Itt az ítélet: uniós jogot sértett Magyarország, amikor elüldözte az CEU-t

Az Európai Bíróság szerint a magyar felsőoktatási törvény módosítása összeegyeztethetetlen az uniós előírásokkal, vagyis az egyetemet törvénytelenül üldözték el Budapestről.

Csaknem három évvel a kereset benyújtása után az Európai Unió Bírósága döntött: a LexCEU néven elhíresült magyar törvénymódosítás több ponton is sérti az európai uniós jogot. Közben a Central-European University Budapestről Bécsbe költözött, így az ítélet már nem tudja visszaállítani az eredeti állapotot.

A luxembourgi székhelyű bíróság teljes mértékben helyt adott az Európai Bizottság által indított beadványnak. A testület 2017. áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást a magyar állammal szemben a Lex CEU miatt, majd még ugyanazon év decemberében keresetet nyújtott be a közösség bíróságán.

A kedden született ítélet kimondja, hogy Magyarország megsérti a szolgáltatások kereskedelméről szóló nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeit azzal, hogy a származási állammal – a CEU esetében New York állammal – aláírt nemzetközi szerződéshez és az ott folytatott tényleges oktatási tevékenységhez köti a külföldi diplomát kiadó felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységét. A követelmények versenyhátrányba hozzák az érintett intézményeket a magyarokkal szemben, aminek szükségességét Magyarország nem tudta megindokolni – érvelt a bíróság, hozzátéve: az a magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a nemzetközi szerződésre a közrend védelmében vagy a félrevezető gyakorlatok megelőzése érdekében van szükség. Ha a feltételt az EU valamely más tagállamában székhellyel rendelkező oktatási intézményre alkalmaznák, akkor az sértené a letelepedési szabadságot és a szolgáltatások szabad mozgását.

Az EU Bírósága megállapította azt is, hogy a vitatott intézkedések veszélyeztethetik az érintett külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon folytatott tudományos tevékenységét, mivel megfosztják azokat az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges autonóm infrastruktúrától. Ezzel kapcsolatban a testület értelmezi a tudományos élet szabadságát, ami sok tekintetben messzemenő következményekkel járhat. Leszögezi ugyanis, hogy annak nem kizárólag egyéni dimenziója van – mint például a véleménynyilvánítás vagy a kutatási eredmények terjesztésének szabadsága –, hanem intézményi és szervezeti dimenziója is, amely az intézmények autónómiájában ölt testet. Következésképpen a magyar törvénymódosítás korlátozza az EU Alapjogi Chartájában foglalt rendelkezéseket a tudományos élet szabadságáról. A jogszabály nincs összhangban a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó előírásokkal sem.

Magyarországnak kötelezően és azonnal végre kell hajtania a verdiktet, vagyis az uniós joggal összhangban módosítania kell a felsőoktatási törvényt. Ez azonban a CEU-n már nem segít, mert 2019 novemberében Bécsbe költözött, ahol új egyetemi campust nyitott.