Miniszteri biztost nevezett ki Kásler Miklós 2020. szeptember 25-én az államilag elismert sportakadémiák működésének ellenőrzésére. Feladatköre: előkészíti és működteti a sportakadémiák törvényben rögzített komplex ellenőrzési rendszerét, iránymutatást ad a sportakadémiáknak a napi szintű működésüket segítve, összehangolja a sportakadémiák differenciált szegmenseiben dolgozó szakterületeket az utánpótlás-nevelés hatékonysága érdekében, kapcsolatot tart a sportakadémiák működtetését ellátó állami szereplők között, felügyeli a sportakadémiák nevelési, fejlesztési programjainak operatív terveit.
Tíz foci, hat kézilabda és négy kosárlabda tanoda sorolható az államilag elismert akadémiák körébe. Mindenképpen érdekes, hogy az államhatalom központosító befolyását fokozva akarja kézben tartani az akadémiákat. Meglepő, hogy az új miniszteri biztos „iránymutatást ad” az akadémiák napi működésével kapcsolatban. Kis túlzással – közvetett módon – még a csapatok összeállításába is beleszólhat? Nem lesz egyszerű a most kinevezett főhivatalnok komplex ellenőrzési hatáskörének érvényesítése sem, hiszen a Vasas Kubala Akadémiát a Vasas Akadémia Kft. üzemelteti, a Nemzeti Kézilabda Akadémia alapítvány formájában működik, míg a Soproni Darazsak Sportakadémia az egyesületi létet választotta. Én eddig abban a tévhitben éltem, hogy a sport „államosításával” párhuzamosan arra is törekedtek, hogy a kiemelt sportágak működtetése közel azonos szervezeti formában történjék. Látjuk, hogy nem így van.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) honlapjáról tájékozódtam a vezetői szintek helyzetéről, átlapoztam a minisztérium hatályos szervezeti és működési szabályzatát. Vezetői posztok: miniszter 1 fő, államtitkár 10 fő, helyettes államtitkár 19 fő, miniszteri biztos 12 fő, főosztályvezető 75 fő, összesen: 117 fő. A Sportért Felelős Államtitkárság alá 2 helyettes államtitkárság, 7 főosztály és 14 osztály tartozik. Ebbe a struktúrába már nem fért bele az akadémiai szisztéma felügyelete. Vajon miért nem? Az EMMI óriási szervezet, a fenti számok is ezt bizonyítják. A teljes apparátusi létszámot ugyan nem ismerem, de a vezetői szintek elburjánzása szembeötlő. A hatalmas államigazgatási szervezet élén álló miniszterhez tehát számos szakma, ágazat és tevékenység tartozik. Kérdés, hogy Kásler doktor képes-e irányítani és ellenőrizni ezt a bonyolult gépezetet. Ha nem, akkor az EMMI vezetője vajon miként tudja koordinálni az egészségügyi intézmények korántsem egyszerű finanszírozási és működési rendszerét, és hogyan tudja érvényesíteni kormányülésen a tárca érdekeit?
A miniszterelnök nemrégen két kórházban is meglepetésszerű ellenőrzést tartott, erről a média is tájékoztatást adott. Egyik alkalommal sem volt vele az egészségügyi miniszter és szakállamtitkára, viszont a Szent Lászlóban Orbán Viktor mellett feltűnt a BM első embere, Pintér Sándor. Orbán és Pintér – ismereteim szerint – most még csak jogi végzettségűek, viszont valószínűleg mindenhez értenek. Lecsapó ellenőrzésük célját nem ismerem, módját viszont furcsállom. Mindenesetre kamerát vittek magukkal, és rögzítették „kórházi” hadműveletüket.
A hírek – és tapasztalatunk - szerint a járvány második hulláma tombol hazánkban. A pótolhatatlan Müller Cecília minden áldott nap felolvassa azt a szöveget, amit a politikai nagyfőnök stábja megfogalmazott a számára. Van további két láthatatlan ember az egészségügyi kormányzatban (Kásler dr., Horváth dr.), akik alkalomadtán leveleket írnak a kórházigazgatóknak, közülük egyet-egyet el is bocsátanak. És van a miniszterelnök, akit – ha a politikai marketing megköveteli – a jövőben már a műtőben is fogunk látni, természetesen nem asszisztensi munkakörben. Az Operatív Törzs is gőzerővel dolgozik, ennek ellenére úgy érezzük, hogy magunkra maradtunk. A korlátozott tájékoztatás és a sematikus közlemények garmadája nem oldja szorongásunkat, és az sem segít, ahogy az ország vezetője különféle kormányzati csatornákon igét hirdet. A gazdaság már padlót fogott, az egészségügyre szinte elviselhetetlen teher rakódik. És ebben a szinte reménytelen helyzetben az EMMI első embere „foci-kézi-kosár” biztost helyez állományba, bruttó 1,1 millió forintos bérért! Miért is?
A 2009. tavaszán induló Bajnai kormányban a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma összesen 85 volt. 2020 őszén a helyzet a következő: 15 miniszter, 57 államtitkár és 113 helyettes államtitkár, együttesen 185 fő, azaz több mint a duplája az egy évtizeddel ezelőttinek. Ehhez hozzáadódik még 10 miniszterelnöki biztos, 17 miniszterelnöki megbízott, 20 kormánybiztos és 12 miniszteri biztos. Számuk folyamatosan nő. Biztosan.