Túl kemény és túl puha az EU

A tagállamok vezetői nagy nehezen kiszenvedték magukból a döntést: több mint 50 nap után életbe léptek a Belarusz elleni szankciók.

Az EU állam- és kormányfői pénteken befejeződött brüsszeli csúcstalálkozójukon csak dióhéjban beszéltek az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kapcsoló rendelettervezetről, amely az utóbbi napokban nagy vitákat kavart a tagállamok között. Kilenc ország nem ért egyet a német soros EU-elnökség által asztalra tett friss kompromisszumos javaslattal: Magyarország és Lengyelország túl szigorúnak, a skandináv és egyes Benelux államok túl engedékenynek tartják. A Covid-19 pandémia miatt leginkább sújtott déliek - Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország - pedig minél előbb hozzá akarnak jutni a brüsszeli támogatásokhoz, és gyorsan véget vetnének a holmi demokratikus értékekről szóló huzavonának. Kormányfőik ennek jegyében találkoztak külön a Visegrádi Négyek vezetőivel, köztük Orbán Viktorral a másfél napos tanácskozás végén.

Az állam- és kormányfők eszmecseréjén Angela Merkel német kancellár rövid helyzetjelentést adott a költségvetési vitákról. Sajtótájékoztatóján utóbb elmondta, hogy a plenáris ülésterem falain kívül találkozott több partnerével, köztük a magyar és a lengyel miniszterelnökkel. A 27-es körben folytatott eszmecserén nem került szóba Orbán Viktor ötlete, miszerint ha a többiek nagyon ragaszkodnak a jogállami kritériumokhoz, hozzák össze a recesszióba süllyedt gazdaságokat megsegítő 750 milliárdos hitelfelvételt Magyarország nélkül.

A tárgyalások után nyilatkozó politikusok mindegyike reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodni az EU következő hosszútávú költségvetését, járvány utáni helyreállítási alapját és a jogállami feltételrendszert magában foglaló javaslatcsomagról. Mark Rutte holland kormányfő újságíróknak aláhúzta, országa ragaszkodik ahhoz, hogy a rendelet egyaránt hatékonyan védje az EU pénzügyi érdekeit és a jogállamot. A holland parlamentben korábban elejtett megjegyzését firtató kérdésre válaszolva kifejtette: nem tudja elképzelni az Európai Uniót Magyarország és Lengyelország nélkül. “Össze kell tartanunk” - fogalmazott.

A tanácskozás legnagyobb eredménye, hogy több mint 50 nappal az elcsalt elnökválasztást követően péntek délután végre életbe léphettek az Európai Unió szankciói Belarusszal szemben. A beutazási tilalommal és számla-befagyasztással sújtott személyek listája egyelőre 40 nevet tartalmaz. A tagországok egyet nem értése miatt hiányzik róla az EU által el nem ismert elnök, Alekszandr Lukasenko, aki viszont a fejlemények függvényében bármikor felkerülhet rá - figyelmeztetett a péntek hajnalban megszületett döntés után a csúcsot elnöklő Charles Michel.

A vezetők közleményükben felszólították a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget az erőszaknak és engedjék szabadon az összes politikai foglyot. Egyben felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó gazdasági támogatási tervet az ország számára. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a visegrádi országok nevében örömét fejezte ki, hogy a csúcs résztvevői jóváhagyták a négyek által előterjesztett helyreállítási javaslatot. Pénteken Minszk is bejelentette, hogy szankciókat vezet be negyven, "a civilizált diplomáciai szabályok értelmében" meg nem nevezett uniós politikus ellen.

A tagállamok már augusztusban megegyeztek a fehérorosz rezsim elleni büntetőintézkedésekről, Ciprus azonban mostanáig blokkolta a hatályba lépésüket. A szigetország azt szerette volna elérni, hogy az EU hasonló szigorral járjon el Törökországgal szemben, amely gáz után kutatva illegális próbafúrásokat végez a ciprusi partok mentén. A partnerek végül úgy gyűrték le Nicosia ellenállását, hogy Ankarának is beígérték a szankciókat, ha nem hagy fel a törvénytelen gázfeltárással. A törököknek címzett figyelmeztetésben az EU-27-ek leszögezik, hogy szükség esetén készek minden eszközt bevetni, hogy megvédjék a saját és tagállamaik érdekeit. De ha folytatódnak “a jogellenes tevékenységek beszüntetésére irányuló konstruktív erőfeszítések”, akkor hajlandóak elmélyíteni a együttműködésüket Törökországgal minden területen, a kereskedelmi kapcsolatoktól a migráció kezeléséig.

“Kettős megközelítést alkalmazunk: határozottak vagyunk, ugyanakkor elszántak is a kapcsolatépítésre” - fogalmazott Michel.

A vezetők viszonylag hosszan tárgyaltak a súlyosbodó járványhelyzetről és az egymás közötti koordináció szükségességéről. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ismét sürgette a tagállamokat, hogy fogadják meg a brüsszeli ajánlásokat a kockázatelemzések egységesítésére.