Publicus Intézet;járvány;koronavírus;felmérés;

2020-10-08 07:00:00

Versengő félelmek: vírus vagy munkanélküliség?

A megkérdezettek 79 százaléka egyetértett a kormánnyal abban, hogy nem kell leállítani a gazdaságot és bezárni az oktatási intézményeket akárhogyan alakul is a járvány – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített online felméréséből.

A szeptember végén készült reprezentatív kutatás szerint a leglelkesebben a Fidesz-szavazók támogatják ebben a kormányt, 91 százalékuk nem akar különösebb szigorítást. Az már meglepőbb, hogy a Momentum hívei szorosan a kormánypártiak nyomában vannak: 83 százalékban értenek egyet azzal, hogy nem kell leállítani a gazdaságot. Az MSZP szavazóknak csak a fele gondolja így.

A szocialista érzületű szavazók nagy többsége úgy véli, hogy sokkal nagyobb társadalmi kárt okoz az országnak, ha sok ember megbetegszik, meghal a járványban, mint a leálló gazdaság miatti csőd- és elbocsátási hullám. A Jobbik és a Momentum választói viszont a gazdasági károkat tartják a nagyobb rossznak. A Fidesz tábora erősen megosztott ebben a kérdésben: alig 5 százalékkal többen vélték úgy, hogy a gazdaság leállása a rosszabb. A Demokratikus Koalíció (DK) híveinél a betegségtől való félelem felé billent el a mérleg nyelve.

A megkérdezettek alig negyede fél attól, hogy ő vagy a több családtagja elkapja a koronavírust, így nagyon elővigyázatos. Ötödük viszont azt állította: egyáltalán nem fél a betegségtől, sőt 8 százalék nem is hisz a járványban. A járványtagadók többsége a 30-44 éves korosztályból került ki, 17 százalékuk válaszolta azt, hogy nincs is járvány. Többségük ellenzékinek vallja magát.

A felmérés szerint a válaszadók háromnegyede gyakorlatilag ugyanúgy él, mint a járvány előtt. Még ennél is nagyobb arányban állították ezt az MSZP, a DK és a Jobbik szavazói. Az inkább a gazdasági károktól tartó momentumosok 35 százaléka viszont bevallotta, hogy már nem ugyanaz a napi rutin. A járvány legkevésbé a községekben és a kertes házakban élők magatartását változtatta meg, míg a budapestiek, továbbá a panel- és társasházban élők részben új szabályok mentén élnek. A legtöbben a közlekedési módon változtattak: 16 százalék inkább gyalogol vagy biciklizik a közösségi közlekedés helyett, 11 százalék átült az autóba. A fővárosi közlekedési cég 20 milliárd forint fölé kúszó jegyárbevétel-kiesését jól alátámasztja a Publicus felmérése, hiszen csak a 8 általános iskolát végzettek használják többet a tömegközlekedést a járvány kitörése óta.

Ugyanakkor sokan spórolásba fogtak, tartva a járvány gazdasági hatásától, míg mások igyekeznek felpörgetni a saját, illetve a család szükséges orvosi vizsgálatait, mielőtt esetleg újra kijárási korlátozást vezetnének be. Minden tizedik válaszadó igyekszik nagyobb mennyiségű fertőtlenítőszert és maszkot felhalmozni. Az első hullám látványos felvásárlási láza viszont nem tért vissza, élelmiszerből csak minden huszadik megkérdezett tartalékol.

A legtöbb óvintézkedést a diplomások, illetve társasházban élők teszik. Ők veszik a legtöbb maszkot, választanak másik közlekedési módot, előre elvégeztetik az orvosi vizsgálatokat, spórolnak. A vidéki, kertes házban élő szakmunkások életmódjára viszont szinte semmi hatással nincs a járvány. A legkevésbé aggodalmaskodónak a DK szavazói bizonyultak. 

A naponta közzétett vírusstatisztikáknak a válaszadók alig 30 százaléka hisz, a kormány eddigi intézkedéseivel a szűk többség elégedett. Aligha meglepő módon a fideszesek a legtámogatóbbak, a DK hívei a legkevésbé. A magyar egészségügy járvány-teljesítményével valamivel többen elégedettek, itt is a DK-sok a legnagyobb kritikusok. A megkérdezettek alig 18 százaléka hiszi még mindig azt, hogy külföldről hurcolják be a vírust. Többségük fideszes. Az ingyenes tesztelésnek viszont a többség örülne. Kiváltképp a szocialisták, közülük lényegében mindenki indokoltnak tartaná az ingyenes tesztelés kiterjesztését, de nagy arányban voksolt erre a többi ellenzéki válaszadó is. A fideszesek kevésbé értenek ezzel egyet.