Előfizetés

Egyáltalán nem érzik magukat biztonságban a tanárok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.06. 07:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Bár a tanévkezdés előtt minden intézményben járványügyi protokollokat kellett kidolgozni, az eljárásrendek a válaszadók 62 százaléka szerint nem tartalmaznak egyértelmű és betartható utasításokat.
A pedagógusok többsége jelenleg nem érzi magát biztonságban a munkahelyén – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) online kérdőíves kutatásából, amit több ezren töltöttek ki az elmúlt tizenkét napban. A válaszadó tanárok 74 százaléka érzi úgy, hogy a koronavírus-járvány második hullámában nem tudnak biztonságos körülmények között dolgozni, mintegy kétharmaduk szerint az iskolafenntartó az egészség megőrzéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket, személyi feltételeket sem biztosítja. Bár a tanévkezdés előtt minden intézményben járványügyi protokollokat kellett kidolgozni, az eljárásrendek a kérdőívet kitöltők 62 százaléka szerint nem tartalmaznak egyértelmű és betartható utasításokat. A felmérésből az is kiderült: a válaszadók 55,5 százaléka olyan iskolában dolgozik, ahol már megjelent a koronavírus. Az ő körükben 84 százalék azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik azt tapasztalták, a központi szervek (mint a Nemzeti Népegészségügyi Központ vagy az Oktatási Hivatal) eljárása az egészségvédelem szempontjából nem megfelelő. Arra a kérdésre, szükségesnek tartanák-e a pedagógusok és más iskolai dolgozók rendszeres tesztelését, a kitöltők 78 százaléka válaszolt igennel. A jelenlegi helyzetben a legtöbben – mintegy 44 százalék – a hibrid (párhuzamosan online és tantermi) oktatást tartanák a legbiztonságosabbnak, 30 százalékuk szerint teljesen át kellene állni a tantermen kívüli oktatásra, s csak a válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi, „hagyományos” munkarend is megfelelő. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta: bár a felmérés nem reprezentatív, jól tükrözi a főbb aggodalmakat. Szerinte a félelmek nagy része a széleskörű tesztelés hiányából, valamint a megfelelő kontaktkutatás elmaradásából fakad. Ezt támasztják alá a másik érdekvédelmi szervezethez, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) érkezett visszajelzések is. Egy tanár például arról írt: az egyik diák pozitív koronavírus-tesztje után négy kollégáját tesztelték, de amíg az eredményekre vártak, tovább dolgoztak – volt, aki enyhe tünetekkel is. Többen azt is aggályosnak tartják, hogy azok a diákok, dolgozók, akiknek egyik hozzátartozójuk karanténban van, hivatalosan nem számítanak szoros kontaktnak és továbbra is bemehetnek az iskolába. Ha a kormány nem tesz semmit a biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében, a PDSZ sztrájkot helyezett kilátásba. Komolyabb, egységes kormányzati intézkedésekre a PSZ szerint is szükség lenne, de a munkabeszüntetést a mostani helyzetben ők nem támogatják. 

Nincs gazdája a lakásügyeknek, a járvány miatt nő a háztartások eladósodásának kockázata

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.06. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevesebben képesek lakást venni, az alacsony jövedelmű háztartások pedig túl sokat költenek a megszerzett ingatlan megtartására és fenntartására – derült ki a Habitat for Humanity éves lakhatási jelentéséből.
A koronavírus-válság újraértelmezte és sokszorosan megerősítette a biztonságos és megfizethető lakhatás fontosságát, mert a védekezés fő eszköze az otthonmaradás – ezt hangsúlyozza a Habitat for Humanity Magyarország idén kilencedik alkalommal közreadott éves lakásjelentése, hozzátéve, hogy a legrosszabb anyagi és szociális helyzetben lévők szenvedték meg leginkább a válság következményeit. Ők azok, akik nem tudtak otthonról dolgozni, gyermekeik nem, vagy csak nehezen kapcsolódhattak be a digitális oktatásba, nekik még az is nehezen oldható meg, hogy tartósan otthon maradjanak. A kormány intézkedései pedig alig segítették ennek a lakhatási szegénységben érintett, nagyjából 3 millió főre becsült tömegnek az életét – állítja Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója a tanulmány szerzőivel együtt. A költségvetés lakáscélú kiadásait nézve Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója azt emeli ki, hogy idén ugyan minden eddiginél több pénzt költ a kormány lakhatási célokra, de változatlanul nem a rászorulók kapnak segítséget. Számításai szerint idén tizenegyszer több, összesen 290 milliárd forint jut a költségvetésből nem célzott lakástámogatásra, míg rászorultsági alapon 28 milliárd, amihez a lakhatást biztosító intézmények fenntartására még 23 milliárd társul. A CSOK-ra 145 milliárdot terveztek, de a lakhatási szegénységben élők erről csak álmodhatnak, a babaváró hitelhez legalább az egyik félnek hároméves társadalombiztosítási jogviszonyt kell felmutatni, ami a leginkább rászorulók nagy részét ebből a lehetőségből is kizárja. Ugyanez a helyzet az adó-visszatérítési támogatással, amit ráadásul csak a lakosság egynegyedének otthont adó 2500 településen építkezők vehetnek igénybe. A legnagyobb baj évek óta, hogy Magyarországnak nincs a szegénységet mérsékelni képes átfogó lakásprogramja, a kormányban nincs egy felelőse a területnek, a belső erőviszonyok és ad hoc ötletek határozzák meg a döntéseket, nem pedig valamilyen átfogó vízió – hangzik a Habitat helyzetértékelése. A kötet kitér az önkormányzati bérlakásszektor helyzetére is, ahol ugyan több fővárosi kerület és néhány nagyváros is hozzákezdett a lepusztult lakásállomány felújításához, de tavaly az ingatlanok száma még tovább csökkent, már csak 105 ezer lakás van települési tulajdonban, építeni pedig mindössze 120 ilyen lakást sikerült az országban. A Habitat átfogó nemzeti lakásprogramot sürget, aminek részeként az önkormányzatok külön forráshoz jutnának bérlakások építéséhez. Egyre kevesebben képesek lakást venni, az alacsony jövedelmű háztartások pedig túl sokat költenek a megszerzett ingatlan megtartására és fenntartására – hangsúlyozza a jelentés. Az alsó jövedelmi ötödben a hitellel rendelkezők jövedelmük 40 százalékát fordítják törlesztésre, ebben a körben a legmagasabb a személyi kölcsönt igénylők száma is, akik nem egyszer nagyobb hiteleiket törlesztik a gyors kölcsönökből. A magyar lakások hatodának van közüzemi tartozása, de ennél sokkal többen csúsznak meg időnként a fizetéssel. A Habitat éves összegzése azzal számol, hogy a járványhelyzet következtében nő a háztartások eladósodásának kockázata, hiszen augusztusi felmérések szerint a munkavállalók harmadának csökkent a jövedelme a válság miatt, viszont csak a háztartások felének van két hónapra elegendő tartaléka. Pósfai Zsuzsa, az említett kutatóintézet munkatársa egy alapos helyzetfelmérésre épülő átfogó adósságkezelési programot is sürget. Ugyanilyen adatgyűjtésre lenne szükség az akadálymentes lakások és közintézmények összeírásához, mert ma azt sem tudja senki az országban, hány szociális lakásba költözhetne be egy mozgássérült bérlő. A szerzők a háztartások tíz százalékát tartják érintettnek az energiaszegénységben, vagyis amikor a rosszul szigetelt házak felfűtése gondot okoz a családnak. Itt is van egy bűvös negyvenes: a legalsó jövedelmi ötödben a háztartások 40 százaléka szilárd tüzelővel, többnyire fával fűt, aminek következménye az ország légszennyezettsége. A közüzemi díjakkal nagyjából félmillió háztartás tartozik két hónapnál hosszabb ideje. A lakhatási szegénység felszámolásáért küzdő nemzetközi szervezet szerint szükség lenne a 2015-ben megszüntetett központi lakhatási támogatás visszaállítására, a fogyasztás mértéke szerint sávosan emelkedő rezsiárak bevezetésére, célzott lakásfelújítási támogatásra, a szociális tüzelőtámogatás bővítésére és fűtés korszerűsítési programokra, mert félő, hogy a járvány nyomában járó válság tovább növeli a lakhatási szegénységben élők számát Magyarországon.        

Több mint másfél milliárd forintból fejlesztik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetet

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2020.10.06. 06:49
A kórház bejárata.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházást.
Közel 1,6 milliárdból újulhat meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint már az idei évi költségvetésből 727 millió forintot fordítanak a munkák megkezdésére. 
Operáció a kórházban.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A felújítás alighanem abból a programból valósul meg, amelyről a Népszava is beszámolt korábban. Még augusztusban döntött a kormány, hogy 60 milliárd forintot fordítanak tizenhét fővárosi kórház felújítására. A feladatra Kásler Miklós miniszternek kell találnia uniós forrást, de ha nincs elegendő uniós pénz a célra, akkor Varga Mihály pénzügyminiszternek kell biztosítani a szükséges összeget. A listán ott szerepel Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is.