízben figyelmeztetett arra, „egy vírust, amely nem ismer kerítéseket, határokat, kulturális és politikai különbségeket, csak kerítéseket, határokat és különbségeket nem ismerő szeretettel lehet legyőzni.” Elképzelhető, még szorosabb együttműködést követel a különböző egyházaktól, vallásoktól, ismét hitet tesz az ökumenizmus mellett, hiszen enélkül a pandémiával szemben sem lehet hatékonyan fellépni.
Ferenc pápa október 3-án, Assisiben írja alá a testvériségről és társadalmi barátságról szóló új, Mindnyájan testvérek című enciklikáját. Papíron ez a harmadik ilyen iránymutatása, lényegében azonban a második, a hitről szóló Lumen fidei enciklika fő szerzője ugyanis XVI. Benedek pápa volt. Az már most biztos, hogy műve komoly viták forrása lesz. 2015-ös „Laudato si'” enciklikája nem kis visszhangot váltott ki a világban, a konzervatívok frontális támadást intéztek vele szemben és ami különösen szembetűnő volt, a Kúria illetékesei közül többen nem siettek a pápa védelmére, hanem inkább látványosan hallgattak. Művében a természeti környezetben bekövetkezett drámai változásokkal foglalkozott, párhuzamot vont a megsebzett föld és a szegénység között. Kiemelte, a közjó megvalósítása nem valósítható meg szolidaritás nélkül. Olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek igen népszerűtlenek a jobboldali radikális populisták körében, akik még az emberi tevékenységet is tagadják a klímaváltozásban. Bár a mostani enciklikája még meg sem jelent, máris bírálatok kereszttüzébe került címe miatt. Nőszervezetek nyílt levélben fejezték ki „mélységes aggodalmukat” emiatt. Mint írták, elismeréssel figyelik Ferenc pápa ténykedését, ugyanakkor úgy vélik, a címből az derül ki, hogy a nőket másodrangú polgárokként kezelik. Az olasz cím, a „Fratelli Tutti” ugyanis csak férfiakra vonatkozik. A Vatikán szerint szó sincs erről. A mű kezdetét ugyanis Assisi Szent Ferenc Intelmeinek egyik sora ihlette, amely így hangzik: „Figyeljünk, mindnyájan testvérek, a jó pásztorra, aki juhai megmentéséért a kereszt gyötrelmét vállalta” (Intelmek VI,1). A Szentszék szerint Szent Ferenc munkájában mindenkit megszólított, nemétől függetlenül. Andrea Tornielli a Vatikán sajtóügyeiért felelős kommunikációs dikasztérium igazgatója szintén cáfolta, hogy ki akarták volna rekeszteni a nőket. „Ferenc pápa azért kölcsönözte Assisi Szent Ferenc szavait, hogy így is nyomatékosítsa, mennyire fontosnak tartja a testvériséget, a szociális barátságot. Ezért minden jóakaratú női és férfi testvéréhez fordul. Mindenkihez, senkit sem zár ki” – hangoztatta. Míg a Laudato Si című művét zöld enciklikának is nevezték, a mostanit járvány-enciklikának is nevezhetik majd, hiszen megírására a pandémia ösztökélte. Műve előző iránymutatása folytatásának is tekinthető, hiszen ezúttal is középpontba kerül a szociális igazságosság kérdése. Arról, hogyan vélekedik mindezekről, támpontot adhat a napokban megjelent Terrafutura című könyv, amelyben beszélgetéseket olvashatunk a katolikus egyházfő és az étkezési kultúra védelmében létrejött Slow Food mozgalmat alapító Carlo Petrini között. A pápa beszélgetőpartnere megállapítja, a járvány visszavetette az emberiséget. A pápa megállapította: „Én azt mondanám, ’széttaposta’, hasonlóképpen sok más vírushoz, amit terjedni hagytunk. Így az igazságtalanság vírusát, a vad piacgazdaságét, az erőszakot eredményező szociális egyenlőtlenségét, amelyben az emberek állatokként halnak meg és gyakran állatokként is élnek, vagy ahol a kizsákmányolás mindennapos”. Olyan járványról van szó, amely „az emberek identitásával vad populisták játszadoznak és megmentésüket ígérik”. Nem először hallott gondolatok ezek Ferenc pápa részéről, de az biztos, hogy a pandémia még inkább megerősítette abban , hogy nem mehetnek tovább a dolgok a régi kerékvágásban. 

Nem fogadta Pompeót

Nem adott audienciát Ferenc pápa Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, aki szerdán Giuseppe Conte olasz kormányfővel találkozott. Az egyházfő el akarta kerülni, hogy bármiképpen belevonják az amerikai elnökválasztási kampányba. Ám más is állhat emögött: rossznéven vette, hogy az amerikai diplomácia vezetője kétszer is követelte: ne terjessze ki a Szentszék a 2018-ban Kínával kötött, a püspökök kinevezéséről szóló megállapodás hatályát.