Lehet más a gazdaság

Karácsony Gergely az MSZP kongresszusához intézett üzenetében egyértelműen megfogalmazta, hogy a párt által képviselt szociáldemokrata politika nélkül nem lesz ellenzéki győzelem. Azok a liberális politikusok és médiumok, amelyek az MSZP megszűnésére játszanak, vagy egy urbánus-generációs buborékban élnek, vagy valamilyen módon egy Orbán nélküli Fideszhez szeretnének becsatlakozni.

De a főpolgármester, aki a magyar ellenzék messze legnagyobb választói legitimitást élvező politikusa, azt is érzékeltette, hogy nem önmagában az MSZP-re mint pártra, hanem szociáldemokrata politikára van szükség. A szocialista politikusok minden emberi jogi, gender és külpolitikai kérdésben támogatják a liberálisokat, akkor is, ha saját szavazóbázisuk véleménye legalábbis megosztott ezekben az ügyekben. A liberálisok viszont élből elutasítanak mindent, ami mégoly óvatos alternatívát jelenthetne a kapitalizmus jelenlegi rendjével szemben. S ami nélkül, mondjuk ki nyíltan, nincs szociáldemokrata politika. A szocialisták megfelelési vágyának és a 2010 előtti kormányzati hibáknak nagy részük van abban, hogy a Fidesz éppen a legszegényebb rétegeket tudta álbaloldali demagógiával megszédíteni.

A „baloldali fordulat” persze időről időre szóba kerül a szocialisták között, de ezt elsősorban ideológiai szinten értelmezik. Nemigen esik szó arról, hogy a gazdasági rendszer legalább részleges megváltoztatása nélkül nincs értelme baloldalról beszélni. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államoktól Szlovéniáig az új szocialista irányzatok mind a gazdaság demokratizálását tekintik fő céljuknak. Ennek első lépése a dolgozói kollektíva beleszólási joga a vállalatok irányításába és a szerzett jövedelmek elosztásába. A demokratizálás következő lépésében megjelenik a kollektív dolgozói tulajdon. Békés körülmények között, a termelés felforgatása nélkül kerül a vállalat egyre nagyobb arányban a dolgozók tulajdonába. Ezzel párhuzamosan a közszolgálatban dolgozóknak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a szakszerűség határain belül beleszólhassanak vezetőik megválasztásába, a jövedelmek és jutalmak elosztásába.

Az MSZP 1989-ben a vegyes gazdaság programjával lépett be a demokratikus közéletbe. Súlyos károkat okozott önmagának és a nemzetnek azzal, hogy idővel elfogadta a magántulajdonra épülő gazdaság kizárólagos rendjét. Az elmúlt évtizedek nemzetközi gazdasági trendjei egyértelműen azt mutatják, hogy a tisztán kapitalista gazdaságok folyamatosan stagnálnak, a tőkekoncentráció ördögi köre lassan minden innovációt kiöl a rendszerből. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok már csak szankciókkal és katonai fenyegetéssel tud válaszolni a nála gazdaságilag és technikailag versenyképesebb országok kihívására. Az egyéni vállalkozói érdek addig tolerálható, amíg a demokratikus intézmények (szakszervezetek, önkormányzatok, parlamentek) kontrollt gyakorolhatnak felette. Ahol a tőke diktál a kormányoknak, ott kiüresedik a demokrácia.

A vegyes gazdaság akkor működik jól, ha a különböző tulajdonformák racionálisan kiegészítik egymást. A teljes népesség szükségleteit kielégítő rendszereknek – egészségügy, oktatás, közösségi közlekedés, nagy energiarendszerek – állami vagy önkormányzati tulajdonban kell lenniük. Csak így biztosítható, hogy minden állampolgár egyenlő jogon használhassa őket, ami minden valódi demokrácia és emberi jog alapfeltétele. A járvány és a digitális fejlődés egyre több olyan vállalkozást hozott létre, amelyben minden dolgozó egyben tulajdonos is, és az egyéni vállalkozók vállalati vízfej nélkül kooperálnak egymással. A gazdaság helyreállítását célzó pénzügyi támogatások jó részét az ilyen új mikro vállalkozásoknak kellene adni, hiszen valódi innováció elsősorban tőlük várható. A nagyobb cégek esetében csak akkor szabadna állami segítséget adni, ha biztosítják a dolgozói kollektíva beleszólási jogát és résztulajdonát.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétverése falun visszahozta a legsötétebb feudalizmust, ami a Fidesz hatalmának fő bázisa. Az orvul szerzett földvagyon visszaszerzése után az egyéni tulajdonra épülő szövetkezetek menthetik meg a falusi társadalmat a teljes lesüllyedéstől. Bogdán László cserdi példája azt jelzi, hogy a cigány lakosság is bevonható a termőföld kollektív hasznosításába. A megújuló helyi energiarendszerek pedig akkor működnek a legjobban, ha a fogyasztók egyben tulajdonosai is a rendszernek.

Orbán és emberei előszeretettel mutatják nagy nemzetinek magukat, miközben sok száz milliárd forinttal dotálják a multikat. A valódi nemzeti politika ott kezdődik, ahol egyetlen külföldi vállalkozás sem kaphat nagyobb támogatást, adókedvezményt, mint ami bármelyik magyar vállalkozónak is kijár.

gen, lehet más a gazdaság. A progresszív erők feladata megértetni a társadalommal, hogy az emberek kilencvenkilenc százaléka jobban járna egy demokratikus gazdaságpolitikával.