Előfizetés

Legrosszabbkor jött Trump betegsége

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.05. 08:30

Fotó: JOYCE N. BOGHOSIAN / AFP
Most dől el, hogy mennyire lesz súlyos az amerikai elnök betegsége. Egyre több a fertőzött a Fehér Házban és a republikánusok vezetésében.
A hétvégén javult Donald Trump állapota, de a következő 1-4 nap lesz a sorsdöntő, ekkor derül ki, mennyire fordul súlyosra a betegsége. Az elnök szombaton rövid videóüzenetet tett közzé, mint mondta, már sokkal jobban érzi magát, de elismerte, hogy a neheze még hátra van. A maszk nélkül, fehér ingben, egy tárgyalóasztal mögött ülő Trump „Istentől érkező csodagyógyszerekről” is beszélt. A videót a Walter Reed katonai kórházban rögzítették, ahol egész lakosztály áll a mindenkori elnök rendelkezésére. Trumpot pénteken szállították ide – a helikopterbe saját lábán, maszkban szállt be. A Fehér Ház orvosa, Sean Conley és az apparátus igyekszik derűlátó maradni, de kabinetfőnöke szerint az elnök állapota pénteken komoly aggodalomra adott okot és a következő 48 óra kritikus lesz. Mark Meadows később a FoxNewsnak nyilatkozva már sokkal optimistábban beszélt. Sajtójelentések szerint Trumpot most is nagyon foglalkoztatja, miként mutatják és mit mondanak róla a televíziók és ingerülten reagált a gyengeségére utaló megjegyzésre. 

Legrosszabbkor jött betegség

A kibontakozó kép szerint Trump, az egyelőre csak enyhe tüneteket mutató first lady és több más személy szombaton, a Fehér Ház pázsitján Amy Coney Barrett legfelsőbb bírósági jelölésének bejelentése alkalmából rendezett ünnepségen kaphatta el a fertőzést. Az elnök és Melania Trump csütörtökön este kapta meg a pozitív teszteredményt. Donald Trump már péntek reggelre belázasodott, bedugult az orra, fáradtnak érezte magát és légzési nehézségekre is panaszkodott. Kezdeti ellenkezése ellenére orvosai délután úgy döntöttek, hogy „elővigyázatosságból” kórházba kell vonulnia. Az is kiderült, hogy szinte azonnal kapott egy adag, a betegségen átesett személyek véréből szintetizáltak antitestet. Ez sokat ígérő, de még a kísérleti fázisnak is csak a legelején járó kezelés – viszont a kifejlesztő cég vezetője az elnök ismerőse. A CNN-nek nyilatkozó orvosok meglepődtek, mert az ennyire kezdeti stádiumban lévő módszereket általában csak végszükség esetén szokták bevetni. Trump a Remdesivir nevű vírusellenes injekciót kapja és pénteken oxigénnel is kezelték. Statisztikai értelemben 90 százalék az esélye, hogy az elnök túléli a betegséget. Azonban sok felgyógyult elhúzódó fáradtságra és komoly utólagos tünetekre, például szívritmus zavarokra panaszkodik. Ez nagyon rosszul jönne a november 3-i választások előtt. A baj azonban ennél is nagyobb, mert az elmúlt 48 órában kiderült, hogy Trump személyi asszisztense, kampányfőnöke és a Republikánus Párt választási bizottságának elnöke is fertőzött, csakúgy, mint három republikánus szenátor – közülük ketten a jogi bizottság tagjai. Az utóbbi testületnek már a jövő héttől dolga lenne Amy Coney Barrett jelölésével, október 19-re pedig minden szenátornak vissza kellene térnie Washingtonba a szavazáshoz. A republikánusok 53:47-es többsége akár el is olvadhat, főleg, hogy a kérdésben két szenátoruk eleve ellenvéleményének adott hangot. Joe Biden folytatja kampányát, de visszavonta a Trumpot a járvány kezelése miatt támadó tévéhirdetéseit. A Trump-kampány fenntartja a maga negatív üzeneteit. A következő fő esemény az alelnökjelöltek szerdai tévévitája lesz – ez általában nem különösebben izgalmas, de most különös jelentőséggel bír.

Kis amerikai esélyleső

Keddhez négy hétre van a választások napja, jóllehet a szavazás sok államban már meg is kezdődött és több mint kétmillióan már leadták a voksukat. A országos felmérések átlagában a FiveThirtyEight.com honlapon Biden 7,4 százalékkal vezet. A szintén mértékadó, inkább konzervatívnak tartott RealClearPolitics.com honlap 7.8 százalék különbséget mutat. Amióta Biden tavasszal bebiztosította az elnökjelöltséget, minimális ingadozással végig hasonló volt az előnye, és ha ez november 2-áig így marad, akkor szinte biztos, hogy ő lesz az elnök. A FiveThirtyEight.com modellszámítása jelenleg 19 százalék esélyt ad Trumpnak, de ahogy fogy az idő, úgy fogynak az elnök lehetőségei is – nem beszélve a modellben nem szereplő koronavírus-fertőzésről, amely miatt jó esetben is legalább két hétre kiesésik az aktív kampányból. Ami a végeredmény szempontjából legfontosabb, „csatatér” államokat illeti, Biden Michiganben 6,5, Nevadában 6,2, Wisconsinban 5,8, Pennsylvaniában 5,3 százalékkal áll jobban. Ha a biztosnak tekintettek mellé ezt a négy államot is megnyeri, azzal már eléri a megválasztáshoz szükséges 270 elektori szavazatot. Ugyanakkor vasárnap ő állt az élen Arizonában (2,1 százalék) Floridában (2), Észak-Karolinában (0,6) és Ohióban (0,2) is. Trump vezet Georgiában (1,2 százalék) és Iowában (2,9) – de ezek a legutóbbi hetekig nem is számítottak ingadozóknak. 

Az amerikai demokrácia is sebezhető

Most még nagyon nehéz megjósolni, hogyan változtatja meg a következő hetek dinamikáját Donald Trump megbetegedése – nyilatkozta a Népszavának a New York állambeli Bard College politológia tanszékén tanító Simon Gilhooley. Mindenesetre a hátralévő tévéviták elmaradása esetén a felmérésekben hátrányban lévő elnök elveszítené a lehetőséget Joe Biden szavazóinak átcsábítására. Elképzelhető, hogy megnövekszik a Trump iránti személyes szimpátia, ám az amerikai társadalom megosztottsága miatt ennek hatása alighanem korlátozott lesz. A választási dinamika szempontjából a legfontosabb alighanem az, hogy vajon a fejlemények megváltoztatják-e Trump híveinek azon meggyőződését, hogy a Covid-19 csak a Demokrata Párt trükkje, amit Biden győzelme érdekében találtak ki. Trump, a családja és a nevében megszólalók eddig bátorították ezt a nézetet. Ha most szavazóinak akár csak egy kis része is megkérdőjelezi azt, ahogyan az elnök a járványt kezelte, annak valóban lehet hatása a választás kimenetelére. A még mindig ingadozókra és a számukra fontos témákra vonatkozó kérdésre a politológus azt felelte, hogy a felmérésekben általában mintegy 40 százalék vallja magát független szavazónak, de a valóságban ezek többsége is hajlik a két nagy párt egyike felé. A függetleneknek csupán az ötöde nem elkötelezett egyik irányba sem és mostanra már tényleg csak kevesen nem döntötték el, kire szavazzanak. Ugyanakkor túlzás lenne öntudatos, a programokat gondosan mérlegelő, mindent átgondoló polgárokként jellemezni a még nem döntőket. Többségük nem nagyon követi a politikát és végül el sem megy szavazni. Az „ingadozó” persze nem ugyanaz, mint a pártot váltó – most is sokan lesznek, akik 2016-os szavazatukkal ellentétes pártot fognak támogatni. Az amerikai politikai folyamatok szakértője komoly aggodalomra okot adó tényezőnek tartja, hogy Trump elnök ismételten megtagadta a választási eredmény elismerését veresége esetére. A keddi tévévitát is kihasználta, hogy kétségeket ébresszen a levélszavazással szemben. Ugyanitt azt is mondta, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok „lépjenek hátra és álljanak készen”, amit sokan, köztük maguk az érintett csoportok is a vitatott eredményű választások utáni erőszakra vonatkozó utalásként értelmeznek. Republikánus politikusok hitet tettek a békés hatalomváltás mellett, de anélkül, hogy közvetlenül elítélték volna az elnök kijelentéseit. Az amerikai választások teljes tisztaságába vetett hit már amúgy is gyengült a 2016-os orosz beavatkozásról folytatott vita, a Facebook befolyásával kapcsolatos kérdések, illetve a fekete és latinamerikai származású szavazók távoltartására irányuló törekvések miatt. Ezekhez még az is hozzájárul, hogy a speciálisan amerikai elektori testület úgy is Trumpnak adhatja a győzelmet, ha vetélytársa kap több szavazatot, mint ahogyan az 2016-ban is megesett. A bizonytalanság időszaka előtt állunk – véli Simon Gilhooley. Az amerikai kétpártrendszer eleve kedvez a megosztottságnak, de az utóbbi évtizedekben ez egyre inkább ideológiai töltést is kapott: a liberálisok, akik az Egyesült Államokban a baloldal, a Demokrata Pártra szavaznak, a konzervatívok a Republikánus Pártra. Mostanra az ideológiai meggyőződés a legfőbb indikátor, amely alapján megjósolható valakinek a pártszimpátiája. Ez tükröződik a Kongresszusban is, ahol nagyon kevés mérsékelt maradt, ami persze nem független a megváltozott médiaviszonyoktól, attól, hogy a liberálisok és a konzervatívok teljesen más, gyakran egyoldalú forrásokból tájékozódnak. De a polarizáció, hívja fel a figyelmet a politológus, nem egyformán érinti a két oldalt. A republikánusok 1992 óta mindössze egyszer kapták meg a szavazatok többségét az elnökválasztáson és bázisuk – a fehér férfiak – aránya csökken a lakosságon belül. Ebből két lehetséges kiút látszik. Az egyik, hogy a republikánusoknak, ha győzni akarnak, váltaniuk kell, újra közeledni a politikai centrumhoz. A másik, hogy intézményes akadályokkal, a szavazók távoltartásával próbálják megőrizni az esélyeiket. Ebben a pillanatban reális a veszély, hogy az utóbbi utat követve aláássák a demokráciának alárendelt kormányzás lehetőségét. Arra a kérdésre, hogy jövő ősszel mit fog tanítani a 2020-as politikai évad fő tanulságaként, Simon Gilhooley azt felelte, a politikatudomány hosszú ideje abból indult ki, hogy az Egyesült Államok demokrácia és az is marad (bár ez szerinte teljes mértékben sosem volt igaz). A politológusok az utóbbi négy évben vizsgálat alá vették az „amerikai kivételesség” elméletét és az amerikai folyamatok magyarázata érdekében tanulmányozni kezdték más országok politikai tapasztalatait. „Azt hiszem, az a fő tanulság a jövőre nézve, hogy az Egyesült Államok nem is különbözik annyira a többi liberális demokráciától, és ami fontos, éppolyan sebezhető a demokratikus intézményrendszert aláásó gyakorlatokkal szemben, mint ahogyan az máshol is látható” – nyilatkozta a Bard College politológusa.

35 millió fölött a koronavírussal fertőzöttek száma

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.05. 08:11
Kolumbiában is terjed a vírus, mégis a napokban enyhítettek a járványügyi intézkedéseken
Fotó: JOAQUIN SARMIENTO / AFP
Több dél-amerikai ország is kezd „felzárkózni” a járványügyi lista élén álló Egyesült Államokhoz, Indiához, Brazíliához, Oroszországhoz.
A világon 35 079 152 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 036 111, a gyógyultaké pedig 24 429 024 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 34 794 492 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 031 576, a gyógyultaké pedig 24 168 volt.  A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 420 921 fertőzött volt eddig a napig, 209 810-en haltak meg, 2 911 699-en meggyógyultak.       Indiában 6 549 373 fertőzöttet, 101 782 halálos áldozatot és 5 509 966 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 915 289 fertőzöttről, 146 352 halálos áldozatról és 4 361 108 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 209 039-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 21 260-ra, a gyógyultaké pedig 975 488-ra emelkedett. Kolumbiában 855 052 fertőzöttet és 26 712 halálos áldozatot tartanak nyilván, 761 677-en pedig meggyógyultak. Peruban 821 564 a fertőzöttek, 32 609 a halottak és 700 868 a gyógyultak száma. Spanyolországban 789 932 fertőzöttet és 32 086 halálos áldozatot regisztráltak, valamint 150 376-an meggyógyultak Mexikóban 761 665 az igazolt vírusbetegek és 79 088 a halottak száma, a gyógyultaké 645 123. A Dél-afrikai Köztársaságban 681 289 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 16 976-an meghaltak, 614 781-en pedig felgyógyultak. Franciaországban 629 509 fertőzöttről, 32 171 halálos áldozatról és 100 281 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 505 619, és 42 440-en haltak meg a betegségben. Iránban 471 772 fertőzöttet, 26 957 halálesetet és 389 966 gyógyultat tartanak számon. Olaszországban a fertőzöttek száma 325 329, a halálos áldozatoké 35 986, és 231 914-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 324 443 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 8441, a gyógyultaké 285 050. Németországban 301 573 a fertőzöttek száma, 9533 a halottaké, 262 002-en meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 629 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4739 halálos áldozatot és 85 530 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Orvosai hazudtak Trump állapotáról

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.05. 06:56
Sean Conley, a Fehér Ház orvosa beszél 2020. október 4-én, a Walter Reed kórház előtt tartott tájékoztatón
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP or licensors
Az elnök lázas volt, amikor kórházba vitték. Egyik kezelője felelőtlenséggel vádolja, miután többekkel egy autóban hagyta el az intézményt.
Sean Conley, Donald Trump amerikai elnök orvosa vasárnap sajtótájékoztatón elismerte, hogy korábban a valóságosnál rózsásabb képet próbált festeni Trump állapotáról. A 74 éves elnököt megfertőzte a koronavírus, és pénteken - az első közlés szerint - csupán elővigyázatosságból kórházba vitték. Idővel azonban kiderült, hogy magas láza volt és vérének oxigénszintje kétszer is lecsökkent. Orvosainak vasárnapi sajtótájékoztatója röpke tíz percig tartott, és az AP amerikai hírügynökség szerint többször megkerülték a választ, amikor az elnök állapotáról szóló korábbi tájékoztatások ellentmondásaival szembesítették őket az újságírók. Kitérőn feleltek arra a kérdésre is, hogy mit találtak az elnök tüdejének képernyős vizsgálatakor.
„Néhány várható jelet láttunk, de semmi olyat, amely komoly klinikai aggodalomra adna okot”

- mondta Conley.

Hogy pontosan mit értett „várható jeleken”, azt nem volt hajlandó részletezni. A vírus gyakran tüdőgyulladást okoz és más károkat a légzőszervben, amelyeknek látható jelei vannak még mielőtt a fertőzött nagyon rosszul lenne. Trump ugyanakkor vasárnap este kiautózott a kórházból, hogy integetve üdvözölje az épület előtt összegyűlt híveit. Nagyon érdekes utazás volt. Sokat tanultam a koronavírusról. Ez az igazi iskola. Nem az olvassuk el a könyveket fajtájú” - mondta Trump videóüzenetében. A kórháznak azonban az egyik orvosa, James Philips nem hiszi, Trump bármit is tanult volna. Az autóban még legalább ketten ültek.
Bárki, aki az elnökön kívül a kocsiban volt ezen a teljesen felesleges elnöki kocsikázáson, most 14 napra karanténba kényszerül. Megbetegedhettek, akár meg is halhatnak. Politikai színjátékért. Trump kockára tette az életüket a színházért. Őrültség

- írta az orvos Twitter üzenetében.

Trump egyébként az autóban immár maszkot viselt.

Joe Biden tesztje ismét negatív, kampányol tovább

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt vasárnapi vírustesztje is negatív lett – idézi az MTI Kate Bedingfieldnek, a politikus kampányának helyettes vezetőjének szavait.  Az ABC televíziónak vasárnap este elmondta:  A 77 esztendős Biden – akit rendszeresen tesztelnek – folytatja elnökválasztási kampányát, hétfőn Floridába utazik. – a választásokig még hátralévő szűk 30 napban a Biden-kampány elsősorban a koronavírus-járványra összpontosít és üzenete az lesz, hogy Joe Biden jobban kezelte volna a pandémiát Donald Trump jelenlegi elnöknél, aki Biden ellenfele – tette hozzá Bedingfield. Trump jó ideig eléggé félvállról vette a járványt, ám a 74 éves elnök múlt héten maga is megfertőződött, és péntek óta kórházban van.  – Kétféle vezetési stílus között lehet választani, és amióta a vírus elért minket is, Joe Biden az, aki példát mutat – nyilatkozta a helyettes kampányfőnök, rámutatva, hogy a demokraták mindig szájmaszkot viseltek, betartották a biztonsági távolságot, és a kampányrendezvényekre is csak korlátozott számban engedtek be résztvevőket. Jason Miller, a Trump-kampány egyik tanácsadója vasárnap – szintén az ABC televízióban – azt mondta, hogy Biden csak „propagandacélból” visel szájmaszkot. Az Egyesült Államokban eddig 7,4 millió embernél diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést és közülük 209 ezren haltak meg a ragály miatt.