Előfizetés

Nem teszik le a fegyvert az SZFE hallgatói

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.10.05. 16:46
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„A harmadik napon a tanulmányi félév felfüggesztésével fenyegetni abszurd” – hangsúlyozták.
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatósága az illegitim vezetés által a sajtóban nyilvánosságra hozott dokumentumot nem ajánlatnak tekinti, hanem ultimátumnak. Az egyetemi autonómia feltételei rögzítve vannak a nemzeti felsőoktatási törvényben, nem képezhetik semmilyen egyeztetés részét. Amennyiben a minisztérium biztosítja az autonómiát, az intézmény lehetséges átalakítása kapcsán a miniszterrel tárgyalunk; alkotmányellenes, törvényre hivatkozva kijelölt, illegitim fenntartó jogszerűtlenül kinevezett intézményvezetőivel nem” – hangzott el hétfőn az egyetem hallgatóinak sajtótájékoztatóján. A dolgozók sztrájkja kapcsán megjegyezték, „a harmadik napon a tanulmányi félév felfüggesztésével fenyegetni abszurd, nem beszélve arról, hogy a tanév érvényes vagy érvénytelen voltáról csak jogszerűen kinevezett vezetőségnek lenne felhatalmazása dönteni. A Színház-és Filmművészeti Egyetemnek legitim vezetése jelenleg nincs.” Kitértek rá, hogy „az újonnan kinevezett kancellár bérvisszatartással zsarolja” az egyetem dolgozóit, noha, mint azt kiemelték, a bérek kifizetésének jóváhagyása a tavaszi karanténidőszakban is az épületen kívül történt, az egyetem területére való belépés nélkül. „Erre mind a jog, mind a technika lehetőséget biztosít, mást mondani hazugság. Egyetemi bérszámfejtésünket szeptember elsejétől kiszervezték egy külső céghez, az új vezetés nem hogy tudja kívülről irányítani a dolgozók kifizetését, de immár csak ő tudja, csak kívülről, az egyetem törvényes adminisztrációja számára elérhetetlenné tette a kezelt adatokat. Azt a bérszámfejtést szervezték az egyetemen kívülre, amelynek hozzáféréséhez az újonnan kinevezett kancellár követeli az egyetemre való belépést. Az egyetem belső működése így kizárólag általa lehet akadályoztatva” – hangzott el. Hangsúlyozták, a hallgatóság, korábbi vállalásának megfelelően „a blokádot fenntartja, a tiltakozáshoz való demokratikus jogával a továbbiakban is él, ennek akadályát a továbbiakban sem látja; a feltétel nélküli fegyverletételt önkényesen követelő, el nem ismert fenntartó és vezetőség ultimátumát visszautasítja.” Ismertették továbbá, meghívást kaptak az M5 hétfői Ez itt a kérdés című kulturális vitaműsorába, amelyben két jelenlegi hallgató Zalán János és Novák Emil „öregdiákokkal” folytatott volna szakmai vitát; a televízió azonban, technikai okokra hivatkozva, az utolsó pillanatban elhalasztotta az adásfelvételt. Ezzel párhuzamosan beszélgetést szervezett hétfő estére a Magyar Színházi Társaság Az SZFE modellváltása a gyakorlatban címmel, amelyre Bagossy László, a Színházművészeti Intézet volt vezetője és Derényi András felsőoktatás-kutató és -fejlesztő, a MOME rektori megbízottja mellett meghívták Zalán Jánost, az SZFE új oktatási rektorhelyettesét is, ő azonban másodikán lemondta részvételét. Eközben a fenntartó alapítvány vezetője, Vidnyánszky Attila melletti kiállítását fejezte ki Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója a Kossuth-rádióban. Hangot adott vélekedésének is, miszerint az intézmény körül kialakult konfliktust „közéleti paraziták” generálják. Ennek kapcsán a szolnoki baloldali összefogás kijelentette, addig nem szavazzák meg a színháznak javasolt plusz pénzügyi segítséget, amíg nyilvánosan bocsánatot nem kér mondatáért. A színházigazgató a Magyar Nemzetnek adott reakciójában elmondta: „a véleményemért nincs okom bocsánatot kérni hetvenhét éves koromban.

Drasztikus mozibezárások az Egyesült Királyságban és az USA-ban

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.10.05. 16:20

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
A Variety belső informátorai szerint ha a stúdiók úgy döntenek, hogy karácsony körül bemutatnak húzófilmeket, például a Wonder Woman 1984-et vagy a Dűnét, akkor még idén újra nyithat a vetítőhelyek egy része.
Átmenetileg bezárja a Cineworld Group az összes moziját az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez érinti a Regal Cinemas hálózatot is, melyet tavaly vásárolt meg a Cineworld. A híreket a tömeges elbocsátásokról a Variety nevű szaklap hozta nyilvánosságra a hétvégén, a cégcsoport hétfőn közleményben is megerősítette: 536 amerikai és 127 brit mozit, összeségében 45 ezer munkavállalót érint a döntés. Mooky Greideinger igazgató a Variety-nek elmondta: azzal, hogy a hollywoodi stúdiók sorra tolják el a filmjeik megjelenését – mint legutóbb a Nincs idő meghalni című Bond-opusét –, egyszerűen nem tudnak olyan kereskedelmileg érvényes műsorkínálatot nyújtani, amellyel esélyük lenne a COVID-19 járvány miatt a mozizástól elzárkózó közönség visszacsábítására. A szakember szerint folyamatosan elemzik a helyzetet, vizsgálják, hogy mikor nyithatnak újra a multiplexek. A Variety belső informátorai szerint ha a stúdiók úgy döntenek, hogy karácsony körül bemutatnak húzófilmeket, például a Wonder Woman 1984-et vagy a Dűnét, akkor még idén újra nyithat a vetítőhelyek egy része. Magyar szempontból sem lényegtelen a Cineworld döntése, mivel a cégcsoport tulajdonolja a hazánkban piacvezető Cinema City hálózatot. Buda Andrea, a cég Pr és marketing igazgatója elmondta: itthon nincs szó bezárásokról, jelenleg arra fókuszálnak, hogy a lehető legjobb szolgáltatást biztosítsák betartva és betartatva a járvány miatt bevezetett biztonsági intézkedéseket.

Sötétségből nyert vágyott remény

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.10.05. 10:30

Fotó: JOHNNY EGGITT / AFP
Virtuális emlékbeszédet tartottak a Magyar Tudományos Akadémián az ír Seamus Heaney költészetéről.
Az 1995-ben irodalmi Nobel-díjat nyert Seamus Heaney ír költő művészetéről tartott előadást az életrajzírója, Fintan O’Toole, az The Irish Times rovatvezetője a Magyar Tudományos Akadémián virtuális keretek között. Az előadó beszédében Heaney költészetének egyik lényegi motívumát emelte ki, a versekben felbukkanó sötétséget, annak megjelenési formáit, és a sötétség adta lehetőségeket. Hogy utóbbi mennyire nagy hatású Heaney költészetében, remekül bizonyítja, hogy Joe Biden, Barack Obama egykori alelnöke, a 2020-as elnökválasztáson a Demokrata Párt jelöltjeként indulva is egy Heaney-műből idézett idei, augusztus 23-ai beszédében. Biden az ír költő Trójai gyógykezelés (The Cure at Troy) című darabjából olvasott fel, mely Szophoklész Philoktétész drámájának átdolgozásából született. Az idézett részlet szerint noha a történelem azt mondja, hogy ne reménykedjünk, „…egyszer az életben / a vágyott árapályhulláma / az igazságnak felemelkedhet / és a remény és a történelem rímelhet”. Az idézett sorok amúgy még a konzervatív írástudókat is megnyerték, nem beszélve arról, hogy ezúttal Donald Trump nem vágott vissza a Twitterén – írta a The Guardian. Az ír költő baljós hangulatú műveiben ugyanis a sötétség szinte a világot uraló szimbólumként jelenik meg, mely akár a történelmet irányító erőként is értelmezhető. Utóbbira O’Toole példának hozta fel, hogy Heaney művészetében a történelem olyan, mint egy lassan mozgó fekete gleccser, mely könyörtelenül és embertelen módon halad előre. Heaney költészetében ezért a történelem egy olyan erő, melytől képtelenség elszakadni, azonban az egyénnek mégis van kilépési lehetősége, melyet a képzeleti szabadságon keresztül ragadhat meg. – Heaney egy orfikus figura, ő föld alá hatol – emelte ki O’Toole előadásában, amiből azonban kiderült, hogy a versekben megjelenő filozófia csak az első látásra tűnik pesszimistának. Heaney a költészetével ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyénnek találkoznia kell a sötétséggel, és be kell lépnie abba, hiszen abból képes lesz valami újnak a megteremtésére. Heaney világában éppen ezért a múlt is újraértelmezhető, O’Toole szerint a költő művészetében megjelenik a remény. Az ír költő 1939-ben született az észak-írországi Castledawsonban egy kilencgyermekes katolikus család legidősebb gyermekeként, majd Londonerry katolikus internátusában végezte tanulmányait, 1957-től pedig a belfasti Queen’s Egyetem hallgatója volt, majd tanárként helyezkedett el. Hírnevét második, Egy természettudós halála című kötetével szerezte, melyért átvehette a harminc év alatti brit költőknek járó Eric Gregory-díjat. Költészetében lényegi szerepet játszik az Írországban a protestánsok és katolikusok között feszülő ellentét, mely a huszadik század során számos alkalommal torkollott súlyos összeütközésekbe, melyek közül kivált az 1972-es véres vasárnap hagyott mély nyomot Észak-Írország történetében. Utóbbi esemény Heaney életében is meghatározó volt, ekkor határozta el, hogy feleségével és gyerekeivel északról a délebbre fekvő Wicklow megyében telepszik le. Heaney sokoldalú munkásságából kiemelkedik a középkori ír nyelvből angolra fordított Sweeney Astray (Tévelygő Sweeney) című elbeszélő költemény és az óangol hőseposz, Beowulf fordítása, melyért az Ír Költészeti Díjjal jutalmazták. 1991-ben született meg a korábban említett Trójai gyógykezelés című műve, melynek főhőse a lábán megsebzett Philoktétész, és amelynek idézett sorait Joe Biden mellett Bill Clinton is idézte 1995-ben Derry-ben az Észak-Írországi Békefolyamat során. Heaney 1995-ben nyert irodalmi Nobel-díjával a Svéd Akadémia a költő művészetének „a mindennapok csodáit és a velük élő múltat felmagasztaló lírai szépséget és erkölcsi mélységet” jutalmazta. William Butler Yeats és Samuel Beckett mellett Heaney volt a harmadik ír, aki megkapta az elismerést.