Az államadósság kezelése szempontjából a lehető legrosszabb évben ütött be a koronavírus–válság – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent elemzésében. Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-ban és majd 2024-ben is kiugróan magas a lejáró államadósság mértéke, amit, ha nem sikerül időközben csökkenteni az eladósodottságot, meg kell újítani. Idén a devizaadóssággal együtt 6000 milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány. Vagyis ahhoz, hogy az adósságot újra meg tudja finanszírozni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), legalább ugyanilyen értékű állampapírt kell az idén értékesíteni. Ezen felül jön a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény. Ám a vírus mindent átírt: az államháztartási hiány elszállt, a többször módosított terv szerint az idei hiány már 3600 milliárd forint lehet – vagyis ennyi friss pénzt kellett az idén a piacról behozni az államadósság-kezelőnek.
Az államadósságot az állam jellemzően három piacról biztosítja: az egyre kisebb súlyú devizakötvényekből, a hazai intézményi forintkötvénypiacról és egyre nagyobb súllyal lakossági értékesítésből. Az elmúlt években a kormány stratégia célja volt, hogy csökkentse a forintleértékelődés miatt kockázatos és a drága devizakötvény-értékesítéseket és a növelje lakossági állampapíreladásokat. Az Állami Számvevőszék már idézet jelentése szerint a forintadósságon belül a lakossági állampapírok 2020-ban 3 539 milliárd forint és 2024-ben 3 685 milliárd forint értékben járnak le. A 2024-ben lejáró lakossági állampapírokból 3000 milliárdot meghaladó részt képvisel a 2019-ben forgalomba hozott 5 éves futamidejű Magyar Állampapír Plusz. A MÁP Plusz a kormány és az ÁKK csodafegyvere, jelenleg is folyamatos az értékesítése, a kötvény kamatozása sávosan emelkedő, az ötödik év végére eléri a hat százalékot – de a teljes futamidőre vetítve is 4,95 százalékos hozamot biztosít.
Jelenleg nincs olyan alacsony kockázatú befektetés, amely még a viszonylag magas évi 3,5 százalékos infláció mellett évi 1,5 százalékos reálhozamot adna, mint a MÁP Plusz. Ennek fényében már nem is olyan meglepő az ÁKK októberi jelentése, mely szerint szeptember végéig, vagyis az első háromnegyed évben már teljesült az éves államadósság-finanszírozási terv 83 százaléka, ezen belül a lakosságnak szánt papíroknál 85 százaléknál tartottak. Az ÁKK adatai szerint a háztartások birtokában 8619 milliárd forintnyi államkötvény volt, ami 703 milliárd forintos növekedés az év elejéhez képest. Tavasszal, a koronavírus-járvány kitörésekor a lakosság elzárta a csapokat és félve a jövőtől inkább készpénzben hagyta megtakarításait. Ekkor döntött arról az ÁKK, hogy a kieső lakossági keresletet a devizapiacról finanszírozza.
Ám a tavaszi ijedség elmúlt a lakosság újra vette az egyébként jól fizető államkötvényeket, így havonta átlagosan 78 milliárd forinttal nőtt az eladott kötvényállomány. Ennek nagyon örülnek az ÁKK-ban, ugyanis úgy számolnak, hogy az érvényben lévő finanszírozási terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 212 milliárd forint lakossági állampapír értékesítésére lesz szükség, ez havi átlag 50 milliárd forint lakossági állománybővülést feltételez. Amennyiben a lakossági nettó értékesítés a negyedik negyedévben az év eddigi részében tapasztaltakhoz hasonlóan alakul, úgy a lakossági állampapírok állománya az év végére 9 215 milliárd forint lehet, 84 milliárd forinttal meghaladja a tervezettet – olvasható az ÁKK jelentésében. Látva az eddigi trendeket az adósságkezelő továbbra is fenntartja, hogy a lakossági kézben lévő lakossági állampapír-állomány mértékét 11 ezer milliárd forintra emeljék 2023-ra.
Az államadósságot jelentős részben azonban még mindig az intézmény befektetők – bankok, befektetési alapok, biztosítók – finanszírozzák: az intézményi piaci forint kötvény kibocsátási terv 80 százalékban teljesült, és az első kilenc hónapban az állománya meghaladta a 17 ezer milliárd forintot. Az intézményi befektetőknek kínált hozam nem olyan gáláns, hisz amit az öt éves kötvényekre fizet az állam. A számukra kínált rövid távú hozam csak 1,76 százalék, de még a 10 éves kötvényé sem haladta meg pénteken a 2,36 százalékot, vagyis az intézményi befektetőknek még reálhozamot sem kapnak a kötvényekre, mégis, rossz példával élve, viszik, mint a cukrot.
