Előfizetés

Nem csak a koronavírus okozhat légszomjat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.03. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Oxigénhiányos állapotba szinte minden létfenntartó szerv kerülhet, de ideg- és pánikbetegségek is vezethetnek a kellemetlen, fulladásszerű állapothoz.
A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk addig, amíg az problémamentes. Ha azonban a levegővétel akadályoztatva van, légszomj alakul ki, ami egy kellemetlen, fulladásszerű állapot. Az esetek számottevő többségében a Covid-19 betegség enyhébb lefolyású, de a koronavírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást is kiválthat – mondta Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa.
A légcsere, vagyis az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása, elsődlegesen a tüdőben zajlik. A szervezetben a véráram és a vörösvértestek szállítják a felvett oxigént és a termelődött szén-dioxidot. Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt, a légzés nehezítettsége esetén többször. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak, körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik és a légzőizomzat fokozott működése figyelhető meg. Kezdetben a légszomj csak terheléskor lép fel, később a tünetek nyugalomban is jelentkezhetnek.
Számos megbetegedés okozhat nehézlégzést, például a légutak beszűkülése – orrdugulás, asztma, COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) –, a légutakat szűkítő daganat, továbbá a légzőfelület csökkenése, például tüdőgyulladás, tüdőtágulat, tüdőfibrózis, mellkasi/hasi folyadék felhalmozódása vagy tüdődaganat. Nehézlégzéses tüneteket nemcsak tüdőbetegségek okozhatnak, hanem szinte minden létfenntartó szervünk (szív, máj, vese, agy) előidézheti ezeket, ha oxigénhiányos állapotba kerül. Ideg- és pánikbetegségek is vezethetnek hasonló tünetekhez.
A nehézlégzés objektív mérésére nincs megfelelő módszer. Szubjektív skálák, a panaszok, illetve a következmények megítélése segítheti a légzési nehezítettség pontosabb meghatározását. A kivizsgálás során a nyugalomban vagy terheléskor jelentkező légszomj, az állandóan fennálló vagy rohamokban fellépő tünetek rögzítése fontos. Lényeges azt is tisztázni, hogy a légzési nehezítettség kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik-e. A kiváltó ok megállapítása gyakran több szakterület - pulmonológus, radiológus, fül-orr-gégész, kardiológus, gasztroenterológus, hematológus, ideggyógyász, infektológus – összefogását igényli.
Az alapbetegség hatékony kezelése (tüdőgyulladás, asztma, COPD, kardiológiai, hematológiai kórképek) a nehézlégzés megszűnését is eredményezheti. A tünetek enyhítését oxigénmaszkkal vagy orrszondával is el lehet elérni, utóbbi az akut fázison átsegítheti a beteget, krónikus állapotokban pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.

Fullaszt a maszk?

A maszkviselet sokak számára bosszúságot okoz, vannak, akik arra panaszkodnak, nem kapnak benne levegőt. Az azonban tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idéz elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos végig maszkot visel, és a beavatkozás során erősen kell koncentrálnia, de a símaszkot hordó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit. Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat folyamatos oxigénellenőrzés alatt mutatta ki, hogy a maszkot viselő futó nem kerül oxigénhiányos állapotba. A hypoxia (oxigénhiányos állapot) valódi tünetei függenek a kialakulás gyorsaságától (fulladás vagy lassan kialakuló oxigénhiány). A fokozatosan kialakuló kórkép tünetei közé tartozik a koncentrációs képesség csökkenése, az álmosság, a látászavar, a fejfájás, a hányinger, az ájulás, az epilepsziás roham, valamint a végtagok lehűlése és elszíneződése (cyanosis) – sorolta a szakorvos. 
A helyesen viselt arcmaszk a fertőzés(ek) terjedésének megakadályozása mellett megvédhet a városi levegő káros anyagainak (fűtési melléktermékek, kipufogógáz) szervezetbe jutásától, a légúti allergének belélegzésétől, a munkahelyi, illetve a munkavégzés (fogorvosok, útépítők, hidegburkolók stb.) során keletkezett káros anyagok belégzésétől is.

Arcfelismerővel bővült a netes adattár

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2020.10.03. 13:02

Fotó: A Tolnai Világlapja fotója 1938 tavaszán
Az ADT-re feltöltött 30 millió oldalban immár nemcsak szövegre, hanem képekre is kereshetünk. Érik az embert meglepetések.
Nagyanyám után maradt egy doboz fénykép, évek óta próbálok utána járni, melyik kit ábrázol. Páratlan emlékezetű nagynéném, amíg élt, sokat segített az azonosításban, tökéletes biztonsággal tudta megkülönböztetni például a Ria néni nyaralását a Stella néniétől. De a báli ruhás nő rajta is kifogott. Ő egy igazi fantom a dobozban: van róla egy műtermi fotó, amelyen egy pazar estélyiben pózol, és megvan az esküvői képe is. De azon is csak egyetlen ismerős arc tűnik fel: nagyanyám öccse, Feri bácsi. Először a báli ruhás nőt töltöttem fel az ADT vadonatúj arckeresőjére. A szoftver néhány röpke másodperc alatt végigpörgetett 30 millió oldalt, végül jelentette az egyezést. Ha hiszik, ha nem, tényleg megtalálta. A nő ugyanabban a ruhában, csak kissé megszeppent arccal áll az Operaház színpadán, megannyi hasonlóan öltözött dáma között. A Tolnai Világlapja fotója 1938 tavaszán készült, amikor egy magyaros divatbemutatón társasági hölgyek viselték a modelleket.
Ezt talán még Biszak Sándor, az Arcanum Kiadó alapítója sem remélte, amikor kereken harminc évvel ezelőtt belevágott a legfontosabb kézikönyvek és adattárak digitalizálásába. Akkor még az is nagy szó volt, hogy a csak könyvtárakban hozzáférhető kötetek CD-ROM-on, kereshető formában megjelenhetnek az otthoni számítógép képernyőjén. Az igazi áttörés azonban az Arcanum Digitális Adattár (ADT) tíz évvel ezelőtti megjelenése volt: azóta gyorsuló ütemben lényegében minden hozzáférhetővé válik az interneten. A 30 millió oldal, amely ma már kereshető az ADT-n, felfoghatatlan mennyiség. Ennyi papírlap egymás mellé állítva egy négy kilométer hosszú polcon férne csak el. Ugyanúgy kereshetünk itt a Népszava, a Népszabadság és a Magyar Nemzet összes számában, mint a regionális és a külföldön megjelent magyar lapokban; az iskolai értesítők gyűjteménye pedig páratlan lehetőséget nyújt, hogy ellenőrizzük, felmenőink tényleg olyan jók voltak-e matematikából, mint állítják. A múlt kutatói még az ezredfordulón sem gondolták, hogy a tények feltárása egyszer nem szerencse, hanem pusztán kitartás kérdése lesz. Az ADT keresőjével minden kinyerhető a nyomtatott dokumentumokból, amit valaha leírtak, a szoftver találatai dátumra, forrásra is szűkíthetők. És lám, az adatbázis előfizetői ma már a látványokra is rákereshetnek: az arcfelismerő például az elmúlt hetekben a Fortepan internetes fotóarchívum önkénteseit is hozzásegítette, hogy százszámra adatolják a korábban képaláírás híján nem kereshető fényképeket. Jut eszembe, a báli ruhás nő megtalálásától én is vérszemet kaptam, és egyenként feltöltöttem az esküvői kép szereplőit. Azóta tudom, hogy az én kőbányai illetőségű, franciatanár Feri bátyám Marencich Ottó, a híres pesti szállodatulajdonos társaságában vett részt ezen a kézfogón. A kínzó kérdés viszont maradt: ki volt vajon a báli ruhás nő? Még az a szerencse, hogy Biszak Sándorék a helyi lapok digitalizálásával folytatják a munkát. Hátha!

Komoly panaszokat is okozhat a beköszönő indiánnyár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.02. 16:46

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A hűvös napok után nyarat idéző meleg várható szombaton, majd újabb front érkezik. A változékonyság az egészséges szervezetet is megterheli, csökkenti a vírusokkal szembeni védekezőképességét.
Szombaton 180 fokos fordulatot vesz az időjárásunk. Ennek azok, akik nem szeretik a változékony, hűvös, őszi napokat, örülhetnek, az időjárás-érzékenyek viszont kevésbé – olvasható a Meteo Klinika honlapján
Az utóbbi napokban őszi arcát mutatta az időjárás, a hideg reggeleken és a hűvös délutánokon igencsak fel kellett öltözni. A borult és időnként esős idő mentális problémákat, például fáradékonyságot, levertséget okozhatott. Ezeket most elsöpri a szombaton berobbanó indiánnyár, amikor akár a napi maximum-hőmérsékleti rekord is megdőlhet, lesz olyan hely ugyanis, ahol a délutáni órákra 30 fokra melegszik a hőmérséklet.
Ez, a remélhetőleg napos nyár azonban nem olyan, mint egy júliusi napon; a nappalok majdnem fele olyan hosszúak, mint akkor, így a magasabb hőmérséklet is rövidebb ideig tart, így kisebb a hőterhelés. Az érzékenyebbek persze ezt is megérezhetik: fejfájás, szívpanaszok is jelentkezhetnek. Az erős, olykor viharos széllel betörő meleg komoly egészségügyi problémákat is okozhat, érdemes még jobban figyelni az idős és krónikus beteg hozzátartozókra – hívták fel a figyelmet.
A meleg, amelyen hirtelen érkezik, olyan gyorsan távozik is, egy vasárnap reggel érkező front több fokos lehűlést hoz. A változékonyság még az egészséges szervezet is fokozottan megterheli. Érdemes sok folyadékot inni, vitamindús tápanyagokat: szezonális zöldségeket és gyümölcsöket enni, biztosítani a megfelelő vitaminbevitelt, levegőzésre és akár aktív pihenésre, sportolásra használni a jó időt.