Előfizetés

Salvini már bukott politikus

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.06. 08:30
Orbán és Salvini már az európai horizontot kémlelte, de csak a határkerítésig jutott
Fotó: SZECSŐDI BALÁZS / AFP / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA
Rossz lóra tett a magyar kormány, rég nem látott mélységbe süllyedt a jobboldali populista Liga és vezérének népszerűsége.
Matteo Salvini a tavaly májusi európai parlamenti választás előtt még a jobboldali populisták nagy reménysége volt. Hangzatos kirohanásokat tett az Európai Unió és Németország ellen, közeledett Oroszország felé, egy ízben úgy fogalmazott, földig rombolná hazájában a „cigánytáborokat”, és lezárta a kikötőket a menekültek előtt. Orbán Viktor bízott abban, hogy a jövendő Európában ő és Salvini is fontos szerepet játszhat, 2018 augusztusában ezért Milánóban találkozott az akkor már a belügyi tárcát irányító Liga-elnökkel. Sajátos diplomáciai lépés volt, hogy egy miniszterelnök nem a kormányfőnél, hanem belügyminiszterénél vizitált. Közvetlenül az európai parlamenti választás előtt aztán a magyar kormányfő meghívására Salvini tárgyalt Budapesten. A Liga elnöke már nem belügyminiszter, de a magyar kormány és közte kialakult jó viszony megmaradt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azután, hogy július végén a római felsőház megszavazta Salvini mentelmi jogának felfüggesztését, úgy fogalmazott: „Magyarországhoz hasonlóan védte Európát, ezért köszönetet érdemel.” Salvinit az ellene indult bírósági eljárás alatt folyamatosan mártírnak állította be a kormánypárti magyar sajtó. Azért indítottak ellene eljárást, mert tavaly nyáron nem engedett kikötni egy menekülteket szállító hajót Szicília partjainál. A bíróság szerint túszul ejtett mintegy száz embert, akik öt napon át vesztegeltek a kikötőben. Jellemző, hogy a volt belügyminiszter a perben külön köszönetet mondott Orbán Viktornak. Más uniós tagországban nem tapasztalható Salvini ilyen támogatása a kormánypárti politikusok, illetve a sajtó részéről. A magyar kormányfő két évvel ezelőtti találkozójukon hősnek nevezte, ám a Liga elnöke hazájában már bukott politikus. Az utóbbi egy év „annus horribilis” volt számára, folyamatosan megcsalta politikai szimata, aminek az lett a következménye, hogy pártját, a Ligát kivezette a kormányból. Túl hamar akart a kormányfői bársonyszékbe ülni, emiatt a volt koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom (M5S) tavaly szakított vele és a balközép Demokrata Párttal szövetkezett. Salvini ezután hadjáratot indított a kabinettel szemben, terve az volt, hogy a 2020-as regionális választásokon az egységes jobboldallal döntő vereséget mér Giuseppe Conte kabinetjére, amivel kormányválságot idéz elő, előrehozott választást írnak ki, amin majd a Liga nyer. Ám ez a stratégiája is megbukott. A koronavírus-járvány alatt Salvini önmaga paródiája lett, saját magának mondott ellent a kormány válságkezelése, illetve a járvány súlyosságának megítélése kapcsán, aminek következtében nem csak a Liga, hanem saját személyes népszerűsége is folyamatosan csökkent. A szeptemberi regionális választás jelentette az utolsó esélyt számára. Egy időre meg is állt a Liga népszerűségvesztése, azt remélte trendforduló lehet, ha mindegyik régióban legyőzik a baloldali jelöltet. A voksolás során azonban 3-3-as döntetlen alakult ki a bal- és jobboldal között. A Demokrata Párt jelöltjei úgy szerepeltek igen jól, hogy az Öt Csillag Mozgalom egy kivétellel mindenhol saját jelöltet is indított. Salvini kudarcának eredményeként három, a voksolás után született felmérés rég nem látott mezőben mérte a Ligát, amely már csak 3-5 százalékkal előzi meg a demokratákat. Salvininak ráadásul belső riválisokkal is meg kell küzdenie. Már a Ligában is megkérdőjelezik vezető szerepét, jóval népszerűbb nála Veneto kormányzója, Luca Zaia, s mind többen vélik úgy, hogy alkalmasabb lenne a párt vezetésére. A jobboldali pártszövetségben is fejére nőhet az Olaszország Testvéreit vezető Giorgia Meloni. Azért is sajátos, hogy magyar politikusok dicsőítik  Salvinit, mert ő belügyminiszterként azzal az indokkal tagadta meg a menekültek beengedését Olaszországba, miszerint a többi európai ország nem segít Itáliának az átvételükkel. Márpedig a menekültek átvételének egyik legnagyobb ellenzője éppen a „baráti” magyar kormány. 

Trump elhagyta a kórházat és második vitájára készül Bidennel

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 08:02
Donald Trump tisztelegve tért vissza a Fehér Házba
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A republikánus amerikai elnök jól van, de nincs túl minden veszélyen. Demokrata ellenfele szerint a tanulság, hogy mindenki hordjon maszkot.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint hétfőn kora este elhagyta a Walter Reed katonai kórházat – jelentette a Fehér Ház és az amerikai média. Távozásakor maszkot viselt, ám a Fehér Házba beléptekor már nem, ahol többen is várták. A fő amerikai televíziós csatornák élőben közvetítették, ahogyan Trump az előre jelzett időpontban, 18 óra 30 perckor az elnöki helikopterbe szállva távozik a bethesdai kórházból, ahová péntek este vitték be, miután koronavírustesztje pozitív lett és be is lázasodott.
Kilépve a kórházból köszöntötte a kapunál összegyűlt híveit, valamint az újságírókat. – Nagyon köszönök mindenkinek mindent – mondta, később a Twitteren arról írt, hogy hamarosan folytatja újraválasztási kampányát. Trump korábban szintén a Twitteren azt állította, hogy nagyszerűen érzi magát, jobban mint húsz éve. Egyúttal azt írta:
„Ne féljetek a Covidtól! Ne hagyjátok, hogy az uralja életeteket!”

Hétfőn délután az elnököt kezelő orvoscsoport sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Trump jól van, bár továbbra is gyógyszereket kap – a többi közt az ötödik adag Remdesivirt kedden –, de ezek nem igényelnek kórházi kezelést. Sean Conley, a Fehér Ház orvosa ugyanakkor megjegyezte, hogy az elnök tényleg jól van, vérnyomása, vérképe, szív-, és tüdővizsgálata jó eredményeket mutat, de nincs még túl minden veszélyen.  Hétfőn az Egyesült Államok több városában, így New Yorkban vagy a szövetségi fővárosban, Washingtonban is rokonszenv-tüntetéseket, meneteket és autós felvonulásokat tartottak Trump mellett. Este a first lady, Melania Trump – aki szintén elkapta a koronavírust – a Twitteren tudatta, hogy jól van, otthon pihen.  
A Covid nem nyerhet – hirdették Trump szimpátiatüntetői
Fotó: Yasin Ozturk / Anadolu Agency via AFP
Ezt követően ugyancsak hétfő este a Fox televízióban Tim Murtaugh, a republikánus Trump újraválasztási kampányának kommunikációs igazgatója bejelentette: az elnök máris tervezi a második elnökjelölti vitáját kihívójával, Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel. A második elnökjelölti vitát eredetileg október 15-re tervezték, és a floridai Miamiban tartanák meg. Maga Trump, nem meglepően, ismét a Twitteren jelentkezett egy másfél perces videóval. Ebben az elnök azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy legyenek óvatosak, de „mozduljanak ki”. Megismételte korábbi álláspontját: nem szabad megengedni, hogy a vírus uralja az életünket, ő is így tett, bár tudta, hogy ennek megvoltak a kockázatai.
„De már jól vagyok. Talán immunis is, nem tudom”

– mondta az amerikai elnök.

Joe Biden minderről az NBC televízió riporterének nyilatkozott szinte azonnal, s szerinte Trumpnak azt, hogy „ne hagyjuk, hogy a vírus uralja az életünket”, talán annak a 205 ezer családnak kellene mondania, amely elvesztette szeretteit a járványban. Biden azt remélte:
„Trump levonja a konzekvenciát abból, amit átélt, és a helyes leckét adja tovább az amerikaiaknak, nevezetesen, hogy hordjanak szájmaszkot.”

Joe Biden a maszkviselést hirdeti
Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Biden szerint, ha a tudósok azt mondják, hogy a második vita biztonságosan megrendezhető, és megoldható a szükséges távolságtartás, akkor részéről rendben. A két alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence, jelenlegi alelnök és Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje szerdán tartja első és egyetlen vitáját Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben. Mind Pence, mind Harris vírustesztjei eddig negatívak voltak.

Szabad szemmel - Az EU annyira képtelen orvosolni a jogállami problémákat, hogy rámehet az egész mentőcsomag

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.06. 07:23

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 6.
Euronews Az Európai Parlament jelentése úgy ítéli meg, hogy az EU képtelen orvosolni a jogállami gondokat, a meglévő mechanizmusok egyszerűen nem működnek. Vagyis az uniónak nincsenek hatékony eszközei, miközben olyan problémákkal kénytelen szembenézni, mint a lengyel igazságügy reformja, vagy a magyar sajtószabadság, amelyek a legvitatottabb kérdések közé tartoznak. Olyannyira, hogy rámehet az egész mentőcsomag a vírus miatt meggyengült gazdaságok megtámogatására. A dokumentum, amelyről ma szavaznak a képviselők megállapítja, hogy az új jogállami feltételeket jogilag kötelező formába kell önteni, és gondoskodni kell arról, hogy érvényt lehessen szerezni azoknak. Strasbourg egyúttal azzal vádolta meg a soros elnöki posztot ellátó Németországot, hogy az felvizezte az állam- és kormányfők által hozott nyári határozatot. Michel a Tanács nevében mindkét oldalt kompromisszumra szólította fel. Hiszen a tervet még jóvá kell hagyniuk a nemzeti parlamenteknek is, az pedig időbe telik.      A tévé megkereste az egyik párizsi üzleti főiskola EU-jogi professzorát, Alberto Alemannot, aki a közelmúltban előterjesztett jogállami jelentés kapcsán emlékeztet arra: a helyzetfelmérés arra jutott, hogy Magyarországon és Lengyelországban módszeresen megsértik a jogállami normákat. A Bizottság azonban képtelen volt arra, hogy kezdeményezze a két kormány tagsági jogainak felfüggesztését. Vagyis olyan zsákutcába került az unió, hogy az már veszélyezteti a 2027-ig előirányzott költségvetést, valamint a helyreállítási programot.
Reuters Kemény bírálatokat kapott a bolgár vezetés az Európai Parlament tegnapi vitájában, amelynek során azt tárgyalták meg, milyen súlyos hiányosságokat tárt fel az országban a Bizottság jogállami jelentése. A dokumentum kimondja, hogy Bulgáriában járványos a korrupció, ugyanakkor súlyos bajok vannak a sajtószabadsággal. A szocialista, liberális és zöld felszólalók elmarasztalták Boriszov miniszterelnököt, amiért az rombolja az unió értékeit és visszaél a brüsszeli támogatásokkal. Ugyanezt tartalmazza a határozati javaslat is, amelyről a héten voksolnak. Ugyanakkor a kereszténydemokrata csoport több tagja Európa-barát vezetőként méltatta a bolgár vezetőt. (Annak pártja, a GERB, az EPP tagja.) Weber frakcióvezető arról beszélt: a megmozdulások tanúsítják, hogy működik a demokrácia. És hogy a tiltakozók kifejezésre juttathatják véleményüket a jövő márciusi választáson. A készülő strasbourgi döntés egyébként nem jár politikai következményekkel, de jelzi, hogy Brüsszel követi az eseményeket, és ez némiképp zavaró lehet Boriszov számára. Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben a bolgár vezetés ellen nem indult jogállami eljárás, mert Szófia változásokat ígért, egyben testületet hozott létre az anyagi visszaélések visszaszorítására, valamint a bírósági rendszer megújítására. Az más kérdés, hogy a teljesítéssel egyelőre adós. A tegnapi EP-ülésen Jourová a Bizottság nevében közölte, hogy továbbra megfigyelés alatt tartják az országot. Bulgáriában július óta ezrek tüntetnek nap mint nap, követelve a kormányfő lemondását. A részvevők a demokratikus normák felszámolásán túl azzal vádolják a politikust, hogy az rásegít az urambátyám-rendszerre, olyan oligarchákat támogat, akik közel állnak pártjához. A Transparency International szerint az EU-nak nincs még egy olyan korrupt tagja, mint a balkáni ország. A Riporterek Határok Nélkül rangsorában pedig 60 hellyel esett vissza a 13 évvel ezelőtt uniós csatlakozás óta a média függetlensége alapján.
Süddeutsche Zeitung „Kívül tágasabb!” – mondják az új kancellárnak az SZFE diákjai, azaz folyik tovább a hatalmi harc. Tiltakozásokkal, lemondásokkal, sztrájkoló fiatalokkal. Az iskola munkatársainak telefonszámát blokkolják, bizonyos neveket töröltek a honlapról. Szarka Gábor, az új adminisztratív vezető katona, aki kabinetfőnök volt a Honvédelmi Minisztériumban, majd katonai attasé Párizsban. Vagyis magas rangú tiszt, és ő vezesse a híres oktatási intézményt? Igaz, van szakmai tapasztalata: legutoljára a Közszolgálati Egyetemen, tehát Orbán kedvenc intézményében volt a kampusz igazgatója. Az új kuratórium gyorsan és alaposan dolgozik: Vidnyánszky Attila már kijelölt két rektorhelyettest, miután a kormány úgy döntött, hogy átszervezéssel kell emelni az „oktatás színvonalát” és helyre kell állítani „az egyetem önállóságát”. Rektor viszont még nincs. Ugyanakkor Vidnyánszky szerint küzdeni kell a balliberális irányzatok ellen, mert az iskola szellemiségéből fájdalmas módon hiányzik a keresztény hit, valamint a nemzeti-konzervatív értékrend. Szarka pozícióba juttatásával még inkább eszkalálódik a hete óta tartó vita. A hallgatók és az oktatók egy része beszüntette a munkát. A fiatalok elfoglalták a másik épületet is. A tanítás saját szervezésben zajlik. A tiltakozásokat demonstrációk és szabadtéri előadások kísérik. Staféta ment a napokban öt városba, hogy máshová is kiterjedjen a fellépés az Orbán-kabinet kultúrpolitikája ellen. A régi vezetés kiiktatása jól látható terv alapján megy. De a hatalom az eddiginél jobban kézbe akarja venni az egyetemek és a kutató intézetek ellenőrzését. Így vonták központi irányítás alá az MTÁ-t, és űzték el a CEU-t. Közben pedig folyik tovább a kulturkampf. Az SZFÉ-n egyelőre nem úgy néz ki, hogy a hatalom meghallgatja a diákok követeléseit. Szakértők arra számítanak, hogy emiatt fiatal tehetségek hagyják el az országot.
FAZ Nem kér a magyar sajtóban meghonosítandó generálszószból a telex.hu. Az Index volt munkatársai – közadakozásból - éppen akkor indították az új hírportált, amikor nagy veszély fenyegeti a média sokszínűségét. Azaz új utakat keres a negyedik hatalmi ág, mivel az eltelt években egyre inkább a jobboldali-populista kormány fojtófogásába kerültek az újságok és hírcsatornák. A Telex rajtja egybeesik azzal, hogy Brüsszelben mind inkább pellengérre állítják Magyarországot, noha az egykor a posztkommunista Európa éllovasa volt. A sajtó lassú haldoklása végighúzódik az egész Orbán-korszakon. Közeli üzletemberek közreműködésével a politikus már a közvetlen irányítása alá vonta a szerkesztőségek javarészét. Az Indexet fokozatosan, anyagi eszközökkel kerítette be. A KESMA még a magyar versenyjogi törvénynek is ellentmond, csak éppen támadhatatlan, mert a kormány stratégiai jelentőségűnek nyilvánította. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemzőtől azt mondja, bármennyire is fura, a magánkézben lévő RTL jelenti a nagy, független sajtó utolsó bástyáját. Programja ugyan alapvetően szórakoztatni kíván, de hoz tényfeltáró anyagokat is. Ugyanakkor a fontos külföldi befektetők inkább a hatalom számára kedves orgánumokban hirdetnek A verseny torzítása ellen felléphetne éppenséggel a Bizottság, amely évek óta vizsgálja a tulajdonviszonyok koncentrációját. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke szerint azonban Brüsszelben nincs meg hozzá a politikai akart. A dolgok már odáig jutottak, hogy 3 évtized után felújította magyar adását a SZER.
Le Figaro A magyar meleg közösség sajnálattal vette tudomásul, hogy bűnbak lett a miniszterelnök számára, hiszen Orbán Viktor pár napja azt követelte a közrádióban az LMBT-emberektől, hogy azok hagyják békén a társadalmi többség gyerekeit. Az előzmény az volt, hogy megjelent egy ifjúsági könyv, amely támogatta a homoszexualitást. Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetőségi tagja azt mondja, a hatalom fél, hogy a migránsok vagy a járvány már nem tudja kellőképpen mozgósítani a választókat, ezért most a melegeket vette célba. Ennek része, hogy a közmédia rendszeresen betegségként taglalja, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Kormányzati illetékesek soha nem ítélték el, ha támadás érte az LMBT-közösség tagjait, a rendőrség nem kínál nekik védelmet. Orbán 2010 óta konzervatív politikát visz egy olyan országban, amely korábban inkább avantgárd akart lenni. Hiszen a 60-as évek eleje óta már nem számított bűncselekménynek a homoszexualitás és 1996-ban elismerték a meleg élettársi közösséget. A miniszterelnök viszont két éve új kulturális korszakot harangozott be, hogy megvédje a hagyományos, keresztény értékeket. Nemrégiben megtiltották a gender szak oktatását, illetve hogy átvezessék a nemváltást a személyi okmányokba. Az EU jogállami eljárást indított Magyarország ellen az alapvető emberi jogok megsértése miatt.
Deutsche Welle A politikai változás hírnöke lehet Csehországban a napokban tartott igen lényeges regionális választás, miközben az országban a súlyos vírushelyzet miatt bevezették a rendkívüli állapotot. A megbetegedések száma robbanásszerűen nő, mert a kormány tudatosan, hatalmi megfontolásokból lazán kezelte a korlátozásokat. Hiába követelte augusztus végén az akkori egészségügyi miniszter, hogy tegyék ismét kötelezővé a maszk viselését, Babis lehurrogta. A tárcavezető erre lemondott, de ő nyilvánvalóan csupán gyalogáldozat a kormányfő számára. Helyére egy párton kívül ragályszakértő került, aki a szigorítások híve. Babis azonban nem hajlandó távozni tisztségéből, miközben a válságkezelés ékesen illusztrálja, miként ejti túszul az országot a miniszterelnök, saját programja, illetve üzleti stiklijei érdekében. A különleges intézkedéseket pont akkor vezetik be, amikor az emberek egyre nagyobb része a politikus ellen fordul és új irányvonalat sürget. Babis korrupt dolgai miatt tavaly százezrek tüntettek, amire nem volt példa bársonyos forradalom óta. A mostani választást különben az ANO, tehát a miniszterelnök pártja nyerte, de képtelen volt javítani az eredményén, ugyanakkor két szövetségese súlyos vereséget szenvedett. Szerepet játszott ebben, hogy sok idős ember, a kormányfő megannyi híve, a vírus miatt otthon maradt. De hatott a járvány gyatra kezelése is. Úgy hogy ez most a főpróba lehetett a jövő őszi parlamenti választás előtt. Jiri Pehe politológus, Havel egykori tanácsadója azt mondja, a nagyobbik kormánypárt csak azért győzhetett, mert még nem ütött be teljesen a gazdasági válság. De így is 8 %-kal kevesebbet kapott, mint 3 éve. Ráadásul partnerei leszerepeltek, és még az is lehet, hogy be sem jutnak a törvényhozásba. Azaz a mostani erőpróba arra utal: változás készül.
New York Times A vezető amerikai lap vezércikkben sürgeti, hogy mondják meg az igazságot Trump egészségi állapotáról, mert a közvéleménynek ugyan nem kell ismernie minden részletet, de azt nem érdemli meg, hogy módszeresen félrevezessék. Hiszen teljesen ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot az elnök betegségéről. És különösen a kormányzat járt élen abban, hogy aktívan becsapja az embereket. Úgy hogy kifelé az látszik: teljes káosz van a Fehér Házban. Ugyanakkor a kezelő orvoscsapat vezetője még arra sem válaszolt a sajtótájékoztató során, hogy mik a tünetek, és hogy az elnököt kapott-e oxigént. Ily módon teljes zűrzavar keletkezett az ügyben, mennyire súlyos a fertőzés lefolyása. Persze messze nem először fordul elő a hosszú évtizedek során, hogy az illetékesek kertelnek az első számú amerikai vezető baja ügyében. Ám napjainkban nehéz visszatartani az információkat, a hamis hírek viszont nagyon könnyen terjednek. De a koronavírus ellen csak akkor lehet hatékonyan küzdeni, ha a hatóságok tisztességesen járnak el. Azaz megadják az adatokat a ragály útjának felderítéséhez, elárulják, hogy a tudományos módszerek közül mi az, ami bevált, és mi nem, és melyik a legjobb kezelési mód. És hogy miként lehet a leghatásosabban védekezni. Ha a kormányzat manipulál, az csak általános bizalmatlanságot és zavart vált ki. Trump kezdettől fogva ködösített, mármint hogy mennyire komoly a járvány, ez pedig megnehezítette, hogy megfékezzék a fertőzést, azon kívül számtalan emberéletbe került. De bármennyire is beteg az elnök, az igazság nem lehet olyan ártalmas, mint a Fehér Ház által gerjesztett vastag ködfüggöny. Az amerikaiaknak joguk van, hogy megtudják az igazságot.