Előfizetés

Tubán is bárki lehet szólista

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.10.03. 11:00

Fotó: SZECSŐDI BALÁZS
Szentpáli Roland tubaművész komponál is, legutóbb Londonban jelent meg szerzői lemeze. A tubán is meg kell tanulni, a helyes technikát, és akkor bárki lehet zenekari tag, vagy akár szólista, nemtől függetlenül.
A londoni Toccata Classics kiadó egy olyan lemezt jelentetett meg, amelyen Szentpáli Roland tubaművész és zeneszerző három alkotása szerepel. „A Tubaversenyt 24 évesen komponáltam, fontos szerepet tölt be eddigi életművemben, de nem mondanám, hogy fő mű. Azért került rá a lemezre, mert azt a zenei világot képviseli, amit az angol kiadó preferál. Nekik pontosan ez a folklóros irányzat kellett: egy olyan fiatal magyar zeneszerző, akinek identitása hangsúlyosan kimutatható alkotásaiban” – mondta megkeresésünkre a művész. Manapság nem feltétlenül derül ki, egy zeneszerző művét hallgatva, milyen nemzetiségű is lenne, még egy brazil komponista is olyan technikákat alkalmaz, mint a kortárs németek. És fordítva, mégha egy német zeneszerző ír is szambát, a feldolgozásmód, a technika akkor is a saját világában mozog. De valójában ők nem írnak szambát. „A lemezre pontosan azért kellettek a korai darabjaim, mert ezeken erősen érződik a kodályi-bartóki vonal, noha a feldolgozáskor használt eszközeim nem teljesen olyanok, mint az övéi voltak. Rengeteg dzsesszt és népzenét játszom, és a kiadónak pontosan az a kettősség tetszett: a kelet-európai ízű népies témák, amelyeket azokkal a stíluselemekkel ruháztam fel, amiket a dzsesszimprovizációim során használok” – derül ki a Szentpáli Roland további magyarázatából. Ezt a darabot egy franciaországi tubaversenyre rendelték tőle, a szervezők is ezt várták. A másik két mű, ami a lemezre került, a Rapszódia (2007-2012) és a Három tánc (2007), ezekben tuba már nincs, előbbiben a szólista Szepesi Bence, ő három hangszert szólaltat meg, klarinétot, szaxofont és tárogatót. Utóbbiban azonban ismét játszik Szentpáli szaxkürtön, szaxofonon pedig Szepesi. Ezekre is a népzenei alapanyag a jellemző. „A Rapszódia első és harmadik tételének népies dallamait én találtam ki, a második tételben azonban egy valódi szabolcsi népdal, a Felülről fúj az őszi szél, szólal meg. Amikor ezt komponáltam Hong Kong-ban éltem, játszottam, a dallamot a hazaszeretet, a honvágy kifejezésére építettem a műbe, arról a vidékről származom, nyíregyházai vagyok. Ez bartóki minta, ő is maga kitalálta népi jellegű dallamokkal dolgozott” – fejtette ki a zeneszerző. A Három tánc című darab korábban született, de egy Szepesi Bencével és Marosi László karmesterrel, aki a lemezen is vezényel - közös munka után, úgy döntött Szentpáli, átírja úgy, hogy ketten játszhassanak benne. A szaxkürt nálunk ritka, neki egy olyan példánya van, amit maga Adolphe Sax készített. Az utóbbi két műben azonban az is látszik, hogyan távolodott a kezdeti kodályi-bartóki mintáktól modernebb irányokba a zeneszerzői világa. A dzsesszes hangzás meghatározó, de valójában ezek klasszikus alapú művek, nincs bennük improvizáció. Végignézve Szentpáli zeneszerzői életművén, feltűnő, hogy nem csak eredeti előadási darabok, hanem az oktatásban felhasználható művek, leginkább átiratok is szép számmal jelen vannak. Meg kellett teremteni egy egész világot a hangszerre, hiszen nem régen kezdett kilépni a szimfonikus zenekarok mélyéről, szóló szerepben megjelenni. Sokat fejlődött a hangszer és a játékosok technikája is az utóbbi időkben, egy nemzetközi verseny résztvevői közül, akár négyen-öten is kezdhetnének szólókarriert, de nagy zeneszerzők közül kevesen komponáltak tubára. Szentpáli igyekszik minél többet tenni azért, hogy az irodalom gazdagodjon, szerencsés, mert tud akár Eötvös Péterrel, de a fiatalabb zeneszerzőkkel is konzultálni. És rendel is zenét, akiktől úgy gondolja, minőségi munkákat kaphat: Bella Máté, Varga Judit, Gyöngyösi Levente nevét említi. Ma már egy másik, régen elképzelhetetlen jelenségnek is tanúi lehetünk, nőket látunk tubázni. „Két évvel ezelőtt doktoráltam, a témám a modern zenekar volt: egy mai zenekarnak nincsenek sem nemi sem faji, sem másmilyen előítéletei. De az első nők a bécsiekhez vagy a berliniekhez azért kerültek csak későn be, a hatvanas években, mert úgy gondolták, hogy nincsenek megfelelő erőnlétük. De egyszer csak nem találtak férfi hárfást, így a Bécsi Filharmonikusokhoz felvettek egy nőt, de őt még kiültették a zenekar szélére. A kritikusok szerint azért nem volt jó egy női tag, mert zavarta fiatal férfi kollégáit a koncentrálásban. Azonban az összes hangszeren való játék az alapos stúdiumokon múlik, a tubán, ha valaki megtanulja a helyes technikát, képes lehet játszani rajta nemtől függetlenül.    Infó:   Roland Szentpáli Three Concertos Tuba Concerto Three Dances Rhapsody Roland Szentpáli, saxhorn, tuba Bence Szepesi, clarinet, saxophone, tárogató Győr Symphonic Band László Marosi Toccata Classics, London, 2020

Az újraegyesítés mártírja

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.03. 10:30
Gyilkossági helyszínelők
Fotó: Wilhelm Leuschner / AFP/DPA
Az NDK-nak a kapitalizmusra való gyötrelmes átállását mutatja be egy új sorozat egy máig feltáratlan gyilkosság alapján.
Egy máig rejtélyes bűnügyi történetet elevenít fel a Netflix múlt péntek óta magyar felirattal látható, Einigkeit und Mord und Freiheit („Egység és gyilkosság és szabadság”) című dokumentumsorozata. Detlev Karsten Rohwedder meggyilkolása azonban nem egyszerű krimi. Élethű kortörténet, ami bemutatja, hiába tekinthető mintának a német újraegyesítés egész folyamata és annak levezénylése, hiába csodálják a világ számos országában, miként zárkóztatta fel Kelet-Németországot az NSZK, a folyamatnak jócskán akadtak vesztesei is az egykori NDK-ban. Bár Kelet-Németországban sokan meg voltak győződve arról, hogy az ország ipara nincs rossz állapotban, az NSZK vezetése úgy ítélte meg, ha nem omlott volna le a Berlini Fal, nem következett volna be a rendszerváltás, az NDK gazdasága néhány év múlva összeomlott volna. Ezt erősítette meg a sorozatban Thilo Sarrazin, a szövetségi pénzügyminisztérium egyik akkori vezetője, akit egyébként nemrégiben zártak ki a szociáldemokratáktól a muzulmánokkal kapcsolatos szélsőséges kijelentései miatt.
Detlev Karsten Rohwedder feladata az volt, hogy 14 ezer keletnémet állami üzem sorsáról döntsön
Fotó: Klaus Rose / AFP/DPA
A kapitalizmusra való átállás gyötrelmes feladat volt a tervgazdálkodásra berendezkedett NDK-ban. Tisztában volt ezzel Rohwedder is, akit a kelet-berlini vagyonügynökség, a világ akkori legnagyobb holdingjának tartott Treuhandanstalt kezelésével bíztak meg. Összesen 14 ezer keletnémet állami üzem sorsáról kellett döntenie, versenyképes vállalatokká kellett varázsolnia őket. Talán némi naivitás is vezérelte, elődje, Rainer Gohlke már néhány hét múltán bedobta a törülközőt. Igaz, a Netflix sorozatából kiderül: egyáltalán nem kapkodott a megbízatás után, mert nem volt kérdés számára, százezrek kerülnek az utcára, csalódnak a kapitalizmusban és a demokráciában még azelőtt, hogy megtapasztalhatnák, milyen is a nyugati társadalomban élni. Más a szebb világba vetett álom és más a valóság. Még a keletnémet munkások érdekképviselete is elismerte, Rohwedder nem az a rossz értelemben vett kapitalista volt, aki ajtóstul rohant a házba, s mindent egyik napról a másikra fel akart forgatni. Próbált emberséges lenni, a veszteséges vállalatokat csak a legvégsőbb esetben záratta be, de az első számú célja az volt, hogy új tulajdonost találjon. Csodák azonban nincsenek, a Treuhand által kezelt vállalatok közül 1994-ig 4000 vált az enyészetté, s a volt NDK-ban 1989-1991 között 2,5 millióan vesztették el munkájukat, miközben a régióban addig ismeretlen volt a munkanélküliség fogalma. Rohwedder maga is érezte a veszélyt, s még mielőtt 1991-ben hazautazott volna Düsseldorfba a húsvéti ünnepekre, elkészítette végrendeletét. Biztosan nem szándékosan, nem sejthette, hogy néhány nappal később a saját lakásában gyilkolják meg: 1991. április 1-jén félórával éjfél előtt egy merénylő három lövést adott le a földszinti üvegen keresztül. A mentők ugyan hamar kiérkeztek a helyszínre, de már nem tudták megmenteni Rohwedder életét. Felesége is megsérült. A dráma időszakára visszaemlékező egykori német pénzügyminiszter, Theo Waigel elmondta, nem is érti, miért nem gondoskodtak a hatóságok arról, hogy a házát golyóálló üveggel lássák el, miközben mindenki tudta, milyen kényes feladatkör az övé. A sorozatból, amelyben számos korabeli híradórészletet láthatunk, nem derül ki, ki adta le a gyilkos lövést, de az alkotók nem is pótlólagos nyomozást akartak folytatni az események után majd’ három évtizeddel. A terrorcselekményért a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) vállalta a felelősséget. Egy 2001-ben készült DNS vizsgálat megállapította, hogy a helyszínen talált DNS minták egyeznek a RAF egyik időközben meghalt tagjáéval, Wolfgang Gramséval. Ugyanakkor az ügyészség nem talált elég bizonyítékot arra, hogy a gyilkosság elkövetésével vádolja meg. Az Einigkeit und Mord und Freiheit című alkotásból megismerhetjük a német újraegyesítés árnyoldalait. Ugyanakkor a valóban példátlan felzárkóztatásnak köszönhetően a keletnémet rész akkori szociális válsága ma már jobbára valóban csak egy rossz emlék.

Info

Einigkeit und Mord und Freiheit Netflix, 2020

A félév érvénytelenítésével fenyegetőzik a színművészeti új rektorhelyettese

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.03. 09:17

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem látja, milyen oktatás zajlik az intézmény falai között.
Keményebb hangnemre váltott a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) frissen kinevezett rektorhelyettese. Zalán János a kormányzati Hír TV péntek esti műsorában arról beszélt, nagy esélyt lát arra, elveszett ez a félév, mivel nem tudnak bejutni az egyetem épületébe.  Ebből kifolyólag pedig nem látnak bele, milyen oktatás zajlik, az megfelel-e az akkreditált programoknak. Hangsúlyozta, az a célja, hogy minél előbb odabent legyen és "segítsen a hallgatóknak, hogy ne vesszen el ez a félév". 
"Mert ha nem tudunk bejutni, nem tudunk megállapodni, nem tudunk rálátni, hogy valójában az oktatás milyen színvonalon, milyen keretek között zajlik, akkor nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez a félév elveszett"

- fenyegetőzött Zalán János.   
Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, csütörtök reggel megkezdte munkáját az (SZFE) frissen kinevezett vezetése. Az egyetem gépesített lövész végzettségű kancellára péntek reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy a helyzet nem egyszerű. Szarka Gábor kifejtette, már belépett az egyetem levelezési rendszerébe is, tehát tud kapcsolatot tartani a bent lévőkkel. A témával bővebben foglalkozik a szombati Népszava is, amelyben Spiró György bevezető írásával, kronológiával, interjúkkal, portrékkal, riporttal, gazdasági és jogi háttérrel jelenik meg a Színház-és Filmművészeti Egyetemről készült melléklet - negyven oldalon.