Előfizetés

Máshogy látják egymást a kutyák és az emberek

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:13

Fotó: Eric Guilloret / Biosphoto / AFP
Eltérően súlyozzák a vizuális információkat; az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző.
Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI) – olvasható az ELTE Természettudományi Karának (TTK) közleményében.
A beszámoló szerint az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket. Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.
A közlemény szerint a vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.
"Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális ingerfeldolgozás esetén is fontos rendszerező elv az emlős agyban" – magyarázta Andics Attila, a kutatás vezető szerzője. Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.
"Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy - emlősfajok közötti - lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar" – idézték a tanulmányban Bunford Nórát, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.
A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott. "Érdekes módon jobban hasonlított egymásra a két faj agyi aktivitása, amikor mindegyik a saját fajához tartozó egyed arcát nézte, mint amikor mindketten kutyaarcot néztek. Vagyis nem a képi ingerek fizikai hasonlósága váltott ki hasonló aktivitásokat a két fajból, hanem az, amit ezek a képek a nézőnek jelentettek. Azaz minden bizonnyal egy olyan agyi mechanizmust mutattunk itt ki, ami nem alacsony szintű vizuális jellemzők, hanem magasabb szintű szociális kategóriák reprezentálásáért felelős" – magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a mexikói fMRI adatgyűjtés koordinátora.
"Részben hasonlóak, részben nagyon is különböznek azok az agyi rendszerező elvek, amelyek meghatározzák, hogy miként látják egymást az emberek és a kutyák. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a törzsfejlődés szempontjából távoli rokon emlős fajok képalkotó módszerekkel történő összehasonlítása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megértsük a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését" – foglalta össze Andics Attila.
A kutatás, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a Lendület Program, az Új Nemzeti Kiválóság Program, a mexikói Mexican National Council of Science and Technology, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az ELTE támogatásával készült, a The Journal of Neuroscience folyóiratban jelent meg hétfőn.

Hüllők szökésben – Világszerte probléma a veszélyes állatok kereskedelme és tartása

Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan szívesen tartanak otthonunkban különféle egzotikus, köztük veszélyes állatokat is. Ezek ,,lakhatási” körülményeit azonban szigorú szabályok határozzák meg.
Egy kutyasétáltató nő talált rá egy haldokló királypitonra a napokban, az állatvédők először gabonasiklónak hitték a hüllőt, ám az asszony értesítette Both Zoltán hivatásos vadbefogót, aki a helyszínen megállapította, egy Afrikában honos kistestű óriáskígyó került komoly bajba, hiszen csaknem teljesen kihűlt. Az elmúlt napokban több hüllő került elő Budapest környékén – két hete egy boa Dunaharasztiban, egy hete egy királypiton a belvárosban egy építkezésen. Elsőre riasztónak hangzik, hogy csak így bele lehet botlani egy óriáskígyóba, ám a királypiton nem tartozik a veszélyes állatok közé, sőt, kifejezetten kedvelt terráriumi állat, ugyanis könnyen kezelhető, megszokja az embert, nyugodt a természete, nagyon ritkán harap. Megfelelő igazolásokkal bárki tarthatja, akárcsak egy aranyhörcsögöt vagy tengeri malacot. – Csak éppen sokkal drágább a beszerzése, egy kifejlett példány ára ezer euró körül van – mondta a Népszavának Pécsi Tibor hüllőszakértő, aki évtizedek óta dolgozik veszélyes állatokkal. – Ezért is érthetetlen, hogyan került a szabadba, hiszen miért dobna ki valaki egy ilyen drága állatot? Pécsi szerint még kevésbé életszerű, hogy a kígyó megszökött volna, hiszen a magyarországi klíma hideg számára, így, ha a terráriumából ki is szabadul, egy házból, lakásból magától nem megy ki a természetbe, hiszen, ahogyan a mostani példa is mutatja, teljesen kihűl. Ezért is valószínűbb, hogy a gazdája próbált megszabadulni tőle. – Sokan akarnak egzotikus állatot tartani, ám előzetesen nem mérik fel, ez milyen kötöttségekkel jár – folytatta a hüllőszakértő. – Ráadásul sokan veszélyes állatnak minősülő házi kedvencet akarnak, noha a törvény szerint ilyet csak állatkertben vagy cirkuszban lehet tartani, sőt, utóbbiban is csak méreggel nem rendelkezőt. Csakhogy a 2015-ös szabályozás előtt rengeteg veszélyesnek minősülő állat került az országba, úgy tíz éve például kifejezetten divatosnak számított aligátor- vagy keselyűteknőst tartani. A jogszabályi szigorítás után viszont sokan nem állatkerteknek, terráriumoknak adták le az immár tilosnak minősülő házikedvencet, hanem egyszerűen szabadon engedték őket. – Miután Észak-Amerikában hasonló klímakörülmények között él, így gond nélkül alkalmazkodik a magyarországi viszonyokhoz – jegyezte meg Pécsi Tibor. Ezért is fordul elő időről-időre, hogy valahol véletlenszerűen feltűnnek: fogtak már ki a Dunából, de engem is riasztották már, mert a balatonfüredi kikötőben sétált egy, vagy éppen Balatonszárszón bukkant fel. Elvileg persze nem tekintik zsákmánynak az embert, de vigyázni kell velük, a harapásuk veszélyes, egy emberi ujjat könnyedén leharapnak. Ugyanígy előfordulnak illegálisan tartott mérgeskígyók, pókok, skorpiók, melyeket korábban még legálisan be lehetett hozni az országba, manapság pedig a feketepiacon lehet beszerezni őket. – Világszerte nagy probléma a veszélyes állatok kereskedelme és tartása – állította Pécsi Tibor. – Egy tanulmány szerint Japánban, ahol szintén szigorítottak a szabályozáson, több tízezer alligátorteknős élhet szabadon, miután eleresztették őket a gazdáik. És ilyenkor mindig az állaton csapódik le az emberek félelme és a felháborodása. Lehet, nem leszek népszerű vele, de én csak domesztikált állatot engednék tartani, a vadállatokat pedig meghagynám a profiknak: állatkerteknek, terráriumoknak. Mindenki jobban járna.

,,Eltévedt" kenguru, oroszlán, medve

Természetesen nemcsak házi kedvencek szökhetnek meg és okozhatnak riadalmat: a közelmúltban a miskolci állatkertből két Benett-kenguru lépett meg, míg a veresegyházi medvefarmon egy oroszlán szabadult ki a számára elkerített területről. Utóbbi végül nem jutott be a látogatók számára fenntartott területre, a két kenguru viszont csak napokkal később került elő, s egyikük annyira legyengült a szökés során, hogy befogása után nem sokkal elpusztult. Tavaly egy ormányos medve szökött meg dömösi kifutójából, s kóborolt hetekig a Pilisben, mire sikerült befogni.

Törvény

A veszélyes állat fogalmát és körét egy 2016. január 16-tól hatályos rendelet határozza meg: különösen veszélyes állatok (ide tartozik pl. a fekete özvegyek összes faja, a viperafélék összes faja); közepesen veszélyes állatfajok (pl. skorpiók összes faja, mérgesgyíkfélék összes faja, tigrispiton, a viperák bizonyos faja, az uhuk összes faja); elővigyázatosságot igénylő állatfajok (pl. a strucc). A veszélyes állatokat szükséges a természetvédelmi hatóságnak bejelenteni. Veszélyes állat kizárólag csak akkor tartható, ha az állat fizikai tulajdonságaira és képességeire figyelemmel kialakított tartási hely képes megakadályozni az állat szökését vagy közterületre jutását. De a rendelet differenciál, és külön feltételeket is szab. Például a tigrispiton tartása kizárólag olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek engedélyezhető, amely cselekvőképes, a rendeletben meghatározott képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkező személyt alkalmaz az állat gondozására; biztosítja az előírt biztonsági feltételeket; igazolni tudja, hogy az állat marása, szúrása esetére biztosított az állatfaj mérge elleni szérum; rendelkezik a szomszéd hozzájáruló nyilatkozatával.  A hatóság nyilvántartása alapján országos adatbázis működik a veszélyes állatokról, és az egyedi azonosítóval ellátott veszélyes állatokról, a veszélyes hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni. Az engedély beszerzése illetve a bejelentés rendkívül fontos, ennek hiányában az állat tartásával akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény valósul meg.  Forrás: Arsboni

Ne bújja annyit a Facebookot járvány idején!

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.05. 19:26
A felhasználók 26 százaléka teljesen törölte telefonjáról az alkalmazást
Fotó: Shutterstock
Depressziót és másodlagos traumát idézhet elő a közösségi média túlzott használata a pandémia idején.
A Pennsylvania Egyetem és a kantoni Csinan Egyetem kutatói a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a közép-kínai Vuhanban élő 320 ember körében végeztek felmérést arról, miként jutottak hozzá az egészséget érintő információkhoz, hogyan osztották meg azokat barátaikkal, családtagjaikkal és kollégáikkal a legnépszerűbb kínai közösségi médiának számító WeChaten. 
Egy stresszskálát használtak a résztvevők szorongásának, depressziójának méréséhez, olyan kérdések kategóriákba sorolásával, mint 'értelmetlennek érzem az életet' vagy 'felkavaró álmaim vannak a koronavírus-járványról'.

Bu Zhong, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy kutatócsoportjuk rögtön az után elkezdte vizsgálni a közösségi média használatának hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el a koronavírus-járvány feltartóztatására. „Nem számítottunk arra, hogy a járvány globálissá válik. Csak arra gondoltunk, hogy feltárhatjuk a járvány bizonyos láthatatlan ártalmait. Kínában a helyi média nem adott hírt a Covid-19-ről. Ha a helyi lapok olvasására, tévénézésre támaszkodott valaki, nem kapott információt a vírusról. Ez az embereket súlyosan stresszelte, ezért elkezdtek nagy mértékben a közösségi médiára támaszkodni” – magyarázta. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy válságok idején több ember támaszkodik a közösségi médiára, hogy az egészséget érintő információt találjon és osszon meg. 
A Harris közvéleménykutató felmérése például kimutatta, hogy március végétől május elejéig az amerikai felnőttek 46-51 százaléka mondta azt, hogy gyakrabban használja a közösségi médiát, mint a járvány előtt.

Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Az új tanulmány készítői azt találták, hogy a résztvevők több mint fele tapasztalt valamiféle depressziót, holott a járvány előtte semmilyen trauma, depressziós rendellenesség nem lépett fel náluk. A résztvevők mintegy 20 százaléka tapasztalt mérsékelt vagy súlyos depressziót, és valamivel több mint 20 százalék mérsékelt vagy súlyos másodlagos traumát, ami akkor lép fel, ha az emberek mások traumatikus tapasztalatairól hallanak. 
A kutatók a stresszmodell alapján megállapították, hogy a túlzott közösségimédia-használat kapcsolatban volt a depresszió és a másodlagos trauma jóval súlyosabb szintjével.

Zhong szerint fontos megérteni azt, hogy a közösségi média, köztük a Facebook és a Twitter miként segítheti az embereket egy egészséget érintő válság idején. „Nem akarjuk, hogy az emberek azt gondolják, a közösségi média rossz. Azt akarjuk, hogy tudják, egyensúlyra van szükség, és ha valaki túllépi a küszöböt, azaz minden 5-10 percben ellenőrzi a híreket, még több stresszt okozhat magának” – hangsúlyozta. 
„Nem szabad a közösségi médiát kárhoztatni. Arra kell figyelnünk, hogy miként használjuk azt” – tette hozzá.